Igazi kedvenc: 100 négyzetméteres budapesti álomotthon

Külvárosi tájakon haladunk hosszan, aztán mintha nem is Magyarországon lennénk: a szürkeséget az amerikai elővárosokat idéző sorházak váltják fel. A Született feleségek hangulata fogad, azzal a különbséggel, hogy az itt élők összetartók, számukra nem az intrika az életet adó oxigén. Segítik és kisegítik egymást, ha a szükség úgy hozza. Kölcsönadnak, amikor kiderül, hogy elfogyott a liszt, de már csak pár deka hiányzik a készülő süteményhez. Persze az ennél nagyobb feladatoktól sem riadnak vissza. Noémi elmondása szerint a látogatásunk előtti héten az utca apraja-nagyja náluk festett, tapétázott, hogy a fotózásra minden tökéletes legyen. Azóta hálás a szomszédoknak és nekünk is. Azt mondja, rengeteg apró-cseprő, a lakásban elintézésre váró dolog került végre a helyére, és ha mi nem vagyunk, ez még hónapokig húzódott volna. Jól jött tehát a fix időpont Noéminek és családjának, akik azóta a brigád segítségét egy bográcsozós kerti partival köszönték meg.

Házról házra

A fentiekben vázolt összetartás példaértékű, nem hiába vágyott vissza Noémi az elővárosi környezetbe. Maga is ilyen helyen nőtt fel Debrecenben. Jó emlékek fűzték ide. Akkor még együtt volt a család, megmondhatta, milyen szobát szeretne, és ott a bútorokat is az ő elképzelése szerint rendezgették el. Egyetemista korában borult fel a rend, amikor szülei válása miatt édesanyjával és testvérével egy kisebb társasházi lakásba költöztek. Itt már ő maga is papírlapot ragadott, hogy a kevés négyzetméterszámra, ami a szobájában rendelkezésére állt, kitalálja, hogyan szabassa be az általa tervezett bútorokat. „Emlékszem, ekkor kezdtem beleásni magam a lakberendezési lapok világába. Minél többet olvastam, annál inkább éreztem, hogy ez nekem is menne” – mondja a házigazda. Az első, keze által formálódott tér – az említett költözés kapcsán – semleges színekkel készült, ahol a dekorációs tárgyaké és a textileké volt a főszerep. Amikor Noémi elvégezte az egyetemet, Budapestre jött dolgozni. A fővárosban hamar megismerkedett a férjével. A közös lakásban, ahol kezdetben éltek, a színek domináltak. Férje szüleinek segítségével ezt már tudatosan rendezték be, amolyan referencialakásként, amit később küszködés nélkül el tudtak adni. Noémi meggyőződése ugyanis, hogy az esztétikusan, barátságosan berendezett lakás jó rezgéseit más is megérzi, az ilyeneket pedig játszi könnyedséggel el lehet adni az ingatlanpiacon.

Kedvenc otthon

Ahol most laknak, azt a lakást 2008-ben vették meg papíron. 24 millió Ft-ért vásároltak néhány vonalat, vízszinteset és párhuzamosat. Noémi ekkor volt otthon két kisfiával, így ráért arra, hogy mindennap megnézze, hogy lesznek a papírra vetett vonalakból falak, azokból szobák és így tovább. „Ez egy közel háromnegyed éves program volt, közben képet kaptam egy ház felépüléséről és az építőipar működéséről is.” Amíg a téglafalak nőttek, Noémi megtervezte a lakást, méghozzá a legapróbb részletekig. Ez idő tájt külföldi lakberendezési blogokból inspirálódott. Annyira tudatos volt, hogy egy héttel a beköltözés és a sok egyedileg készített bútor beépülése után, mondhatni készen volt a lakás. Jól átgondolták, mi hová kerüljön, így egy percig sem kellett dobozokból élniük. A beköltözéskor 2009 februárját írták. Ugyanez év nyarán Noémi rábukkant az Otthon Magazin pályázatára, amelyben az Év Kedvenc Otthonát keresték. Olyanokat, amelyeket nem szakmabeliek, hanem szépérzékkel megáldott, jó ízlésű emberek alakítottak ki. Benevezte hát a lakást, majd a legnagyobb meglepetésére, bekerült az első öt közé, később az olvasók megszavazták a kedvencüknek, így lett ez az év kedvenc otthona.

