Fűtsünk, de mivel?

A téli hónapok közeledtére minden költségtudatos családfő és háziasszony némi szorongással tekint, mert a fűtésszezon bizony magasabb rezsiköltséggel jár. Nyugodtan csak a szabályozhatatlan tömbfűtéssel és távfűtéssel „megáldott” otthonok tulajdonosai alhatnak. Ennek a nyugalomnak azonban meg is van az ára. Méghozzá igen magas ára, mert sajnos – ellentétben több nyugati, például a skandináv országokkal – nálunk arányaiban az egyik legdrágább fűtési mód a távfűtés, holott elvben ennek kellene az egyik leggazdaságosabbnak lennie. Ez alól csak néhány szerencsés vidéki város, térség a kivétel Magyarországon, ahol mondjuk a geotermikus energia, vagy egy-egy hatékonyan működő, rendszeresen karbantartott hagyományos fűtőmű adja a meleget.

A fűtésrendszer tervezését bízzuk szakemberre!

Választás kérdése

Visszatérve az eredeti témához: maradjunk most azoknál, akik meg tudják választani, mivel, hogyan fűtsenek. Ők közel tucatnyi fűtési mód közül választhatnak: gázkonvektor, gázcirkó, gázkazán, vegyes kazán (ezek mind radiátoros és/vagy padlófűtéssel kombinálva), vaskályha, fagáz-utánégetős kályha, kandalló (nyílt vagy zárt tűztérrel), beépített vagy hordozható cserépkályha, villanyfűtés, esetleg éppen a legmodernebb talajhőszivattyús, illetve napkollektoros vagy légkollektoros, sörkollektoros rásegítő rendszerek. Már a módozatok hatalmas választékából is szembeötlő, hogy laikusként nem árt fűtéstechnikai szakember segítségét igénybe venni, különösen, ha több évtizedre tervezzük meglévő fűtésünk átalakítását, vagy akár csak kiegészítését. Érdemes röviden megjegyezni, amit korábbi számainkban már többször hangsúlyoztunk: a szakértők bármilyen költséges fűtéskorszerűsítés előtt a nyílászárók cseréjét és a külső hőszigetelést javasolják első körben, hiszen nem sokat ér a hipermodern eszköz, ha az utcát fűtjük vele, hiszen ott nemigen realizálunk majd megtakarított forintokat…

Fával, brikettel, szénnel

A legegyszerűbb és ezért a legáltalánosabb spórolási, fűtéskorszerűsítési mód manapság a hagyományos fatüzelésű berendezések, szép magyar szóval a kályhák beszerelése, akár úgy is, hogy a már meglévő gázfűtést egészítik ki, hiszen arra rásegítve a gázszámla mértékét csökkentik. E megoldás népszerűsége nem véletlen: alapesetben akár néhány tízezer forintból megoldható, ha pedig okosan használjuk, a tüzelőnek mintegy fele az egy kilojoule-ra eső költsége, mint a legelterjedtebb gázcirkós rendszereknek, nem is szólva az előbbinél mintegy harmadával többet fogyasztó konvektoros otthonokról. Itt jeleznénk, hogy az olcsó megoldások ugyanakkor végül drágábbak szoktak lenni, mert rájövünk, hogy kezdetben egy kicsivel nagyobb befektetéssel akár jobb készüléket is vehetünk. Különösen igaz ez a kályhák, mobilkandallók esetén. Itt kritikus kérdés lesz a méretezés, hiszen egy olcsó, 6-8 kilowattos kandallókályha legfeljebb egy ötször ötös szobát fűt be, ám egy családi ház nappalija ennél jellemzően nagyobb, nem is szólva az egybe nyitott kétszintes otthonokról. A legnagyobb hátránya azonban a barkácsáruházakban és hipermarketekben már 40-50 ezer Ft-tól kapható megoldásoknak, hogy a hőleadásuk közel sem egyenletes.

Gázfűtés radiátorral: ez is egy lehetőség

Elszaladó költségek

Hogy ez miért érdekes? Éppen a spórolás miatt. Egy lakásfűtés kiegészítéseként használt kályha, kandalló, ha megrakják, elképesztő meleget képes produkálni. A 18-20 fokos téli szoba azonnal 26-28 fokosra melegszik, ám egy óra után már újra meg lehet rakni a kályhát. Ráadásul ha kihűl, akkor már sajnos a 23-24 fokot is hidegnek fogjuk érezni, tehát újra befűtünk. Így egy kályha fogyasztása semmivel nem lesz kevesebb, mint a gázfűtésé, sőt könnyen több is lehet, még akkor is, ha valóban feleannyiért szerezzük is be a tüzelőt, mint az ugyanannyi meleget adó gázt. Először is, a kályhák (de még a jobb cserépkályhák is) nagyon kis, 80 százalék körüli hatásfokúak, míg mondjuk egy 200-300 ezer Ft-os kondenzációs kazán 100 százalék felett is lehet (azért 100 százalék feletti, mert a kéményen kiszökni igyekvő hőt is visszaforgatja a rendszerbe). Azaz modern fűtésrendszer esetén eleve 20-25 százaléknyi csorba akad a féláras ígérten. És akkor sorban a többi kérdés: a tüzelő tárolásának és behordásának macerája ma más keveseket tölt el nosztalgiával, a kosz és a túlfűtés mellett kritikus kérdés a kéményépítés és az égési levegő is. Ha modern nyílászárók vannak, akkor kívülről kell megoldani a levegő-utánpótlást, ellenkező esetben elfűthetjük az oxigént a házból. Ezekkel, és különösen a kéménnyel (vagy annak kibélelésével) együtt már akkora lehet a költség, ami mondjuk egy konvektoros ház esetén eleve sokkal jobb választássá teheti a modern kondenzációs gázkazánnal megoldott radiátoros és padlófűtés kialakítását. Főleg, ha a sok helyütt jellemző villanybojlert is gázzal váltjuk ki. Ha ugyanis az egységnyi villanyáramot 100-nak számítjuk, akkor ugyanekkora hőérték gázzal számolva 60 körül lesz.

