A 60 éves ház konyhája több sebből vérzett, a burkolatok megöregedtek, az elektromos hálózat nem bírta a terhelést, a sütő, a mosogatógép felmondta a szolgálatot, és a hivatalos konyhaszekrények nélküli konyha ugyan két főt kiszolgált, de a négytagúra bővült családot már nem. Kellett egy nagy levegővétel, egy jó bontócsákány és 2018 tavaszán indulhatott is az átalakítás.
Kihívások sora
Két kisgyerekkel a projekt kivitelezéséhez kötélidegek kellettek, annál is inkább, mert a munkák oroszlánrészét a házaspár végezte. A férj bontotta a vakolatot, vágta ki a kisméretű ablak helyett a sokkal nagyobb helyét, szerelte egy baráttal a vízvezetéket. Ezek után a feleség glettelte a falat, amelyben elmondása szerint egy derékszög sem volt, majd közösen festettek, végül összeállították a konyhabútort. Hátráltatta a munkák befejezését, hogy az egyedi méretű ablak nem akart megérkezni, így a lakás szellőztetése heteken keresztül megoldott volt. Az elektromos hálózat bővítése és felkészítése a nagyobb terhelésre szintén hónapokat vett igénybe, a berendezéseket fél éven keresztül nem lehetett bekötni, mert az engedélyekre kellett várni. A főzés így a tetőteraszon zajlott, Zsófinak kisbabájával a hátán törött lábujjal kellett lépcsőznie föl és le. Ez évek múlva ugyan jó sztori lesz a családi legendáriumban, de egy évvel ezelőtt inkább csak keserűséget okozott vendéglátóinknak.
Fa és még egy kis fa
A konyha ikeás, némileg meghekkelve. A pultot speciális olajjal kezelték és tették ellenállóbbá. Hogy ne legyen vakítóan fehér a bútor, faberakásokat, bordűrt kapott. Faberakás, hogy izgalmasabbá váljon a látvány, a mosogató melletti függőleges felületre is jutott. Sokat hozzátesz a kellemes érzethez, hogy az alsó és a felső bútorsor között nem csempe van, hanem onnan is fa köszön vissza, amitől egyöntetűbb a látvány. A fa egyébként sokat lágyít a fehér ridegségén, összhatásában sokkal melegebbé teszi a helyiséget. Egy szó, mint száz, a fa jól áll a konyhának: harmonizál az ablakkeretekkel és a japán hangulatú kazettás szekrénnyel.
Módosult tervek
A konyha végül olyan lett, amilyet eleinte Zsófi egyáltalán nem akart. Kezdetben tiltakozott a minimál ellen, a fehértől is viszolygott, a mikrótól szintén, ezek végül mind felütötték a fejüket a helyiségben. Sikeresen ellenállt viszont a konyhában a csempének és a fogantyúknak. A minimál stílusról a praktikum és a letisztultság győzte meg, a fehérről, hogy tágítja, világosabbá teszi a teret, illetve hogy könnyen tisztítható. A végeredmény önmagáért beszél, az itt látható rend általános, Zsófi ugyanis megfogadta, hogy az új konyhában, amire 10 év után igencsak rászolgált, tisztaság és harmónia uralkodik majd, és ehhez tartja is magát.
Galéria / 7 kép
A teljes cikk az Otthonok&Megoldások magazin 2019/01-es számában jelent meg.
