Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, melyek ismerete hasznos lehet lakáshitel felvétele előtt.

1) Mi a lakáshitel?

Amikor lakáshitelről esik szó, alapvetően a köznyelvben jelzáloghitelként emlegetett hitelről beszélünk. A lakáscélú hitel felvétele során a bank bizonyos feltételek mellett pénzt ad a hitel felvevőjének kifejezetten arra a célra, hogy egy lakást vagy házat építsen, megvásároljon, bővítsen vagy felújítson. Ez a típusú hitel sok mindenben különbözik az áru- vagy éppen személyi hitelektől.

2) Lakáshitel futamideje

Jellemzően hosszabb távra szól, kitolódhat akár 30 évre is.

3) Lakáshitel igénylés

A lakáshitel folyósítási időszaka hosszabb a személyi hitelénél. Míg egy személyi kölcsönhöz akár egy-két órán belül is hozzá lehet jutni, a lakáshitel folyósítási ideje jóval hosszabb, jellemzően 1 hónap (fogyasztóbarát lakáshitelnél ennél rövidebb idő lehet). Feltéve, hogy a beadott dokumentáció hiánytalan.

4) Lakáshitel választásnál mit vegyünk figyelembe?

• a hitelkamatot
• a lakáshitelhez kapcsolódó egyéb költségeket és az erre vonatkozó akciókat
• havi törlesztőrészlet nagyságát
• mennyire átlátható, gyors és egyszerű az igénylés
• Teljes Hiteldíj Mutató (THM)

5) Mi a hitelkamat?

A felvett lakáshitel ára. A kamat mértéke a futamidő alatt lehet fix, vagy bizonyos időszakonként változhat. A kamat változtatások közötti időszakot kamatperiódusnak hívják, adott perióduson belül a kamat nem változik. Ha a hitel változó kamatozású, a kamatperiódus fordulónapján változhat a kamat és a törlesztőrészlet nagysága is.

6) Milyen költségei lehetnek egy hiteligénylésnek?

Az egyes bankoknál eltérő költségek merülhetnek fel, általánosságban az alábbi költségekre számíthatunk.

• Értékbecslési díj (a fedezetként bevont ingatlanokat felbecsülteti a bank)
• Tulajdoni lap lekérési díj (a fedezetként bevont ingatlan „adatlapja”, melyről minden fontos nyilvántartott információ kiderül)
• Szerződéskötési díj (a felvett hitelösszeg százalékában van meghatározva, amely jogszabály alapján nem lehet több mint 200 000 forint)
• Közjegyzői díj (a kölcsönszerződés okiratba foglalásának díja, amit a közjegyzőnek kell megfizetni)
• Számlavezetési díj (amennyiben nem díjmentes hiteltörlesztő számlát igényel az ügyfél. A számlavezetési díj bankonként és számlacsomagonként eltérő).
• Folyósítási díj

A fentieken kívül a hitelhez szorosan kapcsolódó díjak lehetnek a biztosítási díjak is, mint például a lakásbiztosításhoz vagy a törlesztési biztosításhoz köthető díj.

7) Mekkora hitelösszeget lehet felvenni?

A felvehető hitel összege függ az igazolt jövedelemtől és az ingatlan értékétől. Fő szabályként az ingatlan forgalmi értékének maximum 80%-a lehet a hitel. A jogszabály előírása szerint havonta legfeljebb 5 éves futamidő és nettó 400 000 forintos jövedelemig maximum a jövedelem 50%, ennél magasabb nettó jövedelem esetén pedig az igazolt jövedelem maximum 60%-a lehet a havi hiteltörlesztő.

8) Mi alapján történik a hitelbírálat?

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a bank a hitel felvételét megelőzően köteles felmérni a hitelképességet, illetve hitelezhetőséget. Ingatlanfedezet és jövedelem alapján történik a vizsgálat, melybe az adósnyilvántartás, más néven KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) lekérdezés is beletartozik. A bank hitelbírálat során vizsgálja meg azt, hogy a fizetendő törlesztő részlet még biztonsággal fizethető-e. KHR-ben rossz adósként szereplő ügyfelek részére a hiteligénylés nem lehetséges.

9) Mi a KHR?

A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) tartja nyilván a magánszemélyek és vállalkozások összes hitelét. A rendszert a BISZ Zrt. üzemelteti, és a magyarországi bankok és hitelintézetek működtetik. Segítségével megosztják egymás között az ügyfelek hiteladatait az ügyfél hozzájárulásának megfelelően. Minden alkalommal, amikor hiteligénylést nyújtunk be, a hitelező a hozzájárulásunk alapján lekéri KHR-ből az igénylő adatait, ami nagy mértékben hozzájárul a hitelképesség pontosabb vizsgálatához. A nyilvántartás célja, hogy a hitelezők nagyobb biztonságban legyenek a szerződéskötéskor, és meg tudják állapítani azt, hogy ki a jó hitelmúlttal rendelkező adós, vagy kik azok, akiknek korábban fizetési nehézségei adódtak.

10) Milyen adatokra és dokumentumokra van szükség az igénylés benyújtásához?

• személyes adatok
• elérhetőségek
• jövedelemre és a háztartás kiadására vonatkozó adatok (minden jövedelmével bevont adóstárs esetében)
• munkahelyi adatok, bankkapcsolatok (meglévő bankszámlák, bankkártyák, hitelek)
• fennálló tartozások (meglévő hitelkeret is szükséges)
• a bevont ingatlanfedezetre vonatkozó adatok (cím és helyrajzi szám, továbbá vételár vagy piaci érték)