Egy jó megoldás

Amennyiben a fűtésrendszer viszonylag korszerű radiátoros gázcirkós, akkor érdemes lehet egy kiegészítő kályha beszerelése. Persze ha erre alkalmas a kémény és van is helyünk rá. Az egyszerű vaskályháknál a cserépkályhák sok szempontból nagyságrendekkel ideálisabb megoldást jelentenek. Sokan eleve elvetik ezt a lehetőséget, mert egy épített kályha, még a legegyszerűbb is, 250-300 ezer Ft-tól indul, de inkább félmillióval érdemes számolni. Csakhogy akár már 100-150 ezer Ft-ért is vásárolható cserépkandalló, vagy ami még jobb, mobil cserépkályha. Bár ezekkel egy 80-100 m2-es családi házat nem lehet kifűteni, kiegészítő fűtésre nagyon is ideálisak a cserépkályhák. Mégpedig azért, mert ugyan 15-20 perc kell, mire langyosodni kezdenek, ám az este begyújtott mobil cserépkályha még hajnalban is ad meleget. Ráadásul mindezt kevesebb tüzelővel, mint az ugyanekkora vaskályhák. Azaz, bár 100 ezer Ft-tal többe kerül egy mobil cserépkályha, már az első szezonban behozhatja az árát!

Kandallók

Bár ma már hatalmas üvegajtókkal kérhetjük a cserépkályhát is, sokan szeretik a régi kastélyok hangulatát idéző kandallót. Elegánsnak elegáns, de ahhoz, hogy hasznos is legyen, ismét csak nagy beruházás kell. Egy igazán gazdaságos modern tűztér önmagában 150-200 ezer Ft, a felépítmény pedig ismét az épített cserépkályha költsége. Igaz, amíg egy rakott cserépkályhát 10-15 évenként át kell építeni, addig a kandalló elvben hosszú évtizedekig tesz a dolgát. Gazdaságos azonban csak drága, utánégetős tűztérrel és profin kialakított hőjáratokkal lesz, ami viszont legalább félmilliós költség, és a helyigénye ugyanúgy nagy, mint az épített cserép vagy téglakályháké.

Mire jó a sörösdoboz?

A fa- és széntüzelés ugyanakkor szennyezi a levegőt, még akkor is, ha betartjuk a szabályokat, és bútorlapokat, festett fákat nem tüzelünk el otthon. A régi kályhák helyett elegáns megoldás a modern rendszerek kiépítése. Filléres, de igen hatékony megoldás lehet a sörkollektor. Ez tulajdonképpen egy légkollektor, amely összekapcsolt használt sörös és üdítős aludobozokból áll, amelyek feketére vannak festve és sorba vannak kapcsolva. Ezekben a napsütés hatására télen is 40-50 fokra melegszik a levegő, egy hőkapcsolós ventillátor pedig a lakótérbe juttatja azt. Jelentős hátrány, hogy a vastag téli felhőtakarók és a hosszú sötét időszakok miatt a kihasználhatóságuk korlátozott. Tény viszont, hogy nem mindegy, hogy este 15 vagy 19 fokról kell-e 21-22-re fűteni a házat. Nagy sörfogyasztó, vagy barkácsoló kedvű családfők már 10-20 ezer Ft-ból (ez a kiegészítők ára) összerakhatnak egy ilyet, és próbaképp felrakhatják egy déli fekvésű tetőre, vagy akár a ház legnaposabb fala mellé támaszthatják. Az interneten egyetlen kereséssel rengeteg hasznos oldalt találni, amely ezzel foglalkozik. Aki kevéssé szeret barkácsolni, az az internetes aukciós- és apróhirdetési oldalakon talál számos ajánlatot, ahol 40-50 ezer Ft-tól vásárolhat sörkollektort, akár felszereléssel-beüzemeléssel együtt. Persze sok a kókler, így nem árt referenciát kérni.

Így néz ki a sörkollektor

Modern lehetőségek

Kevesen használják ki, de a modern napkollektorok nem csak meleg víz készítésére, hanem fűtésrásegítésre is használhatók. A probléma itt is az, hogy amíg a meleg vízhez elég egy-kettő, érdemi fűtésrásegítéshez már legalább 6-8 tábla kell belőle, amely – a drága vezérlést, hőcserélőt és a szerelést nem számítva – ismét csak félmillió Ft-tól kezdődik. Igaz viszont, hogy felhős, igen hideg időben is hatékonyabb, mint a légkollektor. Csakhogy magas ára miatt évtizedes távlatú a megtérülése. Ezek sajnos még drágábbak, viszont egy félpasszív, vagy egy passzívház fűtését időjárástól függetlenül (!) képesek megoldani. A talaj alatt ugyanis télen 20-30 fokkal is melegebb lehet, így ez a hőkülönbség bőven elegendő. A rezsiköltség pedig elhanyagolható lesz, hiszen csak a készülék működéséhez szükséges áram kerül pénzbe. Az sem túl sokba, ha napelemeket is felszerelünk. Az már más kérdés, hogy az említett két rendszer árából egy olcsóbb községben talán már egy takaros régi házat is vehetnénk magunknak…n

Padló- és falfűtés: hasznos és láthatatlan megoldás