Érdekességek

1. A német származású Katharina Roters a 2000-es évek elején költözött kis hazánkba, ahol elkezdte fényképezni a közelben található falvak házait. Végül annyira rabul ejtették a Kádár-kockák, hogy egy teljes könyvet adott ki az általa készített fotókkal, melynek a Hungarian Cubes címet adta. A könyv kiadása után nem sokkal elnyerte a Frankfurti Könyvvásár és a Német Építészeti Múzeum közös, DAM Architectural Book Award nevű építészeti könyvek számára alapított díjat.
2. Minden Kádár-kockának négyzet alakú az alaprajza, és kb. 100 négyzetméteres.
3. Ez a sátortetős háztípus a 60-as évektől egészen a 80-as évekig élte fénykorát.
4. Hozzávetőleg 800.000 ilyen típusú családi ház található kis hazánkban.
5. A Kádár-kockák eleinte nem sátor-, hanem nyergestetővel épültek. Gyakran tornácuk is volt, így még sokban hasonlítottak a hagyományos parasztházakra.
6. Eleinte az emberek nem tudtak mit kezdeni a nagy térrel, így továbbra is egy szobában éltek, mint a parasztházakban. A többi helyiség úgynevezett tisztaszoba volt.
7. Később igazi státuszszimbólummá nőtte ki magát, hiszen a Kádár-kockákban már volt fürdőszoba és WC, így valóban irigylésre méltó komfortot biztosított a lakóknak.
8. Katharina Roters úgy véli, hogy a pécsi születésű Vasarelynek komoly szerepe lehetett a házak homlokzatának díszítési módjában, hiszen a legtöbb házon leginkább geometriai formák találhatóak.

Ha kíváncsi vagy, hogy mit lehet kihozni egy Kádár-kockából, akkor nézd meg az alábbi videót!