A pályázat hozománya

Apropó, Kedvenc Otthon. Ez a címe Noémi blogjának, amely ez idő tájt indult. „Kevés kép jelent meg a lakásról a magazinban, a maradékot feltettem hát a netre. Egyébként nem a nyeremény, az egymillió Ft-os gázcsekk motivált, sokkal inkább az elismerés. A győzelem által ugyanis kaptam egy megerősítést, ez pedig meghozta a kedvem a tanuláshoz: beiratkoztam egy lakberendezési tanfolyamra. Itt hamar kiderült, hogy kevésbé szeretek rajzolni, elektromos hálózatot, fűtési rendszert tervezni, ezért ilyen esetekben az ehhez kiválóan értő Téli Judittal dolgozom együtt, így nekem inkább a stílusteremtéssel kell foglalkoznom.” Időközben az is kiderült, hogy Noéminek nemcsak a lakberendezéshez van jó érzéke, de az íráshoz is. Kipróbálta magát újságíróként, és az elmúlt három évben az összes neves hazai lakberendezési lapban publikált. Sőt a Nők Lapjában másfél évig közös rovatot vitt Téli Judittal, ahol DIY-ötletekkel örvendeztették meg az olvasókat.

Sarokkanapé szemben a kandallóval

Fókuszpontok

Jelenlegi lakásának koncepciója a semleges alapok a burkolatokra, a falakra és az olyan nagy felületekre, mint a kanapé. A bútorok színe fehér, barna, fahéj, hogy könnyen lehessen variálni az aktuális kiegészítőkkel. E színek pozitív hozadéka az is, hogy optikailag tágítják a teret. „Meleg hatást akartam a lakásban, csak a vizes helyiségekben van kő, máshol sok a textil, a lépcsőre is szőnyegpadló került, amely az otthonosság érzetét fokozza.” A lakás nem stílustiszta: eklektikus, de nem széttartóan. Sok ugyanakkor a fókuszpont, minden szobába kell ugyanis valami, ami megfűszerezi a környezetet. A konyhában ez a mosogató és környéke. „A konyha pici, ezért azt találtam ki a tértágításra, hogy csak egy falon, de ott viszont plafonig érjenek a szekrények. Egyedi bútorokat készíttettem a konyhába, a méretek miatt ugyanis lehetetlen lett volna kész darabokkal operálni. A másik oldal levegősebb, itt nem zártuk le a fényt felső szekrényekkel, ide került a már említett fókuszpont. Azáltal is, hogy a dekorcsempét nem hagyományosan vezettem körbe. Persze az sem hétköznapi, hogy képeket tettem a konyhába. Miért ne? Imádok fotózni, a csupasz falakat pedig ki nem állhatom.” Nem került viszont a fókuszba a lépcső alatti rész, amelyből egy tolóajtós megoldással tárolókamra lett, és a tisztasági eszközöket rejti. A konyha egy helyiségcsere kapcsán került ide, eredetileg ez lett volna a dolgozó, a tervező a nappaliba szánta ezt a funkciót. Noémi azonban a nappaliban nem szereti a konyha látványát, a mindennapok során nem akarta ennek kitenni magát, ráadásul a szagelszívók erejében sem hisz, így nem lett amerikai konyhás nappalija.

Étkezősarok kristálycsillárral

Nappali és dolgozó

A dolgozó a nappalival egy légtérbe került. Itt készülnek a cikkek, blogbejegyzések, lakástervek. Ebben a síkban egy saját tervezésű gardrób kapott helyet, mellette könyvespolc, médiakonzol, benne hatalmas fiókok. A kanapé világos színű, novalife textillel bevonva, amelyről a foltok egy vizes szivaccsal eltüntethetők: a két- vagy többgyermekes családokban ez mindig jól jön. A falon egy Fehér László számozott nyomat. „Imádnék egy hatalmas Fehér László-képet is. Őt a legnagyobb kortárs magyar festőnek tartom. Óriás vásznakra fest, afféle basic minimál stílusban, amelyhez persze óriási tér kellene, de az sajnos nem áll rendelkezésre, csupán 100 m2-rel gazdálkodhatunk.”

A dolgozó-tévéző rész fókuszpontja a kandalló, fölötte a kör alakú tükörrel, amely szemben az ablakkal, a fényt is megsokszorozza. „A kandalló nagy vágyunk volt, de nincs kéményünk. Álkandallóban tudtunk csak gondolkodni. A kandallóváz köré épített gipszkarton borítás az én tervezésem. Szeretjük, mert hangulatos, ha akarom, egy gombnyomásra meleg levegőt fúj a térbe.”

