– Ha el szeretnénk képzelni Budapest vízhálózatát, milyennek írná le nekünk?

– Régi nyomócsövek futnak a város alatt, amelyek pókhálószerű képződményt alkotnak a maguk 80-100 cm átmérőjű csöveivel. A vízhálózat sajnos meglehetősen elavult a fővárosban, a rendelkezésre álló pénzből csupán a hálózat toldozására-foldozására van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy amikor elromlik egy csőszakasz, azt nem cserélik, hanem tünetileg kezelik: a meghibásodott csőbe behúznak egy másikat.

– Hogyan észleli egy városlakó, hogy elavult csatornarendszerre kapcsolódik a háztartása?

– Úgy, hogy ha van egy nagyobb csőtörés, kinyitja a csapot a lakásban, és abból sárga víz folyik. Ennek az az oka, hogy amikor szerelik a csövet, belekerül a kosz, ezeket pedig a nyomás felviszi a felsőbb szinteken lévő lakásokhoz. A hálózat másik nagy és mindenki által észlelhető problémája a víz keménysége. Magyarországon az ivóvíz 80 százaléka kemény víz, ennek hatására a várost kiszolgáló csőhálózat el van vízkövesedve. Tehát eleve kemény víz érkezik a háztartásokba, ez pedig komolyan károsítja a háztartási berendezéseket. Csökken az élettartamuk, idővel romlik a hatásfokuk, drágább lesz az üzemeltetésük. A vízkőkiválás a mosógépek, kávéfőzők, mosogatógépek és más háztartási készülékek mellett károsítja a szennyeződésekre érzékeny kerámiabetétes csaptelepeket, a csővezetékeket, a bojlereket és a kazánokat is.

– Lakossági szinten hogyan vehetjük fel a harcot a kemény vízzel szemben?

– Megoldás lehet az elektromos vízkőtelenítő berendezés beszerzése. Üzembe helyezésénél nincs szükség a vízvezetékrendszer megbontására, mivel az elektromágneses hullámok kívülről gyakorolnak hatást a vízben lévő kalcium-karbonát (mészkő) részecskékre. A készülékek 1,2 W-os energiafogyasztása éves szinten 500 Ft körül alakul. Noha a készülék használatával a víz keménységi foka ténylegesen nem változik – nem úgy, mint a vegyi vízlágyító szerek használata közben –, de a vízben lévő mészkőrészecskék a nagyfrekvenciás jelek hatására nem tudnak sem megtapadni, sem lerakódni.

– Említette a vízlágyító berendezéseket. Ezekről mit érdemes tudni?

– A lakossági „harc” eszköztárának részei ezek is, amelyek a víz keménységét okozó kalcium- és magnéziumionokat távolítják el úgy, hogy lecserélik ezeket keménységet nem okozó nátriumionokra. Mosogatóhoz, mosógéphez szokták kérni, vécénél elvileg ilyesmire nincs szükség, de a tusolóhoz szoktam javasolni, érzékeny bőrűeknek mindenképp.

– A vízszűrő megoldás lehet a kemény víz kezelésére?

– Amióta EU-tagok vagyunk, az új építésű lakásokba kötelező vízszűrőt szerelni. Én általában az átmosható vízszűrőt javaslom, mert azzal a cső faláról leváló piszok lecsapatható, a vízkő pedig nem mászik be a csap porcelánbetétje alá. Mindig azt mondom az ügyfeleimnek, hogy legalább vízszűrőt szereltessenek fel, ha a vízlágyítót túlzásnak érzik. Jól jelzi a dolog fontosságát, hogy hazai gyártónk, a Mofém a csaptelepeire öt év garanciát kizárólag abban az esetben ad, ha szűrő is be van építve a rendszerbe.

– Melyek a leggyakoribb problémák, amelyekkel megtalálják önt?

