Rekordáron, 19 millió Ft-ért kelt el 2013 decemberében egy nagyméretű szecessziós Zsolnay-váza, amely az 1906-os milánói világkiállítás pusztító tüzéből menekült meg. A tétel Pécs város önkormányzatának tulajdonába került. A nagy túlélő sok más látnivalóval együtt a Zsolnay Kulturális Negyedben látható. Abban a különös mikrokozmoszban, amelyre még a pécsiek is rácsodálkoztak, amikor a gyár egykori üzemterülete 2010-ben, immár Zsolnay Kulturális Negyed néven megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

Legenda születik

A korábban zárt és különös mesevilág alapjait Zsolnay Miklós rakta le. A legenda első állomásaként kereskedőfiára, Ignácra ruházott egy épületdíszítő, terrakottaelemeket, illetve háztartási edényeket készítő manufaktúrát. Ignác nem bírta a piaci versenyt, néhány év után csődközeli állapotba vitte a céget. Az üzemet az árverezéstől testvére, Vilmos mentette meg, akinek 1865-től – miután bátyja külföldre távozott – át kellett vennie a vezetést. A váratlanul nyakába hulló feladat az addigi bolttulajdonosnak nem volt ellenére. Elnyomott alkotószemélyisége kapva kapott a lehetőségen, önfeledten vetette bele magát a munkába. Kutatott, kísérletezett, új mázakat, kemencetípusokat, égetési eljárást fejlesztett, invesztált, visszaforgatott és bővített. A kezdetben 17 főt foglalkoztató üzem idővel 700 fősre duzzadt. A keze nyomán a keleti, az archaikus, illetve a népi motívumkincsből varázslatos szín- és formavilágú díszítőművészet született. Zsolnay Vilmos, akit kortársai a legnagyobb magyar fazekasként tiszteltek, az egyszerű kőedény-manufaktúrából az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb finomkerámia-ipari gyárkomplexumát fejlesztette.

A gyár épülete

A bevétel java

Az üzem a fénykorát az 1870-es évektől élte. Első elismerését az európai kerámia seregszemléjének tekintett 1873-as bécsi világkiállításon érte el, de Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel is kitüntette. A különleges Zsolnay-porcelánok híre az elégedett vásárlók ajánlására futótűzként terjedt a világban, amit szép számú külföldi megrendelés követett Angliából, Franciaországból, Oroszországból, Amerikából és mind több helyről. Noha a megrendelések hangzatosak voltak, uralkodóktól, tehetős és híres emberektől érkeztek, fontos tudni, hogy a luxustárgyak előállítása ráfizetéses volt. A gyár a közhiedelemmel ellentétben nem a művészeti produktumokból, a díszkerámiákból tartotta fenn magát, hanem az építőipari és műszaki cikkek, az elektromos szigetelők, a csempeáruk, fajanszok, tetőcserepek tömeges gyártásából. El kell ismerni azonban, hogy az Európa leghíresebb parkjaiban, szalonjaiban pompázó Zsolnay-vázák és -étkészletek szépsége jelentette a reklámot, a nemzetközi ismertséget, megbecsülést, ezáltal pedig vonzotta az ipari megrendeléseket, amelynek haszna fenn tudta tartani a díszárugyártást és -fejlesztést.

A Zsolnay felvevőpiaca ma nagyrészt a Kelet

Épített Zsolnay-értékeink

A Zsolnay építőipari termékek jelenthettek sok mindent. Díszes járólapot, falon megjelenő díszítőcsempéket, egy-egy darabot vagy akár egy falvédőszerű csempeegyüttest, képeket, csempekályhát a beltéren. Az építészeti kerámiák természetesen kültéren is megjelentek. Tetőkön, épülethomlokzatokon, kupolákon. 1875 és 1918 között a magyarországi építkezések általános fellendülése következtében több mint 150 Zsolnay-kerámiával díszített épület készült Magyarországon. A Zsolnay-kerámiát az említett időszakban szinte minden jelentős építész alkalmazta, köztük Ybl Miklós, Hauszmann Alajos, Lechner Ödön és Lajta Béla. Stílusukat tekintve a historizmus neoreneszánsz irányzatától a magyarországi szecessziós építészet kései alkotásáig terjedtek. A 20. század elején a Zsolnay-gyár az egyedileg tervezett, luxuskivitelezésű megbízatások mellett csempe- és szaniterárugyárat is létesített Budapesten. A dinasztia ezzel csúcsra ért, Zsolnay Vilmos munkássága pedig jelképévé vált annak a rohamos fejlődésnek, amely a 19. század utolsó harmadában végbement, sok tekintetben megvalósítva a reformkor álmait. Zsolnay Vilmos jelentőségét mutatja, hogy őt és üzemét maga Ferenc József is megtisztelte látogatásával.

Pécs városa törődik a hagyományokkal

A Zsolnay ma

A híres gyár sok viszontagság után ma is üzemel, igaz, a korábbi 7,5 hektár helyett ma már csak két hektáron folyik a termelés. A cég árui a luxuspiacot célozzák. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra többségi tulajdonosa szír illetőségű, így a Kelet jelentős felvevőpiaca a ma jobban fogyó díszkerámiáknak. A 19. században tapasztalt építészeti intenzitás ma már nincs jelen napjainkban, a magán-építőipar nem használja a Zsolnay-épületkerámiákat olyan mennyiségben, mint régen, ettől függetlenül, ha kisebb mennyiségben is, de jelenleg is gyártják azokat. Ennek felvevőpiaca a régi épületek, amelyek rekonstrukcióra szorulnak. A gyár jelentős mennyiségű épületkerámiát gyártott le újra a teljes fényében tündöklő Zeneakadémiának. Persze modern kerámiák is készülnek, ilyen épült be a közelmúltban például a pécsi Centrum Áruházba, a Pécs Plazába vagy a Szigetvári Gyógyfürdőbe. A Zsolnay tiszteli a múltat, de tudja, hogy új szelek fújnak a divatban, így teret enged a modernnek is, 21. századi portfóliójában kapható Katti Zoób-ékszer, a Gucci család által tervezett étkészlet, de Bogyó és Babóca reggelizőszett is gyerekeknek. Ezek persze nem valószínű, hogy letaszítják a trónról a bestseller közönségkedvenceket, mint amilyen a pillangós vagy a búzavirágos étkészlet. A cég ezen apróságai inkább reális célok egy lakásba, aukciósportálokról akár egyesével beszerezve egy étkészlet bizonyos darabjait. Aki épületkerámiák beépítésében gondolkodik, annak esetenként mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Egy 1 m2-es kerámiadíszítés a falra, kiviteltől függően, akár egymillió Ft-ba is kerülhet. Persze vannak ennél jóval szerényebb árfekvésű lehetőségek is. Ha nem akarunk túl sokat költeni, akkor marad, hogy gyönyörködünk az építészeti örökségben, vagy egy kis apró Zsolnay-emlékkel, a már említett étkészlettel vagy valamilyen eozin nippel idézzük meg a dicső hazai porcelángyártást otthonunkban. n

Zsolnay Vilmos emlékére

Gyönyörű cserépkályha

Készülnek a vázák

Eozin nippek

Tömeggyártásban készült kaspók

Díszes teáskészlet

Az étterem az ismert stílusjegyekkel

Falat díszítő motívum