A cirkórendszereknek három kategóriája ismert. Az egyik ilyen a hagyományos, nyílt égésterű. Ezek a legrégebbiek és a legrosszabb hatásfokkal üzemelő berendezések, itt nehéz a rendszerrel ésszerűen és takarékosan bánni, alkalomadtán érdemes lecserélni. Jobb a helyzet a zárt égésterű, turbós készülékek esetén, ezek modernek és jó hatásfokkal dolgoznak. A legszerencsésebb a kondenzációs készülék, ez a legmodernebb kategória a cirkón belül, amellyel száz százalék fölötti hatásfok érhető el.

Tisztaság – jobb hatásfok

Bármilyen készülékkel is fűtünk, az első lépés, hogy szezon előtt tisztíttassuk ki a kazánt. A karbantartás a biztonság miatt fontos, és a hatásfokot is jelentősen növeli. Időnként a radiátorokat is tartsuk karban. Le tudnak ugyanis vízkövesedni, a bennük lévő fűtőfelület minimálisra csökken, a radiátor egyszerre sokkal kevesebb hőt tud leadni, tovább kell működnie, hogy a szoba elérje a kívánt hőmérsékletet, a keringetés pedig annál jobb, minél rövidebb ideig tart. Előfordulhat továbbá az is, hogy a rendszerben nincs elegendő víz, vagy levegőbuborékok maradnak a csövekben. Ez akadályozhatja a keringést, illetve energiaveszteséget okoz, hiszen egy félig töltött radiátor nem tud megfelelő mennyiségben hőt leadni. Szezon elején mindenképp, de ha kotyogást észlelünk a radiátor irányából, szezon közben is ellenőriztessük a berendezést.

Manuális szabályozás

A legegyszerűbb, de nem a legmodernebb módszer a fűtés szabályozására, ha a helyiségek hőmérsékletét egyedileg szabályozható radiátorokkal külön be tudjuk állítani. Ha csak alszunk, fürdünk, illetve tisztálkodunk egy helyiségben, felkapcsoljuk-lekapcsoljuk a radiátort, amikor arra szükség van. Persze nem mindegy, milyen a radiátor. A régiek a modern rendszerekkel egyáltalán nem kompatibilisek. Az öntöttvas radiátorok például nehezen melegszenek, de tartják a hőt, míg a lemezradiátorok gyorsan melegszenek, ellenben gyorsan ki is hűlnek. Az egyedi, helyiségenként vezérelt fűtés esetén a radiátorokon termosztatikus szelep tartja a meghatározott hőt. A szelepfejek 8-10 ezer Ft-ba kerülnek és utólagosan is felszerelhetők. Ha valaki napközben is otthon van, a kézi szabályozást érdemes választania.

Kézi szabályozás

Mechanikus szabályozás

A szabályozás persze automatizálható. A termosztátot akkor javasolt előre programozni, ha napkőben nem vagyunk otthon, így a működés ciklikusságát a saját életvitelünkhöz hangolhatjuk. Ha tudjuk, mikor kelünk, mikor indulunk munkába, mikor érkezünk haza, be lehet programozni fixen azt, hogy a fűtés 9-kor leálljon, és délután, fél órával a hazaérkezésünk előtt kezdje el visszaállítani az otthon kényelmes hőmérsékletet. Ha így cselekednénk, de a termosztátunk nincs felkészülve erre a kihívásra, új termosztát vagy zónaszelep beépítésével lehet korrigálni a helyzeten, ami nagyjából 20 ezer Ft-os beruházás. Új termosztát vásárlása esetén heti programosat érdemes venni. A korszerű programozható termosztátok erénye, hogy lépcsőzetesen közelítik meg a beállított hőfokot, nem hoznak létre túlfűtést, még rövid időre sem, ezzel szemben a hagyományos, analóg termosztátok az épület hőtehetetlensége miatt túlfűtést idéznek elő.

