De a matek és a sokkoló adatok még itt sem érnek véget. Minden 10. másodpercben születnek újabb közösségi média profilok, ahol hihetetlen mennyiségű adatot teszünk közzé — sokszor különösebb megfontolás nélkül.
Instagramon napi több, mint 95 millió fotót posztolunk, YouTube-ra percenként 300 órányi videót töltünk fel, a Facebook Messenger és a Whatsapp pedig naponta 60 milliárd üzenetet közvetít világszerte. Örülünk annak, hogy azonnal elérjük szeretteinket és játszi könnyedséggel oszthatjuk meg velük akár minden percünket. Feltöltünk egy képet arról, hogy vakáción vagyunk, update-eljük a profilunkat, küldünk valakinek egy személyes képet és ha fel is merül bennünk, hogy ebből könnyen lehet baj, gyorsan el is hessegetjük a gondolatot.
Pedig bárkivel, bármikor megtörténhet, hogy rossz kezekbe kerülnek az adatai, vagy jogsértő tartalmakba fut bele a neten.
Emlékeztek a 2014-es botrányra, amikor számos híresség iCloudját érte hackertámadás és meztelen szelfiket szivárogtattak ki róluk? Heteken keresztül sorra gyűltek az áldozattá vált celebnevek, az internet pedig valósággal felrobbant. Az esetről szóló vélemények között az egyik legnépszerűbb az volt, bár durva, hogy híres emberekkel is történhet ilyesmi, biztos maga az áldozat volt a hibás, talán nem is igaz, hogy jogtalanul kerültek nyilvánosságra a képek és amúgy is, a hétköznapi emberek hasonló felvételei nem érdekelnének senkit, hiszen ebben az a pláne, hogy színésznőkről és egyéb előadókról van szó.
A helyzet azonban igaziból nem ennyire egyszerű. A te privát tartalmaid is ugyanúgy veszélyben lehetnek, de mivel nem vagy közszereplő, valószínűleg lassabban derül ki, ha illetéktelen kezekbe kerül és biztosan kisebb botrányt fog kavarni.
Személyes példából kiindulva mondom ezt és ha nem velem történik, talán egy kis hüledezés után én is csak megyek tovább az ilyen hírek hallatán. Egy éve történt, hogy egy kollégám jelezte, hogy fent vagyok egy társkereső oldalon, amit már csak azért is furcsának talált, mert ismerte a barátomat. Először azt hittem viccel velem, aztán megmutatta a „profilomat”. Különösen tetszett a dologban, hogy az adathalászok még arra sem vették a fáradságot, hogy ne a Facebook profilképemet válasszák ki, amin a barátommal közösen szerepeltünk. Egy, a weboldalnak küldött elég felpaprikázott hangulatú email után és az Internet Hotline-nak küldött bejelentéssel később túl voltunk az ügyön, de nem tagadom, eléggé meglepődtem.
Mi lett volna, ha nem veszi észre a kollégám, vagy ha nem ő veszi észre? Félelmetes belegondolni, hogy én még könnyen megúsztam.
Az internet segítségével ugyanis mindenféle adatot könnyű kinyerni, még olyat is, amit alapvetően nem publikusnak szánunk. A most hatalmas népszerűségnek örvendő You c. netflixes sorozat főszereplője például a Google segítségével 2 perc alatt deríti ki egy vadidegen nő lakcímét egy social medián megosztott kép alapján.
Az, hogy mikor kerül rossz kezekbe az általad megosztott adat, sokszor kiszámíthatatlan, hiszen nagyban függ a befogadó hozzáállásától is. Ahogy az alábbi videó is mutatja, szinte egy pillanat alatt élhetnek vissza az általad közzétett tartalommal vagy válhatsz zaklatás áldozatává.
Február 5-e a Biztonságosabb Internet napja, de ne csak ezen a napon figyeljünk a minket körülvevő tényezőkre az online térben. Ha bármilyen okból kifolyólag veszélyben éreznéd magad az interneten, itt tudsz segítséget kérni vagy bejelentést tenni.
A cikk támogatója a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság
