Majd ha fagy! Síkosságmentesíts még a fagy beállta előtt

Hazánkban átlagosan ötven-hatvan olyan nap van, amikor síkosak az utak és a hőmérséklet tartósan fagypont alatt marad. A közutak jégmentesítése az önkormányzatok feladata, míg a házak előtti járdákért a tulajdonosok a felelősek, miként azért is, hogy a csúszásmentesítés ne nátrium-kloriddal, vagyis hagyományos sóval történjen. A sót már 2010-ben betiltották, mégis sokaknak az az automatizmus, hogy ha fagy, elő a sóval. Lehet, de ilyenkor számíts pénzbírságra!

Sok a baj

S hogy miért lett számkivetett a só? Mert a növények pusztulását okozza, ezen kívül a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozását, úgynevezett másodlagos szikesedést idéz elő. A só korrodálja a betont, az aszfaltot, a fémből készült közműveket és a járműveket. De ez még nem minden. A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyeződése is felmerült problémaként, emellett kikezdi a házi kedvencek tappancsát, mi több, a cipőkön és csizmákon is makacs foltot hagy.

Mit lehet helyette?

A sót helyettesítő anyag fontos kritériuma, hogy mínusz 25 fokig működjön, növény- és állatbarát legyen, granulátum, illetve oldat formájában is meg lehessen venni, jó felszívódási képességgel bírjon, működése során hőt termeljen és legyen olcsó. E célnak többek között megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, valamint a nádfonat, illetve a nemzeti parkokban sikeresen alkalmazott gránitkőzúzalék. A zeolitőrlemény, amelyet erre a célra készítenek, természetes ásványi anyag (a talajba kerülve kifejezetten táplálja a növényeket), és egyre több helyen vásárolható meg 25 és 50 kg-os zsákos kiszerelésben.

Növényvédelem télen is!

A vinasz a szeszipar mellékterméke. Előnye, hogy akár mínusz 10-12 fokig képes felolvasztani a jeget, és az olvadás után műtrágyaként viselkedik, így serkenti az út menti növényzet növekedését. Az útkáli is megfelelő jégoldó. A nátrium-kloridhoz képest sokkal környezetbarátabb, a növényeket alig károsítja, korrodáló hatása töredéke a hagyományos szórósónak, káliumban gazdag. A kálium nélkülözhetetlen a növények tápanyagfelvételében és vízháztartásában. A téli síkosságmentesítés ezekkel az anyagokkal gyakorlatilag felfogható a növények téli trágyázásaként is. Rendelet nem mondja ki, mit kell használni só helyett, így ez a háztulajdonosok fejtörője marad. Az EU tagországaiban sincs egységes szabályozás, mégis célszerű lenne a biztonságos megoldást jelentő és környezetbarát anyagok szakhatósági meghatározása. n

A sózás az állatok mancsának sem tesz jót