A jó termosztát fél siker

Automatikus vezérlés tulajdonképpen az is, ha van egy termosztátom valamelyik helyiségben, és beállítom, hogy ha 20 fok alá esik a hőmérséklet, kapcsoljon be. Ennek csupán az a hátránya, hogy az adott szoba helyiségéhez viszonyítja a hőmérsékletet, és nagyon nem mindegy, hogy a szoba az északi vagy a déli oldalon helyezkedik el. A termosztátot (lehetőleg külső hőmérséklet-érzékelőset) az épület központi részén helyezzük el, méghozzá mellmagasságban. A régi, egyszerű tekerős termosztátot érdemes lecserélni korszerűre akkor is, ha még működik. A jó szobatermosztát kis ingadozással tartja a beállított hőmérsékletet. Ezt úgy lehet elérni, hogy a bekapcsolási és a kikapcsolási hőmérsékletek különbsége kicsi legyen. Nem árt tudni, hogy egy épület fűtése akkor kerül a legkevesebbe, ha a fűtési hálózatot a helyiségek funkcióinak figyelembevételével több zónára bontjuk, és minden zónát csak akkor és olyan hőmérsékletre fűtünk, amilyenre éppen szükséges. Ezt zónánként egy-egy termosztát felszerelésével lehet biztosítani.

Modern termosztáttal vágjunk neki a hideg napoknak

Szellőztetés és ablakok

Ne fűtsük túl a helyiségeket! Húsz fok felett már relatíve drágán, közel hét százalék többletköltség ellenében lehet csak egy fokkal emelni a hőfokot. Ha szezon elején befűtöttünk, ne csak a jó idő megérkeztével szellőztessünk újra. Szellőztetésre kiváltképp akkor van szükség, ha a gázkészülék életterünk levegőjét használja az égéshez. Ha folyamatosan résnyire hagyott ablakkal szellőztetünk, miközben megy a fűtés, az utcát fűtjük. Szellőztetéskor tekerjük le a fűtést, az összes ablakot nyissuk ki teljesen, és 3-4 percig hagyjuk kitárt állapotában. A rövid, de hatékony módszerrel a falak nem hűlnek ki, és így vész el a legkevesebb energia. A rendszeres szellőztetés új ablakok esetén a penészesedés elkerülése miatt is fontos. A bukó ablakállást, ha lehet, felejtsük el. Amennyiben nagyobb hatékonysággal akarunk fűteni, szereltessünk fel redőnyt, engedjük le minden este, ez az apró trükk ugyanis sokat javít az ablak hőszigetelésén.

Energiahatékony trükkök

A lakás hővesztesége, ezáltal a fűtésszámla is csökkenthető, ha a fűtőtestek mögé hőtükröt (vagy gyorssegélyként alufóliát, a falra alufóliával kasírozott 3-5 mm vastag hőszigetelő réteget) helyezünk fel. Javíthatja a hőérzetet, ez a megoldás csupán néhány ezer forintba kerül, és a felrakása is egyszerű. A hőtükrös fólia gyakorlatilag a fűtésből származó, eredendően felfelé áramló hőt a szoba belsejébe irányítja, így segítségével ugyanakkora energiafelhasználással hatékonyabban tudjuk felmelegíteni a szoba levegőjét. A semminél több, de csodát azért ne várjunk tőle. Hasonlóképp javíthat a helyzeten a hőfüggöny, amely a sugárzó hő visszaverésére képes. Rossz irányelv, ha csúnyácska radiátorunkat esztétikai megfontolásokból álcázni próbáljuk. Mielőtt bárki előlap építésébe fog, jó, ha tudja: minden álcázó burok, rács és egyéb áttört felületű szerkezeti elem csökkenti a hőleadó berendezések hatásfokát, mert gátolja a levegő szabad áramlását, ily módon pedig a hősugárzást.

Házon kívül

Rövid időkre nincs értelme radikálisan levenni a fűtést. Otthonunk ismételt felfűtése sokkal több energiát kíván, mint amennyit a napközbeni, alacsonyabb hőmérsékleten való temperálás igényel. Ha 21 fokos a lakás, úgy, ha elmegyünk, se vegyük le a fűtést 18 foknál alacsonyabbra. Padlófűtés esetén kiváltképp kerüljük a drasztikus hőmérséklet-csökkenést. A padlófűtésnek ugyanis óriási a hőtehetetlensége. Lassan, nagy energiával lehet felfűteni vele a lakást, viszont a padló hosszan tartja a hőt, nehezen hűl le. Ha télen hetekre elmegyünk otthonról, akkor viszont érdemes visszafogni a Celsiusokat. Társasházban a fagy veszélye kicsi, ott több oldalról is fűtenek bennünket a szomszédok. Családi házban is le lehet venni a fűtést akár 12 fokig, csövek elfagyásáról szakértőnk, aki 20 éve dolgozik generálkivitelezőként, még sosem hallott. n

Tervezéssel csökkenthető a fűtésszámla