A Nagymező utcai telket Ernst Lajos bankár-műgyűjtő az 1900-as évek elején vette, majd pár évvel később csodálatos szecessziós bérpalotát húzott fel rá kávézóval, mozival, múzeummal a saját gyűjteménye számára. A tetőtérbe műteremlakásokat terveztetett, ahol művész barátai, Fényes Adolf és Zádor István dolgoztak.

LÉLEKVETÜLÉSEK

A ház csodálatos, a tetőtérbe vezető lépcsőházi folyosón színes üvegeken keresztül tör be a fény. Az irányt Zádor István egykori lakása felé vesszük, amely történelminek mondható, itt, a nappali dobogóján készítette a festő Bajor Gizi, Horthy Miklós, majd Rákosi Mátyás portréját. A lakás később a Bér családra szállt, 1983-ban idősebb Bér Rudolf költözött oda, ma a művész fia, a szintén festő Rudolf, azaz Rudino lakja. A név titkára a konyhában derül fény, a Velencét ábrázoló gobelin előtt. „Nevelőmamám Velencében élt, sokat látogattuk, és meg kellett valahogy különböztetni a két Rudolfot, így jött a nevemhez a kicsinyítőképző” – meséli a Bér család negyedik generációs festője, aki a mai napig használja a politikai nagyságok alakjának kiemelésére ácsolt dobogót. Az egy dolog, hogy a kisfia itt szeret a legjobban játszani, de itt festette meg például Ónodi Eszter színésznőt Rudino, méghozzá a rá jellemző expresszív realista műfajban, mely a megélt látványt sarkosítva, érzelmekkel, személyes átélésekkel, szubjektíven adja vissza. „A képeim tulajdonképpen a lelki állapotom lenyomatai, a megélt dolgok átírása, lélekvetülések” – húzza alá a művész, aki szívesen fest a portré mellett aktot, városi témákat, viharokat is. Hamarosan az idei Kékszalag verseny viharos jeleneteit viszi vászonra, az általa gyakran használt kobaltkékből pedig vélhetően elég sok fogy majd.

ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK

Otthonáról azt mondja, művészgyerekként neki ez a természetes, paradicsomként is élte meg, hogy nemcsak a mindennapok, hanem a vendégeskedések a papa művész barátainál is műteremlakásokban teltek, ahol lehetett festeni, rajzolni, és nem kellett olyasmire figyelni, hogy mi történik a szőnyeggel, ha az ecsetről lecsöppen a vízfesték. Az efféle műteremlakásokról szerinte azt érdemes tudni, hogy állami tulajdonban vannak, a bérleti jogukra pályázni kell, de csak képesítéssel rendelkező művészek, festők, szobrászok élhetnek a lehetőséggel. Hasonló a rendszer nálunk is, mint Párizsban, s ez felfogható egyfajta művésztámogatásként vagy szolgálati lakásként, ami persze folyamatos fejlesztésre szorul. „Amikor ideköltöztünk, cserépkályha adta a meleget, ennek nyoma még megtalálható a hálóban, de már csak dekoráció szintjén, a meleget immár cirkófűtés biztosítja. Aztán ott a gyerekszoba, amely komfort nélküli helyiség volt, ezt is lakhatóvá tettük, de ezzel a fejlesztések sora korántsem ér véget. Hamarosan az ólomüveg ablak cseréje esedékes, mert a nyílászáró szelel, csupán egy ponton nyitható, amitől az ablaktisztítás nehézkessé válik. A műteremlakás kétségtelen előnye a nagy méret (162 m2), az alkotásnak teret engedő belmagasság (4,3 m), hogy az ember a városban élhet, mégis a magasban, ahová a zajok helyett a madárcsicsergés és a Zeneakadémián zajló próbák hallatszanak föl. Hátránya, hogy drága fönntartani, nehéz kifűteni, főleg a gyenge szigetelés miatt.

SHOWTIME

A lakás érdekessége, hogy nincs eldugva a művészetszerető közönség elől. Szalonként is működik a pesti Broadway tetején, mely negyedévente egy estére megnyitja a kapuit a nagyközönség előtt, hogy visszahozza a múlt század első felére jellemző pezsgést a hazai közéletbe. A Rudino Art Show a vendégek összes érzékszervére hat. A tematikus, összművészeti esteken jelen van az irodalom, a színház, képzőművészet, a zene, a divat, a dizájn, a bor és a gasztronómia. Ezeken az esteken a lakás olyan helyszínné változik, ahova Fellini is szívesen felugrana. „Ez a pezsgő élet nagyon hiányzott nekem, muszáj volt visszahoznom a mindennapokba. Papám generációja még sokat járt össze impulzív, intelligens, gondolkodni szerető és alkotó emberekkel. Vele és a barátaival ez a világ megszűnt, de ebbe nem nyugszom bele, megpróbálom visszahozni. Amszterdam, Berlin ma különben is a műteremshow-król szól, a kiállítások műteremlakásokban zajlanak, ami tőlem nem idegen, sőt, hét ilyen saját szervezésű esttel a hátam mögött azt mondhatom, hogy már ismerős terep.”

NÉVJEGY: Bér Rudolf

• Festőművészként végzett a Képzőművészeti Főiskolán, jelenleg grafikusként és művészeti vezetőként dolgozik.
• Festményei expresszív realisták, melyek a megélt látványt sarkosítva, érzelmekkel, szubjektíven adják vissza.
• Aktot, városi témákat és viharokat is szívesen fest, emellett portréban erős, elkészítette többek között Ónodi Eszter és Kulka János arcképét.
• Rudino Art Show-i negyedévente, amolyan összművészeti estek keretében a nagyközönség előtt is megnyitják a műteremlakást.

A teljes cikk az Otthonok&Megoldások magazin 2016/03-as számában jelent meg.

Képek: TÓTH MILÁN