Forrás: Getty
Talajjavítás a kertben – Az alapok
A sárga foltok a gyepen, az elszáradó, termés nélküli kiskert egyértelműen a rossz állapotú talaj tünetei. A zöldségpalántáknak általánosságban véve kálium- és nátriumsókra van szükségük ahhoz, hogy bőséges termést hozzanak. Azonban vannak olyan talajösszetevők, melyekből nagy mennyiség szintén kókadozó növényeket eredményez: ez a homok és az agyag. Előbbiből 2/5-öd, utóbbiból csupán 1/5-öd mennyiség ajánlott. A fennmaradó 2/5-öd ideális esetben iszap.
A talaj összetételét tesztelhetjük házi módszerekkel. Például tegyél befőttesüvegekbe egy lapátnyit a talajból, majd ezt öntsd fel vízzel. Hagyd állni 1-2 napig, majd vizsgáld meg az üveget: alul lesz a homok, középen az iszap, felül pedig az agyag. Ezek aránya alapján kaphatsz pontos képet a talaj összetételéről. Ezen felül a növényzet összetételéből is sok dologra következtethetsz: például a lóhere a nitrogénhiányos talajban, a moha savas közegben, a boglárka pedig a túlságosan agyagos részeken szaporodik el könnyen.
Talajjavítás egyetlen hozzávalóval
A szerves komposzt a legtöbb talajproblémára megoldást jelent. Háztartási hulladékból álló komposzttal olcsón és egyszerűen megoldható a talajjavítás a kertben. Gyűjtsd össze a lehullott faleveleket, krumplihéjat, kávézaccot, almacsutkát és hasonló „szemeteket”, majd miután ezek komposzttá állnak össze, szórd el a kertben.
A talajösszetétel javítása
A túl homokos vagy a túl agyagos talaj is komoly probléma, előbbit sok-sok szerves komposzttal, utóbbit pedig homok hozzáadásával lehet ellensúlyozni. Ha azonban ennél komolyabb a probléma, akár érdemes megfontolnod akár a teljes földcserét is.
A talaj előkészítése
A talajt minden szezon előtt ásóval át kell forgatni, ugyanis a fellazítás javítja a annak oxigénellátását és a vízmegkötő képességét. A fellazítás tökéletes alkalom a komposzt és mesterséges talajjavító szerek bekeveréséhez is.
