Zöldtetők a magasban

Le Corbusier, a 20. század egyik legnagyobb hatású építőművészeti személyisége a tetőkert kialakítására lehetőséget adó lapos tető megépítésére buzdított. Ezzel irodák, lakóházak is egyre többen élnek. Aki ma magánszemélyként zöldtető kialakításában gondolkodik, jó, ha tudja, a zöldtető kivitelezése 5–12 ezer Ft között mozog négyzetméterenként, már amennyiben szakember végzi a munkát. Márpedig jó, ha szakember végzi, mert a tetőkertépítés két szakma együttes tudását, illetve jártasságát igényli: a szigetelőkét és a kertépítőkét.

Definíció és típusok

Zöldtetőnek nevezzük azokat a növényzettel borított födémeket, ahol a kertészeti és a szigetelési rétegek szerves egységet alkotnak. Nem lesz zöldtető az a tetőterasz, ahová számos cserepes és dézsás növény által próbálunk minioázist kialakítani. Most, hogy a definíció ismert, lássuk a zöldtetők típusait. Kertészeti szempontból kétfélét különböztetünk meg. Az egyik az extenzív zöldtető, ahol 5-10 cm-es ültetőközegbe ültetjük a helyi klímában már bizonyítottan szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényfajokat. Intenzív zöldtetőről beszélünk a minimum 30 cm ültetőközegű, akár a talajszinti kerttel megegyező tetőkert kialakításakor. A kertészeti réteg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt, 1-1,5 m mély talaj esetén akár már kisebb fákat is telepíthetünk a tetőre.

Zöldtetőt, de milyet?

A megfelelő típusú zöldtető kiválasztásához tisztában kell lenni az építmény műszaki adottságaival, elsősorban a födém teherbíró képességével, hiszen ez alapvetően befolyásolja a ráhordható ültetőközeg vastagságát és ezen keresztül a telepíthető növényzet összetételét. Lényeges kérdés, hogy az adott zöldtető csupán az ökológiai és műszaki előnyök miatt létesül-e, vagy a környező épületekből látható is. Abban az esetben, ha rálátás van a tetőre, a különböző szárazságtűrő fajokat esztétikai szempontok szerint is válogatni kell. Az ilyen esetekben számolni kell a tető minimális karbantartásával, ami elsősorban a növények tisztogatásából és szükség szerinti pótlásából áll. Amennyiben a zöldtető nem látható, úgy a növénykiválasztásnál elsődleges cél a szárazságtűrő, ellenálló, erőteljesen terjedő fajok kiválasztása kell legyen.

Az ideális ültetőközeg

Kényes kérdés a jó ültetőkeverék összeállítása. Ez a födémek teherbírásának függvényében lehetőleg minél könnyebb, laza szerkezetű, jó vízáteresztő, de emellett megfelelő víztartó képességű is legyen. Mivel a talajcsere zöldtetők esetén sokszor szinte kivitelezhetetlen, vagy rendkívül költséges feladat lenne, továbbá a talaj alatti szigetelőréteg sérülésének veszélye is óriási, szerkezetállandó közegek összeállítása a cél. Extenzív zöldtetőknél nagyon fontos, hogy ne legyen túl nagy a közeg szervesanyag-tartalma, hogy az általunk telepített szárazságtűrő, kis tápanyagigényű fajoknak ne jelentsenek komoly konkurenciát a különböző nem kívánatos gyomok. Ebből a megfontolásból a tápanyagtartalom is alacsony kell legyen. Intenzív tetőkertek esetén célirányos, egyedi tápanyag-utánpótlást célszerű végezni.

Szárazságtűrő növényeket érdemes választani

Növényválasztás

Bármely típusú zöldtetőnél alapvető szempont, hogy fényigényes és teljesen télálló fajokat válasszunk. A fokozott szélhatás miatt kerüljük a magas, megdőlésre hajlamos fajokat. A szél elleni talajvédelem miatt nem mellékes, hogy a növényzet állandó borítást adjon, és gyökérzetével jól átszője a talajt. Ez okból az örökzöld fajok alkalmazása a megfelelő. A növényápolási nehézségek miatt elsősorban az extenzív zöldtetőknél lényeges, hogy a növények terjedő tövűek, hosszú élettartalmúak és önmaguktól megújulni képes, szárazságtűrő növények legyenek. Így az ilyen tetőkre elsősorban évelő növények telepítése javasolt, közülük is leginkább a pozsgás, terjedő tövűek, a különböző sedum fajok lehetnek jók. Kevésbé alkalmasak a szintén kiváló szárazságtűrésű kövirózsák, mert nem alkotnak olyan összefüggő növényszőnyeget, mint a sedumok és az egyes levélrózsák elvirágzás után elpusztulva folyamatosan ritkítják az állományukat. (A kövirózsák alkalmazásánál fontos tudni, hogy valamennyi hazai fajuk védett, így ezek alkalmazása nem is megengedett.) Ezek helyett szóba jöhet néhány szárazságtűrő díszfű (Festetics glanca, Helictotrichon sempervirens) és erősen szőrözött levelű sziklakerti dísznövény (Cerastium tomentosum, Stachys byzantina) faj.

