Ilyenkor persze értelemszerűen előkerülnek a légtisztító berendezések, hiszen szellőztetni sokkal nehézkesebben lehet.

Első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy az európai polgárok átlagosan idejük 85-90 százalékát töltik bent – otthon, iskolában, munkahelyen vagy akár szabadidős tevékenységet végezve.

Ezek szennyezik a beltéri levegőt

Amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, az alábbiak is rontják a levegő minőségét:

• a főzés,
• a gyertyák vagy füstölők használata,
• a tisztítószerek,
• az építőanyagok,
• a bútorok, lakástextíliák és más berendezési tárgyak,
• számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok,
• a penész,
• a poratka-ürülék,
• a baktériumok és vírusok.

E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a rossz beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet az olyan veszélyeztetett csoportok számára, mint a gyermekek, az idősek vagy a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, például az asztmával élők. A JRC adatai azt mutatják, hogy a népesség akár 20 százaléka szenvedhet asztmában vagy más olyan allergiás megbetegedésben, amelynek okozói a beltéri környezetben találhatóak. Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) által közzétett adatok szerint a betegségek kialakulásában a beltéri légszennyezettség a 8. legfontosabb kockázati faktor, ami évente globálisan 1,5-2 millió ember halálával függ össze.

Hogyan javíthatunk a beltéri levegőminőségen? Mi lehet a megoldás?

Az ELF a beltéri levegőminőség javítására ezeket javasolja:

• hatékonyabb szellőztetés,
• a levegőt nem szennyező fűtőberendezések használata,
• a fatüzelésű fűtő- és főzőberendezések lecserélése,
• a légtisztító készülékek használata.

Utóbbi megoldás télen-nyáron egyaránt hasznos lehet, hiszen a szellőztetés az allergia- és a fűtési szezon közepén egyaránt problémásnak bizonyulhat. Nehéz ugyanis olyan optimális időszakot találni a nap során, amikor kellően alacsony a pollenek vagy a fűtésből, közlekedésből származó szennyező anyagok koncentrációja ahhoz, hogy a szellőztetés valóban javítson a lakás levegőjének minőségén. (Arról nem is beszélve, hogy télen a túlzott szellőztetés jelentős energiaveszteséggel járhat, amit többletfűtéssel kell kompenzálni – ez pedig végső soron még több légszennyezést jelent.)

Az influenzát is könnyebben megúszhatjuk

„Ha az idén nyári hőségriadók után úgy döntünk, hogy aktuálissá vált egy légkondicionáló beszerzése, vagy a régi, energiafaló, elavult készülék lecserélése, célszerű olyan modellt választani, amely hatékonyan segít a beltéri levegőminőség javításában” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Electronics hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.

A légkondik hasznos kiegészítője például az antibakteriális szűrő, amely nem csak a kórokozókat, de a polleneket és a poratka-ürüléket is eltávolítja a helyiség levegőjéből. Szintén az egészségünket szolgálja, ha plazma ionizátorral felszerelt légkondit választunk, hiszen a készülék által kibocsátott ionok a káros részecskékhez kötődnek, így sterilizálva a levegőt, valamint a helyiség és a berendezési tárgyak felületeit, miközben a kellemetlen szagokat is eltünteti. „Ezek a funkciók nyáron az allergiások életét könnyítik meg, télen pedig, az influenza- és fűtési szezonban abban segítenek, hogy a beltéri levegő a lehető legjobb minőségű maradjon” – mondja az LG szakértője.

Az inverteres kompresszorral szerelt berendezések ráadásul energiatakarékos működést tesznek lehetővé, illetve a hagyományos megoldáshoz képest hőség esetén gyorsabban lehűtik, a hűvös napokon pedig gyorsabban fel is fűtik a belső teret, légszennyező anyagok kibocsátása nélkül. A korszerű monosplit – azaz egy kültéri és egy beltéri egységgel rendelkező – klímákat 0 Celsius fokig jó hatékonysággal használhatjuk fűtésre, de akár -25 fokig is helytállhatnak.