A nappali másik felén az étkezőasztal egy régi IKEA-darab, körülötte kontrasztként műanyag dizájnszékek. Az étkező falán Szyksznian Wanda grafikusművész képei láthatók. A tálalószekrényre bronzos tükörfelület került, amely a kristálycsillár fényét sokszorozza. „A csillár volt az első darab, amit megvettem a lakásba. Talán még az alapot ásták, amikor rátaláltam. E köré építettem a formákat, a tapétát. A tapétát egyébként is imádom, itthon óriási a választék, de az emberek hajlamosak leragadni a fűrészporosnál. Én ezer darabot néztem meg, míg rátaláltam erre a türkizre. Ezt sem csak úgy simán, hanem pár centis parapetfalra raktuk fel. Nem jó, ha a fal síkjába kerül, pláne, ha csak egy sávban tesszük fel: így kiugrik a környezetéből, ezáltal még figyelemfelkeltőbb lesz.”

Hálószoba új tapétával

Erdei hangulat

Az emeleten lévő szülői háló díszes, a tapéta friss felrakás, ünnepélyessé, színpadiassá teszi a szobát. A fürdő egyszerű, de mégis szobaszerű, hiszen ide is került a fotókból. A mosdó alatti barna asztal nem fa. A fának kinéző robusztus darab bútorlapból van, a két fiók, amely nem is látszik, nagyon masszívvá teszi az asztalosmunkát.

Az emelet további két gyerekszobának ad helyet. Egy gyerekhálónak, illetve egy játszó- és tanulószobának. A háló nem szokványos. Noémi azt mondja, idehaza az ilyen korú gyerekeket Walt Disney-világba erőltetik, mesehősökkel osztoznak a szobán. Ő kihagyta ezt az állomást, a szoba kellemes erdei környezetre emlékeztet. Érdekes a falon az abroszkockás tapéta, előtte jobban mutatnak fehérre festett natúr színű IKEA-ágyak. A sárga fiókos szekrény is IKEA-átalakítás, nem így árulja a bútorgyártó. A ruhásszekrényre egy kinagyított fotó került. Nincs még teljesen kész, a gyerekek magasságát mérendő egy centiméter még rákerül a fa törzsére. Az erdei hangulatot emeli a csillár borítása, a zöld kakukkos óra, a Vaterán vásárolt retroasztalka, rajta gombákkal és fenyővel. A gyerekháló műanyag hintaszékét az ikonikus tervezőpáros, Charles és Ray Eames inspirálta. A képek a gyerekszobában sem mellékszereplők. Van a falon gyerekkönyvekből származó illusztráció és válogatás a fiúk legjobb képeiből. A térbe napjaink két legnépszerűbb dekorációs eleméből, a dekortapaszból és a betűkből is jutott.

A játék és a tanulás helyszíne

Gyerekjátszó

Szemben, a játszószoba régen csak ennek a funkciónak adott teret volt, de ahogy a nagyobbik fiú iskolába ment, kellett az íróasztal, így egy füst alatt mind a kettőt megcsináltatták. A szokatlan asztalformát Noémi egy blogon látta, az asztal lába fa, a többi része minőségi borítással készült bútorlap. A tanulást, a rajzolást a szoba egyik fala segíti, ami táblafestékkel lett lekenve. A hosszanti falon lévő nagyvárosi sziluettet Noémi rajzolta fel egy projektor segítségével. A rajz mint dekorációs elem máshol is felbukkan. „Amikor egy évvel ezelőtt elterveztem, hogy a fiúk tanuló-játszó szobájának falát egyedi, személyes dekorációval turbóznám fel, bekattant a képregényrajz gondolata. Azóta a trendek is igazoltak, számos képregényes lakásdekortermékkel találkozom mostanában. Az internet jó barátom, így személyes ismeretség híján a világhálón kezdtem el kutakodni képregényrajzoló ifjú titánok után, és jó néhány nagyon színvonalas munkába futottam bele, végül a MOME animáció szakán végzett Lanczinger Mátyásra esett a választásom. Az egyeztetésen hamar túljutottunk, az elképzelést én adtam, és mivel a srácokról és rólunk szólnak a képkockák, a róluk készült jellemző fotókat is a képregényrajzoló rendelkezésére bocsátottam. Megírtam a sűrűn hangoztatott »csatakiáltásaikat«, a fiúk kedvenc játékfiguráit, hőseit. Ennyi volt a kiindulási alap a tartalomhoz, a falszakasz adottságai pedig megadták a technikai paramétereket. A vázlat- és karakterrajzok egyeztetése után készült el a kidolgozott rajz fekete-fehér változata. Ezután jöhetett a színezés. Szerintem a végeredmény a profi rajzzal együtt szuperdinamikus, vagány és abszolút a srácok világához illő lett.”n

Gyerekháló