Érdemes mixelni

Kívánatos, hogy adott zöldtetőt mindig több (minimum 4-5) fajból állítsuk össze, hiszen a fajok sokfélesége (biodiverzitás) egy adott növénytársulás értékmérője. Minél több fajból áll, annál vitálisabb, életrevalóbb. Fásszárú növényeket csak intenzív tetőkre ültethetünk. A viszonylag igénytelen tömegcserjék is legalább 30 cm-es ültetőközeget igényelnek a megfelelő fejlődéshez. Fák esetén 60 cm-es vagy ennél vastagabb ültetőközeg szükséges. Elhelyezésüknél vegyük figyelembe a statikai szempontokat, és a nagyobb, vagy később várhatóan nagyra növő fákat a nagyobb teherbírású pontok – oszlopok, falak – fölé ültessük. Mivel a tetőkön a szélhatás fokozott, a fákat műszaki módszerekkel kell stabilizálni. A leggyakoribb a háromirányú kikötés hevederekkel, hogy a törzs meg ne sérüljön. Kisebb, fiatal fákat elegendő a talajba 50-60 cm mélyen leásott rudakhoz rögzíteni, nagyobb fák esetén viszont már komolyabb rögzítés szükséges.

Telepítés és ápolás

A megfelelő szigetelés után a beépítés nehézségét a növények és az ültetőközeg magasra felhordása jelenti, kézi erővel vagy daruval. Darus kivitelezés esetén az ültetőközeget a legjobb előre összekeverve, 1 m³-es transzportzsákokban a helyszínre szállítani, a növényeket és az esetleges egyéb kertelemeket (járólapok, padok stb.) raklapokon a tetőre juttatni. A zöldtetőket – akár extenzív, akár intenzív fenntartásúról beszélünk – a telepítés évében rendszeresen öntözni kell a növények megerősödéséig. Akkor tekinthetjük a zöldtető növényzetét jól beálltnak, ha egy év után a talaj legalább 60, második évtől 80 százalékát borítja a növényzet. Az egész felület öntözését szolgáló, automata vezérlésű esőztető és a talajt nedvesen tartó izzadócsöves megoldás mellett jól alkalmazhatók a különféle csepegtetőrendszerek. Nagyon fontos, hogy sürgős esetekben lehetőség legyen egyedi, esetleg csak kézi öntözésre. A tápanyag-utánpótlás zöldtetőkön mindig kényes, precizitást igénylő feladat. Extenzív zöldtetőkön szerves trágyát semmiképpen se használjunk, műtrágyát pedig legfeljebb az első két évben. Az intenzív fenntartású tetők tápanyag-utánpótlása annyiban speciális, hogy vigyázni kell a túlzott mértékű műtrágyázásra, mert a növények által fel nem vett kemikáliák a csatornahálózatba kerülnek.

A jól működő rendszer jelei

Rendszeres feladat a kipusztult növények pótlása a tetőn, hiszen a szabadon maradt felületekről a szél gyorsan elhordja az ültetőközeget, ezzel a zöldtető károsodásán túl a levegő is szennyeződik. Amennyiben jól megtervezett és kivitelezett, sikeresen funkcionáló kertészeti felépítményt hoztunk létre, várható, hogy előbb-utóbb megjelennek a környezetrendszer más tagjai is. Így madarak, hasznos és a mi szempontunkból kevésbé kívánatos rovarok, talajlakó szervezetek, csigák. Ezek megtelepedését örömteli változásként kell értékelni, és csak szélsőséges esetekben érdemes ebbe az érzékeny rendszerbe kívülről beavatkozni.

A nagyvárosi környezet természetközelibbé válik

A zöldtető áldásos hatásai

• Kedvező mikroklíma: A növények a fotoszintetizálással kedvező mikroklímát teremtenek, amelynek jellemzői a kiegyenlített hőmérséklet, a nagyobb pára-, ugyanakkor alacsonyabb portartalom.
• Hőtechnika: Az alacsony hőingadozás az épületekre nézve is kedvező, hiszen kisebb a hőmozgásból keletkező igénybevétel, így megnövekszik a szerkezet élettartama. A kertészeti felépítmények javítják az épület belső klímáját is, hiszen télen javítják a hőszigetelő képességet, nyáron a párolgás miatt pedig hűtik a szerkezetet.
• Műszaki előnyök: A hagyományos, csupasz lapos tetőkkel szemben a zöldtetők a csapadékszigetelésnek is többletvédelmet nyújtanak. A hőingadozás csökkentése mellett a réteg mechanikai sérülésekkel szembeni védelmét egyaránt ellátják. Takart szerkezetté válik a szigetelés, így véd a napsugárzás káros hatásától is. A terhelés miatt szükségtelenné válhat a vízszigetelés rögzítése, ezzel egy technológiai lépés és sok hibaforrás szüntethető meg.
• Élettér: Az emberek mellett élőlények sokaságának is életteret biztosít egy tetőkert. Pozsgások, vadvirágok, fűfélék, apró bogarak, lepkék és madarak, ahogy megteremtődnek a feltételei, elkezdik belakni a környezetet, ennek következtében az eddig csupaszon hevert holt felületen kialakul egy új élettér.
• Városökológia: A növényzettel telepített tetők a város klimatikus javításán túl a csapadékhasznosításban és a zajcsillapításban is jelentős szerepet játszhatnak. A hirtelen lezúduló zápor az ültetőközegben kondenzálódik, és nem terheli azonnal a város csatornarendszerét. n