Forrás: Europress

Miért és hogyan szellőztessünk?

A tökéletes illeszkedéssel elért maximális hőszigetelés napjaink legfőbb elvárása az ablakokkal szemben. Kérdéses azonban, hogy megfelelően alkalmazzuk-e ezeket a korszerű nyílászárókat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jó szellőzés és a jó szellőztetés olyan dolgok, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, miközben tucatnyi szabályozás és előírás létezik az épületek megfelelő klímáját illetően.

Az általánosan elfogadott külső szén-dioxid érték jelenleg 390 ppm körüli, míg beltérben ez 1500 ppm-ig is emelkedhet (pl. 0,150% széndioxid érték mellett).

Fulladoznak a gyerekek az iskolákban és óvodákban?

A Fraunhofer-Institut európai iskolák tantermeire vonatkozó kutatásából1 kiderül, hogy szoros összefüggés figyelhető meg a figyelem fenntartása és a helyiség szén-dioxid koncentrációja között. Minél alacsonyabb a levegő szén-dioxid tartalma, a tanulók annál jobban képesek koncentrálni. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a szén-dioxid koncentráció a hiányzásokat is befolyásolja – egy rossz levegőjű terem akár 10-20 százalékkal is növelheti a betegség miatti hiányzások számát!

Hasonló megállapításokra jutott a Buildings Performance Institute Europe (BPIE) is2: ha a tanterem szén-dioxid koncentrációja meghaladja a megengedett értéket, a gyerekek fáradtak és álmosak lesznek, valamint csökken a figyelmük is. Ha a koncentráció jelentős mértékben meghaladja az ajánlottat, a tanulók fejfájástól, szédüléstől vagy egyéb egészségügyi problémáktól is szenvedhetnek. A rosszul szellőző helyen töltött huzamosabb idő növelheti az allergiák és az asztma kialakulásának kockázatát, továbbá a gyerekek gyakoribb megbetegedéséhez vezethet. A szülők gyakran tapasztalják ezt a hatást, amint a gyerekük elkezd egy ilyen tanteremben tanulni. Másfelől, a jó beltéri feltételek növelhetik a gyerekek tanulási képességeit, illetve a felnőttek esetében a munkateljesítményt, akár 15 százalékkal.2

Mit lehet tenni?

Miért történik mindez? Mindannyian szeretnénk spórolni a fűtési költségeken, aminek csökkentését a homlokzatok hőszigetelésével és az ablakok cseréjével kívánjuk elérni, mindez az oktatási intézményekre is igaz.

„A vonatkozó szabályozás kimondja, hogy egy tanterem légcseréje tanulónként 20-30 m3/h kellene, hogy legyen. Ugyanakkor ez a mértékű szellőzés nem biztosítható buktatott ablakokkal, ventilátorokkal még kevésbé. Egy tantermet nem lehet csukott ablakok mellett kiszellőztetni. Megfelelő és rendszeres légcserére van szükség. Szükséges több ablakot teljesen kitárni, továbbá a folyosóra nyíló ajtót is. Ezt az eljárást rendszeresen ismételni kell, minden szünetben, de még jobb, ha az órák alatt is megtesszük” – mondta el Búcsi János, az Inoutic értékesítési menedzsere.

Hasonló szellőztetésre van szükség az otthonunkban is (naponta többször ismételve), különösen, ha jól szigetelt házban élünk, modern ablakokkal. Helytakarékosság miatt a hálószobák általában elég kicsik, és nem képesek elegendő friss levegőt biztosítani az egész éjszakára. Nyáron aludhatunk nyitott ablakok mellett, télen viszont ajánlott legalább a hálószoba ajtót nyitva hagyni.

A rendszeres szellőztetés nem csak csökkenti a szén-dioxid mennyiségét és a párát, hanem segít elkerülni a kondenzációt és az ezzel járó penészképződést is. Ezzel együtt a káros anyagok mennyiségét is visszaszoríthatjuk, amelyek általában magasabb koncentrációban vannak jelen bent, mint kint – a szmog kivételével.

Pára és kondenzáció

A kondenzáció és a párás ablakok leggyakoribb oka a nem megfelelő szellőztetés és a szoba magas páratartalma. Ez megjelenhet új épületekben, régiekben, sőt, készházakban is. Néhány speciális rendeltetésű helyiségben, mint például a fürdőszobákban, mosókonyhákban magasabb páratartalomra kell számítani. Mindazonáltal a fürdőszobaajtót célszerű csukva hagyni tusolás vagy fürdés közben, így megelőzhető, hogy a pára a lakás más helységeibe is eljusson. Ezen szobák ablakkeretei lehetőleg legyenek szárazak és fertőtlenítettek. A páratartalmat tovább növelheti a főzés, a ruhák szárítása vagy a nagy számú szobanövény is.

A megfelelő légmozgás miatt a fűtőtest minden esetben az ablak alatt helyezkedjen el, a lehető legközelebb. Legyünk óvatosak a redőnyökkel és függönyökkel! A redőnyök korlátozzák a légmozgást, és hideg légkamrákat hozhatnak létre az üvegezésen, ami kondenzációt okoz. Így a hűvösebb napokon különösen ajánlott felhúzni a redőnyöket.

Bár a higiéniai sztenderdek 30-70 százalék között tartják elfogadhatónak a párásodás mértékét, az ideális szint körülbelül 40 százalék. A hosszú távon fennálló 50 százalék fölötti páratartalom egészségügyi problémákhoz vezethet, mivel ebben a környezetben megnő a baktériumok száma és penész is kialakulhat.

Az egészségügyi problémák mellett más negatív hatása is van a magas páratartalomnak. Az entalpia jelenségét is érdemes figyelembe venni. A magas nedvességtartalmú levegő felmelegítéséhez sokkal nagyobb energia szükséges, mint a száraz levegő esetében. Akár 20 százalék eltérés is lehet egy 45 százalékos és egy 70 százalékos páratartalmú helység felfűtéséhez szükséges energiamennyiségben.

A jó minőségű ablakok megelőzik a kondenzációt

Amikor új ablakot választunk, olyat keressük, amelynek a kerete és üvegezése is magas minőségű, és jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik. A dupla üvegezésű ablakok jobban ki vannak téve a párásodásnak, mint a tripla üvegezésűek, amelyek jóval magasabb belső felületi hőmérséklettel jellemzhetőek.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy minél alacsonyabb az Uw (Uf, Ug) érték, annál alacsonyabb a kockázata az ablakok párásodásának. Ez a különböző alkatrészekre is igaz, mint például az osztóbordákra vagy az üveglapok közti gázra. Az előbbi főként az üveg felületi hője szempontjából lényeges. A régebbi, alumínium darabok esetében akár 4 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet a keret és az üveg találkozásánál, mint műanyag bordák használata esetében.

Általánosságban elmondható, hogy ajánlott olyan ablakprofilokat használni, amelyek nagyobb mélységű üvegezést tesznek lehetővé. Az általánosan jellemző mélység 15 mm, míg a magasabb minőségű profilrendszerek 20-25 mm-es mélységet biztosítanak. Az Inoutic Prestige és Eforte rendszerei 25 mm-es horonymélységgel rendelkeznek, tehát az üveg akár 20 mm mélységig beépíthető a profilba (a maradék hely a szigetelőanyagnak kell).

Iratkozz fel hírlevelünkre!
Hozzájárulok, hogy a Fundamenta-Lakáskassza Kft. és a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. hírlevel(ek)et (reklám) küldjön számomra az Adatvédelmi Tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.