Semmi sem varázsolja otthonosabbá lakásunkat, mint egy kellemes fatüzelésű kandalló. A gázüzemű és a gélkandallóknak is megvan a maga előnye (ami elsősorban a könnyű használatot jelenti), de csak egy fatüzelésű kandalló pattogása és izzó narancssárga parazsa képes arra, hogy igazán meghitt és meleg hangulatot varázsoljon otthonunkba. Ennek azonban ára is van. A kormos, fatüzelésű kémények füstös, „tábortűz” szagúvá teszik a lakásunkat, ezen felül még kéménytüzet is okozhatnak. A legtöbb esetben a probléma forrása a lerakódott koszban és a kéményseprés hiányában keresendő. Mivel a kémény tisztítása fontos része lakhelyünk karbantartásának, tanuljuk meg, hogy miért szükséges a kéményseprés, és hogy miként tudjuk megakadályozni a beltéri levegő minőségromlását és a kéménytüzet.
A kémény veszélyes üzem
A fa nem ég tisztán. Égés közben számos szennyező anyag szabadul fel, melyek elkerülhetetlenül lerakódnak a kémény belső falára. Ilyen anyag például a kreozot, egy olajos, fekete anyag, ami fa égésének egyik mellékterméke. A kreozot olyan gázok eredményeként alakul ki, melyek nem teljesen égnek el, és a kémény belsejében csapódnak le. Mindaddig ott is maradnak korom és kátrány formájában, amíg el nem távolítják őket. Ezek a lerakódások nagyon gyúlékonyak.
A fán kívül szerves hulladékok, gyúlékony törmelékek is kerülhetnek a kéménybe, amelyeket akár a természeti erők vagy éppen az állatok juttatnak be a kürtőbe. A szél leveleket és gallyakat fújhat be azokba a kéményekbe, amelyeken nincs kürtőfedél. A madarak és a kártevők is könnyen befészkelhetik magukat, vagy más módon hozhatnak nem kívánt anyagokat.
Bár a kémények tűzálló anyagból készülnek, a bennük lévő lerakódott kreozot, korom, kátrány könnyen meggyulladhat, ha a kémény felhevül. A hőmérséklet a kéményben néhány perc alatt elérheti az 1000 Celsius-fokot. A felhalmozódott korom és kátrány az alulról felszabaduló hő hatására áthevül és meggyullad. A kéménytüzek eleinte hangos, lövésszerű pattogással kezdődnek, és mély, dörgő hangzássá alakulnak. A lángok gomolygó füst kíséretében kilépnek a kémény tetején, és lefele a tűztérbe is kicsaphatnak szikrák kíséretében. A hőtágulás miatt a kürtő elérhetetlen helyeken kezd el megrepedni, forró lángokkal forrósítva a falakat és a ház szerkezetét. Az átmelegedett gerendák pedig maguk is könnyen meggyulladhatnak, és a katasztrófa egyre nehezebben lesz megfékezhető.
A kéménytüzet a háztulajdonos legtöbbször nem tudja megakadályozni. Mivel a tűzoltóknak fentről lefelé kell a vizet locsolni, a házat szükségszerűen elönti az oltóvíz is. Előfordulhat az is, hogy a kéménytűz az egész házban helyrehozhatatlan károkat okoz. Nagyon fontos, hogy a kéménytüzet tilos vízzel oltani, mivel az óriási hőmérsékleten a víz nagy térfogatú gőzzé alakul, és akár robbanás is lehet az oltás vége.
Hányszor és mikor szükség az ellenőrzés?
A fatüzeléssel érintett kéményeket legkésőbb kora ősszel, a tüzelési szezon kezdete előtt ellenőrizni kell, de aktív használat esetén javasolt az évi kétszeri ellenőrzés is. Ha úgy döntesz, hogy kéményseprőt bízol meg a munkával, már a nyár folyamán érdemes leegyeztetni az időpontot, mivel mindenkinek ilyenkor jut eszébe ez a probléma, és a szakemberek meglehetősen elfoglaltak.
Ügyeljünk az elmúlt évek fontos változására, hogy megváltoztak a kéményseprés közszolgáltatás szabályai. Eddig a tüzelőberendezések fajtájától függően évente vagy kétévente végezték a lakosság körében a kötelező ellenőrzést (előre értesített időpontban, ami sok bosszúságot jelentett a tulajdonosoknak), de 2018 év elejétől csak az ingatlantulajdonos kérésére érkezik a kéményseprő.