– A dugulással, valamint az ezzel időnként összefüggő csőtöréssel. A csőtörés évszakfüggő. Télen van belőle több, októbertől márciusig, akkor is éjszaka, amikor a nyomásnövekedés nő. Ha a falak már átvizesedtek, vagy akkor is pörög vízóránk, ha elzártuk, kezdhetünk gyanakodni, hogy csőtöréssel van dolgunk. A vízcsőtöréseket okozhatja a csövek, szerelvények életkora és minősége, a korrózió, a cső feletti közút terhelése, a gyökérbenövések, a talaj agresszivitása, illetve a nem megfelelő áramlási-nyomási viszonyok. A házi ivóvízhálózat ellenőrzése, karbantartása, javítása, szeretném hangsúlyozni: a fogyasztó feladata! Ha az ingatlan belső hálózatán keletkezik csőtörés, akkor azt sürgősen meg kell javíttatni egy vízvezeték-szerelővel. A repedt vagy törött csövön át elfolyt víz ugyanis jelentősen megnövelheti a vízdíjszámlát.

– Általában mely csövek hajlamosak a leginkább eltörni, illetve megrepedni?

– A régi és fel nem újított házakban ólomcsövek vannak. Egy társasházban már horganyzott acélcsővel készítették a főgerincvezetéket a vízórától befelé. Mostanában a leginkább az elöregedett ólomcsövek törnek. Ennek oka a fagy, továbbá, hogy a vízkő szétfeszíti a cső falát, az eredeti falvastagság megszűnik, az anyag elöregedik. Utána a horganyzott acélcső a legsérülékenyebb a rozsda és vízkő miatt. Nemrég egy négy éve épült lakóparkban egy háromnegyedes horganyzott acélcsövön azonosítottam csőtörést. Jómagam a rézcsövekre esküszöm, technológia és tartósság szempontjából azok a legmegbízhatóbbak. A hosszú távon gondolkodó ember a rezet választja, de a műanyag sem rossz, könnyű a szerelése és valamivel olcsóbban jövünk ki vele.

– Úgy tudom, elég gyakori probléma a dugulás is.

– Megfelelő, legalább 50 mm átmérőjű fővezetékcső megválasztásával megelőzhető a dolog. De a méret kevés, új szerelés esetén meg kell adni a csőnek a megfelelő lejtést is. Persze a lefolyókat sem árt körültekintően használni. A konyhai mosogató esetén nemcsak az ételmaradékok okozhatnak gondot, hanem az is, ha hideg vízben mosogatunk, hiszen így a zsiradék lerakódik a vezeték falára. Vízben nem oldódik a bébipopsitörlő, a női egészségügyi termékek és a macskaalom sem. Fontos ugyanakkor, hogy a leeresztő szelepekbe kapható műanyag szűrőket ne vegyük meg, helyette Inox szűrőket vásároljunk!

– Hogyan orvosolja a csőtörést és a dugulásproblémákat?

– Vannak úgynevezett mechanikai módszerek. Vegyszerek helyett előszeretettel alkalmazom a magas nyomású mosatással való rendszertisztítást, a csődiagnosztikai eljárást, vagyis a kamerával történő vizsgálatot, továbbá az egyik leghatékonyabb fegyvert, a lefolyótisztító spirált, közismertebb nevén csőgörényt.

– Mit kell ezekről tudni?

– Magas nyomású mosatáskor magas nyomással vizet fecskendezek a csőrendszerbe, ezzel az eljárással nagyjából egy 150 méteres szakaszon át lehet mosni a csöveket. Egy másik korszerű módszer a csatornadiagnosztika, vagyis a csőrendszer kamerával való átvizsgálása. Ezzel meg lehet vizsgálni, hogy mi lehet az oka az újra és újra kialakuló dugulásoknak. A módszert elsősorban a kültéri, makacsabb duguláselhárítás esetén alkalmazzuk, de természetesen a beltéri vízvezeték diagnosztikáját is el lehet végezni vele. A csőspirálos, vagyis a csőgörényes lefolyótisztítást alkalmazzák a legtöbbször. Ez a módszert házilag is kivitelezhető, ha van elég türelmünk és kézügyességünk.

