Ingatlanos ABC

Alapterület: az alapterület a helyiség vagy tér teljes járófelületének területe. Bruttó alapterület a lakás belső válaszfalait is tartalmazó terület, nettó alapterület a lakás belső válaszfalait nem tartalmazó terület. Hasznos alapterület a legalább 1,90 m magas nettó alapterület. Ennek kell szerepelni a hirdetésekben, amit úgy számolhatunk ki, hogy minden helyiséget megmérünk, majd a területeit összeadjuk.

Alkóv: a nappaliból nyíló önálló, ablaktalan helyiség, amely lehet pihenő, dolgozó, könyvtár, de gyakran hálófunkciót tölt be, levegőjét és világosságát egy nagyobb ablakú szobából kapja. A hallnál kisebb, alapterülete 6-8 m2.

Balkon: lásd: erkély.

Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja között lévő függőleges távolság. Lakóépületeknél jellemzően 2,70 m.

Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér. Fontos, hogy nem számít bele a hasznos alapterületbe!

Energetikai tanúsítvány: 2012. január 1-je után minden építménynél, amely a komfortállapot biztosítására energiát használ, új ingatlanok használatbavételéhez, ellenérték fejében való adásvételkor vagy 12 hónapot meghaladó bérbeadáskor kötelező a tárgyi építmény energiafelhasználását energiatanúsítvánnyal igazolni. A tanúsítvány tíz évig érvényes, amennyiben a hatályos összesített energetikai jellemző követelmény értéke vagy az építmény szerkezete nem változik. A bizonyítványt csak az arra jogosultságot szerzett tanúsító végezheti. A tanúsítvány mérnöki számításon alapul, ezért kiállításához szükség van az építmény műszaki dokumentációjára. Eredménye egy épületre, vagy önálló rendeltetési egységre jellemző energetikai osztály meghatározása.

Félszoba: olyan lakószoba, amelynek a hasznos alapterülete a 6 m2-t meghaladja, de a 12 m2-t nem éri el. A félszoba önálló, minden oldalról körülzárt és természetes megvilágítású.

Franciaerkély: erkélylemez nélküli, esetleg minimális kilépő erkély. Gyakorlatilag egy korláttal ellátott erkélyajtó. Megkönnyíti a gyors szellőztetést.

Galéria: a helyiség légterének részleges, az alapterületének legfeljebb 75 százalékán és csak vízszintes szerkezetű megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. Belső szint kialakítása egy új (általában száraztechnológiás) födémszerkezettel akkor tekinthető hasznos alapterületnek, ha a belmagasság eléri a 1,90 m-t. Ha ennél kisebb, akkor legfeljebb fekvőgalériáról beszélhetünk.

Hall: a lakásban az előszoba után a helyiségek előterét alkotó ablaktalan helyiség.

Házközponti fűtés: házközponti fűtés esetén a háznak, a háztömbnek, vagy a lépcsőháznak van egy saját kazánja. Ez látszólag olyan, mint a távfűtés, csak nem a környékbéli hőközpontból, hanem helyből jön a meleg. Ez a megoldás többnyire gazdaságosabb, olcsóbb, mint a távfűtés, valamint könnyebben szabályozható és kiszámolható a tényleges egyedi fogyasztás.

Hektár: a terület vagy a felszín mértékegysége, általában ipari és mezőgazdasági méretű földterületek esetén használják. Jele: ha. 1 ha=10 000 m2

Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és vezetékekkel elátott, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.

Irányár: induló árat jelent. Az ár alkuképes, az eladó hajlandó kevesebbért is odaadni az ingatlant.

Komfortfokozat: lásd a táblázatot.

Loggia: az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel határolt, a helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodótér. Egyszerűbben: az épület erkélyszerű, de a fal síkjából ki nem ugró része.

Magasföldszint: olyan lakószint, amelynek padlóvonala a belmagasság felénél magasabban van, mint a terepszint.

Manzárd: tört ívű tetőszerkezet, az eresztől indulva nagyobb, a törés után a gerincvonalig kisebb a tető hajlásszöge. Tetőtér-beépítésnél hasznos, mert az 1,90 m-es belmagasság nagyobb területen biztosítható, mint a hagyományos egy hajlásszögű tetőknél.

Terasz: a rendezett terepen vagy az épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó járható, szilárd burkolatú külső tartózkodótér.

Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magas tető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.

Passzívház: energiatudatosan tervezett, épített és működtetett épület. A passzívházban nincs szükség feltétlenül fűtési rendszerre ahhoz, hogy a megfelelő mikroklíma biztosítható legyen. Ennek megfelelően a fűtésienergia-igény rendkívül alacsony: 15 kWh/m2/év.

Rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő településrész, tömb felújítása, amelynek során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel való pótlásával a kornak megfelelő színvonalra emelik az érintett terület értékét.

Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: olyan helyiség, helyiségcsoport, amelynek padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

Szoba: a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 m2-t és legfeljebb 30 m2, külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült, ezzel egyenértékű fal. Ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, melegpadlója van, fűthető és van legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülete.

Szuterén: a szuterénhelyiség padlója a talajszint alatt van, ablakai normál méretűek, ellentétben a pincével. Ha a talaj domborzati egyenetlensége miatt a helyiség vagy a lakás egyes részei a talajszint alá kerülnek, akkor is szuterénről beszélünk. Szuterén esetén különös figyelmet kell fordítani a megfelelő szigetelésre, mert az hajlamos a vizesedésre. Az emeleti ingatlanokhoz képest értéke általában 30-40 százalékkal kevesebb. A 20. század elején épült szecessziós villaházakban a cselédlakások voltak a szuterénszinten.

Tájolás: az építmény egyik legfontosabb paramétere az égtájak szerinti telepítés, azaz, hogy melyik helyiség mennyi és milyen napszakban kap természetes napfényt. Jellemzően a déli oldal kapja a legtöbbet és a legintenzívebbet. Ha déli tájolású a lakás, délben, ha keleti, akkor reggel, ha nyugati, akkor délután, ha északi, akkor nem nagyon süt be a nap a szobába.

Zöldterület-mutató: az építési szabályzat által meghatározott minimális terület, amelyet „zöld” felület kell, hogy borítson! Ez a terület a telek növényzettel borított része százalékban meghatározva, amely kapcsolódik az eredeti talajhoz. Ebbe nem számít bele a burkolt teraszra állított virágláda.

Világítóudvar: kürtőszerű belső udvar, bérházaknál a belső helyiségek másodlagos természetes megvilágítására és kiszellőzésre használjuk. n

Lakások komfortfokozata