A műszálas szőnyegek mérgező vegyületeket bocsáthatnak ki
Blaue Engel
Az egyik legrégebbi ökocímke a német Blaue Engel. A Blaue Engel minősítés egy környezetvédelmi tanúsítvány, amelyet 1978-ban hoztak létre Németországban, és amelyet a független RAL intézet által elvégzett termékértékelés után ítélnek oda az egyes termékeknek. A Blaue Engel minősítés mára globális szabvánnyá vált. A minősített termékek között találni belső szigetelőket, bútorokat, burkolatokat, tapétákat és beltéri festékeket egyaránt, így ha valaki biztosra akar menni, a weboldalukon választhat a termékek közül (blauer-engel.de).
Otthonunk bútorai és kiegészítői sok káros anyagot tartalmazhatnak, és mivel ezekkel hosszú évtizedekig vagyunk összezárva, jó ha tudjuk, hogy azok lassan, de biztosan mérgezhetik szervezetünket. Ma már több kutatóintézet is foglalkozik az egyes termékek bevizsgálásával, az egészséges anyagok pedig különböző besorolásokat kapnak. Az Eurofins kutatóintézet és laboratórium például nemrég indította el beltéri levegőminősítési programját, amelyben azt vizsgálja, hogy az egyes termékek juttatnak-e olyan káros anyagokat a levegőbe, mint az akril, a fenol vagy a formaldehid. A körültekintés lakásfelújítás, illetve lakásépítés idején kiemelten fontos. Építő- vagy szigetelőanyagokból érdemes olyat választani, amely megfelelő ajánlást kapott, illetve nem árt a terméken ökocímkét keresni, amely az anyag egészséges és környezetbarát voltáról árulkodik.
A top 10 velünk élő méreg
1. Becsapós szőnyegek
A szőnyegek vonzzák a port, ezért az allergiások kerüljék a használatukat, lévén azok az atkák melegágyai. A műszálas szőnyegek és habszivacs alátéteik az allergiában nem szenvedőknek is ellenjavalltak. Illékony szerves vegyületeket, például formaldehidet bocsáthatnak ki, ami mérgező, rákkeltő anyag.
2. Olcsó burkolatok
A PVC-burkolat elérhető árú, egyszerű lerakni, távol tartja a gombákat, az atkákat, könnyű tisztítani, így akár a szőnyegek jó alternatívája is lehetne. Rossz hír viszont, hogy a PVC-lapok kibocsáthatnak ártalmas, irritáló gázokat. A régi PVC-lapok azbesztet tartalmazhatnak, ami egészen addig nem jelent veszélyt, amíg a burkolat meg nem sérül. Ha mégis, és nincs kezelve a probléma, az tüdőbetegségek kialakulásához vezethet.
3. Farostlemez bútorok
A bútorok közül főként a polcok és a szekrények farostlemezből, nem pedig tömör fából készülnek. Emiatt olcsók, de az olcsóságnak ára van. A préselt farostlemez lapoknak magas a formaldehidaránya. Ha a farostlemez kezelt, festékkel vagy valamilyen védőréteggel bevont, nem kerülhet a levegőbe, a szabad felületeket azonban nem árt lenolajkencével ártalmatlanítani.
4. Zárt ablakok
Harminc köbméter friss levegő, ennyi szükséges óránként egy embernek az egészséghez. Noha ez idő alatt ebből csak 3-5 köbmétert használunk el, fontos tudni, hogy eközben körülbelül 20–60 liter szén-dioxidot termelünk. Rossz hír ugyanakkor, hogy a földből, valamint az építőanyagokból folyamatosan radongáz párolog, s ha a szoba levegőjében felhalmozódik ez az anyag, mert mondjuk nem szellőztetünk eleget, az rákkeltő is lehet.
Zöld utat a friss levegőnek
5. Szigeteléscsapda
1955 óta tudjuk, hogy az azbeszt rákkeltő. Magyarországon a hatvanas, hetvenes években mégis tömegével használták szigetelésre, elsősorban a lakótelepeken. Az azbesztből mikroszkopikus szálacskák kerülhetnek a levegőbe, amelyek belélegezve a tüdőbe jutnak. Szigeteléskorszerűsítésnél, új házak kialakításánál érdemes az egészséges anyagokra voksolni.
6. Kétszínű festékek
Az illékony szerves vegyületeket tartalmazó festékeket a száradás ideje alatt nem javasolt belélegezni, de száradás után is jó óvatosnak lenni. Ha a festék elöregszik, elkezd pattogzani, és a levegő megtelik a mérgező porral. Beltéren érdemes vízalapú, kevésbé mérgező színezőanyagokat használni, az elhasznált rétegeket pedig a lepattogzás elkerülése érdekében újrafesteni.
7. Kárpitveszély
A bútorkárpitok színezésére használt festékek is tartalmazhatnak egészségre káros mesterséges anyagokat, de sokszor maga az anyag is veszélyeket rejt. A bútorok alapanyaga a leggyakrabban gyapot, ami az egyik legerősebben permetezett termesztett növény. A permetből rákerült mérgező, rákkeltő anyagok pedig a gyári kezelések során nem tűnnek el nyomtalanul.
8. Alumíniumedények, evőeszközök
Kezdenek kimenni a divatból az alumíniumból készült lábasok, teaforralók, evőeszközök és ez nem is baj. A probléma az, hogy vannak, akik még mindig teát, tejet forralnak az ilyen edényekben, és a főétkezéseket is ezekben készítik el. Számukra lehet rossz hír, hogy az emberi szervezet nem képes megszabadulni az ételekből kioldódott alumíniumtól, amely a csontokban, idegszövetekben felhalmozódva többek közt Alzheimer-kórt és memóriazavart okozhat.
9. Teflonserpenyők
A teflonserpenyők használata kényelmes, ám kevéssé ismert tény, hogy az ilyen edények bevonata a politetrafluoretilén nevű szintetikus anyag felhasználásával készül, amely 260 fokos hőmérséklet felett elkezd lebomlani. Bomlás közben olyan füstöt bocsát ki, amely a kisebb állatokra nézve halálos, az emberi szervezetben pedig a légzőszerveket károsítja, illetve hányingert és fejfájást okozhat. Óvatosan a hőmérséklettel!
10. Csomagolóanyagok
Sok háztartásban mindennap használnak műanyag fóliát és műanyag zacskót, hiszen a gyerekek általában ilyen csomagolásban kapják a tízórait. Előfordulhat, hogy a kenyéren lévő zsiradék (vaj, margarin, felvágott, sajt stb.) átitatódik a fólia mérgező anyagaival, például a vinil-klorid monomerrel, s olyan rafinált módon kerül az ételbe a rákkeltő anyag, hogy közben az uzsonna finom marad. n
A túlhevítés nem javasolt!
