A definíció egyszer?. Közösségi kertnek nevezzük az olyan használaton kívüli városi területeket, amelyeket magánemberek önkéntes csoportja vonnak m?velés alá. A közös érdekek mentén szervez?d? csoportok a tulajdonos beleegyezésével kertet varázsolnak az elhagyatott telekre, termesztés alá nem vont inaktív földterületre, netán közös er?vel földet vásárolnak, és azon zöldséget, virágot, f?szernövényeket, gyümölcsöt termesztenek. A terményeket a tagok itt nem eladásra, hanem saját fogyasztásra állítják el?; a földmunkák mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, a városi környezet javítására. Ha csatlakozol egy ilyen kezdeményezéshez, kapsz egy miniparcellát, mondjuk 2×3 méteres földterületet, amely bár kicsi, azért a termelés és betakarítás, a környezettudatosság élményét mindenképp megadja.
A tagok itt saját örömükre kertészkednek
A mozgalom régen és ma
A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, amikor Angliában az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kert született. A mai közösségi kertek egy kés?bbi hullám, a ’60-as évek mozgalmai mentén alakultak ki. Ekkor született meg a „community garden” gondolata, ahol az élelmiszertermelés mellett a f? cél a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt. A cél földhöz juttatni azokat, akik nem kívánják támogatni a globalizált élelmiszertermelési rendszert, és saját kezükbe vennék az irányítást ételük és környezetük fölött. A közösségi kert, vagyis az, amivé mára érett, 90 százalékban inkább a közösségi életr?l szól, és 10 százalékban a kertészkedésr?l. A földterületen gyakorlatilag létrejön egy demokratikus mintatársadalom saját szabályokkal, kimondott vagy kimondatlan törvényekkel, harmonikus egymás mellett éléssel. A kert jó hatással van a közösség tagjainak életére és az egész környékre, amelynek a zöld felület és az aktív közösségi élet megléte miatt n? a vonzereje, ett?l pedig akár emelkedhetnek a lakásárak is. A közösségi kertészkedésnek sok el?nye van, ezek közül talán a legfontosabb, hogy segít a társadalom szemléletformálásában, az egymás iránti tisztelet kialakulásában és nem utolsósorban a mellettünk él? városlakók megismerésében.
A közösségi kertek segítik az egymás mellett él?k megismerését
Egy jól m?köd? modell
Ökotársulás – mintagazdaság Palócföldön
- Modell: pesti családok csoportosulása, akik 5,5 hektáros közösen vett földjüket bérmunkában m?veltetik. Hetente egyszer havi 25 ezer Ft ellenében Herencsényb?l érkez? b?ségkosarat kapnak, amelyben az idénynek megfelel? zöldség és gyümölcs van. A kosár egy négytagú család igényeit fedezi, s?t a termény eltevésére, konzerválására is lehet?séget ad. A téli postacsomagok gyakran feldolgozott formában érkeznek: lecsó, padlizsánkrém, savanyúság, csalamádé, kovászos uborka stb.
- Els? kapavágás: 2011. tavasz
- Cél: biogazdaságból kikerül? ízes zöldségek és gyümölcsök napi szint? élvezete. Az Ökotársulás elképzelése szerint saját, pozitív, szeret? gondolataik táptalaján, profitkényszer nélkül termesztett termények energiaszintje lehet csak méltó az emberi fogyasztásra.
- Filozófia: a közösség egységének és teremt? erejének megélése. Az 54 család évente pár alkalommal ellátogat Herencsénybe. Legutóbb pirospaprika-betakarítás volt napirenden. A terményt zsinórra f?zték, kifejtették a babot, a gyerekek 50 kg kukoricát morzsoltak, majd elültették a vetési naplóban aktuálisan szerepl? növényeket. Havonta egyszer a kert vezet? biokertésze el?adást tart Budapesten a családoknak. A faluval a ritka lejárás ellenére élénk a kapcsolat. Ha bármi felesleg van a háztartásokban, a családok leküldik Herencsénybe a rászorulóknak. A kölcsönös szimpátia megvan. A falu nemrég a helyben lév? török kori kápolna felújításáért cserébe az apró épületet a közösség gondjaira bízta.
- Megtermelt javak: gyakorlatilag a hazai klímában megtermelhet? összes zöldség és gyümölcs, illetve egy miniállatfarm is kialakulóban van, egyel?re tyúk és kecske képezi részét a mintagazdaságnak.
- Közösség létszáma: 54 család, a csoport tagjai saját Facebook-oldalukon tájékozódnak a föld dolgairól
- Bekerülés: ajánlásos rendszer n
A magad termesztette zöldség mindig finomabb, mint a vásárolt!