– Az önjelölt ezermesterek általában milyen galibákat okoznak?

– Duguláselhárításhoz például megveszik a nagy barkácsáruházban a kézi csőgörényt. Ilyenkor mindig meg szoktam kérdezni, mennyi szalonnát és hagymát evett bevetés előtt az illető, mert rengeteg energia kell ám a csőgörény tekeréséhez. Valaki nemrég kétségbeesve hívott, hogy bedugta öt méterre, de nem tudta visszahúzni. Az bizony beleragadt. A problémát pedig már csak bontással, csőcserével lehetett megoldani. De volt olyan is, hogy valaki a csőtörés után spórolni szeretett volna. A vécé háta mögötti acéllemezt, szerelőnyílást leszedte, szerelgetett, kicsit nem figyelt oda, majd a vécé ágvezetékére a forró vizet kötötte rá…

– Mi az a probléma, amit házilag is orvosolni tudunk?

– Nincs már olyan, hogy gumiszelepcsere, de a vezetékek tisztán tartását szűrők segítségével házilag is elvégezhetjük. Ha valaki érzi, hogy a víznyomás nem olyan, mint szokott, a csapok végén van egy szűrő, az letekerhető, vízkőoldóval megtisztítható vagy tűvel kipiszkálható belőle a vízkő. Ennél komolyabb problémák fennállása esetén azonban már érdemes szerelőt hívni.

– Vannak megelőző eljárások az otthoni vízhálózatunk kapcsán?

– Hogyne. Legalább évente egyszer hívjunk duguláselhárítót, ha van baj, ha nincs. Emellett a vízvezeték-hálózatot sem árt néha átvizsgáltatni. Csaptelepeknél pedig a bekötőcsöveket érdemes időről időre ellenőriztetni.

– Ha már a csaptelepeknél tartunk, sok helyen a csöpögő csap is probléma. Mennyit pazarolunk el a vízből csöpögés során?

– Attól függ, milyen a csöpögés intenzitása, de naponta több litert. Itt szeretném megjegyezni, hogy kérek mindenkit: kínai csaptelepet eszébe ne jusson vásárolni, mert ami ma csaptelep, az holnap könnyen szökőkút lehet. Inkább a megbízható, magyar csaptelepeket keressük, ezzel is támogatva a hazai ipart.

– Mosógépből milyet vegyünk?

– Tradicionális régi európai vagy amerikai márkákat. Emlékszem, mi 1987-ben vettünk egy mosógépet, azt a bizonyos ugrálóst, ami mellett két gyereket felneveltünk úgy, hogy a gépen egy gramm vízkő nem volt.

– Új lakás építése esetén a vízhálózat megtervezése mennyire lényeges kérdés?

– A tervezésen sok múlik. Itt is a csőhálózat megtervezése a legfontosabb, a megfelelő anyag és átmérő kiválasztása lefolyó- és nyomóvezetékek esetén egyaránt. Ha ez nincs jól kitalálva, nem lesz ideális a nyomás, és hamar felüti a fejét a vízkövesedés.

– A vízkeménység megint előjött. Az világos, hogy a magyar víz kemény, de úgy tudom, sok van belőle, ami azért komoly fegyvertény.

–  A föld mélyén óriási vízkészlet áll a rendelkezésünkre, hazánknak ez az egyik legnagyobb tőkéje. Nem ördögtől való, ha azt mondom, ebből kellene építkeznie az alternatív energiaforrásoknak. Tudok olyan faluról idehaza, amely olajat keresett, termálvizet talált, keringeti egy gépházban, és azzal oldja meg a település fűtését. Az, hogy a vízből sok van, még nem ad okot a pazarlásra. n

Nagyobb bajoknál hívj egy mesterembert!