A legendás épület egyik lakója, a szülői segítséggel élete első lakásához jutó Mátyás most a daliás időkről mesél.
„Ifjúságom kedvenc évei a Magházban teltek. A VII. kerületi Rottenbiller utcában az ezredfordulón megépülő kísérleti háztípusra az apró lakások voltak jellemzők. Az építtető az amerikai Melrose Place című sorozatban látható életminőséget, a koleszos hangulatot, a Barátok közt Rózsa Bisztrójában csúcsosodó közösségi életet próbálta tető alá hozni. Az újfajta együttélési modell remekül hangzott, mert a vállalkozó a lakások egymásra halmozása, azaz lakótelep felhúzása helyett az amerikai filmekből ismert, széltében terjeszkedő társasházformát (condominium) szerette volna megvalósítani, egyívású emberek gyűjtőhelyéül” – értelmezi a Magház-modellt alanyunk.
SZÁLLODAI KÉNYELEM
A 72 lakásos Magház a gondtalan, trendi, első otthonukat kialakító fiatalok önálló életét igyekezett megalapozni olyan exkluzív, 25–60 négyzetméteres stúdiólakásokkal, amelyek mellé alapszolgáltatásként járt volna az internet, az intranet, a magházas e-mail-cím, a belső hálózatban ingyenes telefon. A ház földszinti kereskedelmi helyiségeibe konditermet, mosodát, élelmiszerüzletet ígértek. „Szállodai kényelem megfizethető társasházban” – szólt a hangzatos hirdetés a vállalkozótól, aki minőségi ugrást ígért a lakáspiacon, úgy építészetben, dizájnban, mint műszaki megoldásokban és a ház különleges szolgáltatásrendszerében.
1 MILLIÓ TŐKE, 10 MILLIÓ HITEL
A lakók a Keleti pályaudvartőszomszédságában 2001-ben is irreális, 365 ezer forintos négyzetméteráronvásárolt ingatlanjaik mellé persze csak ígéreteket kaptak, gyakorlatimegvalósítást nemigen. Mátyás ezzel együtt örömmel emlékezik az ott töltöttévekre, ahol hasonló korúakkal hozta össze a sors, miután sok tehetős szülővásárolt a házban ingatlant gyermekének. Alanyunk először csak bérelt, méghozzáegy olyan 32 m2-es stúdiólakást, amelyet az építtető kifizetés helyett adott azegyik gyerekkori barátjának, aki beruházóként vett részt a projektben. A lakástMátyás végül annyira megszerette, hogy 2003-ban édesapja segítségével meg isvásárolta. Egymillió forintot kapott otthonról, emellé 21 évesen 10 millióforint hitelt vett föl, aminek akkoriban igen magas, 110 000 Ft volt atörlesztőrészlete.
ÍGÉRETBŐL VALÓSÁG
Az itt töltött évek alatt nemcsakmunkahelyén dolgozott keményen, hogy törleszteni tudjon, hanem maradt idejearra is, hogy aktív szerepet vállaljon a ház életében, és az építtető által benem váltott ígéreteket megvalósítsa. Kezdte azzal, hogy leváltatta a közösképviselőt, majd a ház gazdasági életébe is belefolyva kivezette a 10 millióforintos mínuszban lévő lakóközösséget az adósságcsapdából. Közösségi emberkéntösszehozta a lakókat, idővel konditermet, ingyenes internetet, mosodát, bulikatintézett a tetőteraszon és a lakók üzemeltetésében lévő Billy RottenPresszóban, ahová, akárcsak a Rózsa Bisztróba, a lakóközösség tagjai munka utánlazítani jártak. Mátyás szerint a lakások csak az alvás helyszínei voltak,amolyan mellékszereplőnek számítottak ebben a luxuskoleszban, ahol alanyunkegyébként megtalálta a párját is, Ildikóval ma két kisgyermeket nevelnek.
Galéria / 7 kép
5+5 ÉV
Megismerkedésük után Az I/9 és az I/2-es lakásokat nehéz lett volna egyesíteni, így Ildikó költözött Mátyáshoz, az ő lakását pedig irodának használták. Egy 32 m2-es lakásban lehúzni öt évet, komoly párkapcsolati próbatétel, de működött. Hogy ez tartósan is így maradhasson, megvették a szomszéd lakást elkeseredett tulajdonosától, aki rendre pórul járt az albérlőivel, és megváltásként élte meg, hogy szabadulhat az ingatlantól. Így lett 2009-ben 64 m2-ük és egy újabb banki kölcsönük, ami többek között a felújítás 4 millió Ft-os költségét fedezte. Az egybenyitás után a két lakás a vizeshelyiségek kivételével egy légtér lett. Ez mindaddig, öt éven keresztül szép és jó is volt, amíg meg nem érkezett az első gyermek. Kislányuk, Anna lakrészét ezután jelzésértékkel egy pengefallal választották le, de ez az állapot nem volt sokáig tartható. „Öt évet húztunk le a nagyobb lakásban, és bár tudtuk, hogy ez nem szerencsés gyerekkel, de megpróbáltuk, ragaszkodva a fiatalságunkhoz – meséli a pár. – 2014 februárban adtuk el a lakást egy nem túl jó ingatlanpiaci időszakban úgy, hogy nem kerestünk rajta semmit, viszont tovább tudtunk állni egy ennél nagyobb, ráadásul új építésű házba.”
ELFÚJTA A SZÉL
A partihangulat, az állandóan nyitott ajtók, a közös bulizások, amelyek annak idején megőriztek valamit a kollégista évek tovatűnő hangulatából, mára nyomtalanul eltűntek.Az apró lakások elkezdtek nagyon kicsik lenni a családalapítás időszakába lépő, első generációs Magház-lakóknak, akik emiatt kiröppentek. A pici stúdiólakásokat ma főleg albérlők lakják, a közösségi élet szinte teljes egészében megszűnt, de maradtak utána szép emlékek egy olyan házról, amely nagyon más akart lenni, mint a többi, és ez ideig-óráig sikerült is neki, a tenni vágyó lakókat azonban elfújta aszél.
Galéria / 4 kép
KÍSÉRTETHÁZAK
Hasonló kísérleti épület volt a Bajza utcai Garzonházban egy a Magházhoz hasonló, de annál mégis életképesebb komplexum. Itt egy lakógyűlés maga volt a sztárparádé. A házban lakott 1966 és 1970 között Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Csűrös Karola, Horváth Ádám, Korda György. Az épületben volt portaszolgálat, étterem, számos közös helyiség, így kártyaszoba, ahova a pókerpartik után ételliften érkezett Korda vacsorája. Családias hangulatban itt sem volt hiány, a házmodell mégsem terjedt el, noha annak idején a szintén unikumnak számító Garzonház ugyancsak a VII. kerületből indult.
A teljes cikk az Otthonok&Megoldások magazin 2017/01-es számában jelent meg.
Képek: TÓTH MILÁN
