Egy beteljesült álom

Csupaüveg

Az első télikertek Angliában voltak megtalálhatók. A szigetországban a télikertek a gyarmatbirodalomból ideszállított trópusi növényeknek szolgáltak otthonul, miközben a kellemes trópusi környezet a teázásnak biztosított luxuskörülményeket. Amikor a divathullám elérkezett Magyarországra, nálunk az építmény elődleges funkciója a melegigényes növények átteleltetése volt. Mindez olyannyira megváltozott, hogy a télikert ma inkább a lakótér meghosszabbítása. Készülhet eleve a ház részeként, de létrejöhet erkély, terasz vagy garázstető beépítése révén, amely nyáron a nyílászárók megnyitásával jól szellőző fedett teraszként funkcionál, míg télen a lakótérbe csalogatja a természetet és a napfényt, a benne élő növények által pedig minioázist teremt.

A tervezés 3 alapszabálya

  • A télikert kivitelezésnél fontos, hogy a szerkezet harmonikusan illeszkedjen a meglévő épülethez, és ellenálljon a várható hó- és szélterhelésnek.
  • A nyílászáróknak jól szigeteltnek, résmentesen záródónak, ugyanakkor könnyen kezelhetőeknek kell lenniük.
  • Csupaüveg falai miatt egy télikertnek kisebb a hőtároló képessége, mint egy normál lakóháznak, azaz belső hőmérséklete sokkal jobban követi a külső hőmérséklet-ingadozásokat, ezért építésekor fontos a jó hőszigetelés és a megfelelő szellőzés.

Tájolási kisokos

  • Az északi oldal leginkább azoknak ajánlott, akik sokat dolgoznának a télikertben. Az északi oldal nyújtja a legjobb fényviszonyokat, ilyen tájolású télikertben azonban nem spórolható meg a klíma.
  • A déli oldal esetén a napfény jótékony hatása az év minden szakában érvényesül, azonban szükség van megfelelő árnyékolásra. A növényeknek ez a tájolás kedvező életteret biztosít.
  • A keleti oldal az egyik legjobb tájolási irány (a növényeknek is), mivel az éjjeli lehűlés után a pirkadati napsugarak kellően átmelegítik az építményt, ami délutánra sem forrósodik fel elviselhetetlenül.
  • A nyugati oldal egyértelműen a legforróbb, ezért ha erre tájolnánk a télikertünket vagy eleve csak ez a lehetőség áll rendelkezésre, akkor klímával és árnyékolástechnikával egyaránt számolnunk kell.

    Szabad utat a fénynek!

    Szabad utat a fénynek!

A télikert formája és mérete

Mivel a télikert túlnyomórészt az épület valamelyik homlokzatához csatlakozik, a leggyakoribb a félnyereg, vagy a nyeregtetős megoldás. A homlokzat magassága általában 2,1–2,4 méter, amely az épületen mért maximális tetőindító magasság függvényében (a minimum 7–10 fokos tetődőlést megtartva) növelhető, ugyanis a nagyobb belső tér fokozza komfortérzetünket. A méretet a télikertnek szánt funkció határozza meg. Ideális a 15–30 m2-es alapterületű építmény, ahol már több funkció megvalósulhat. A télen is zöld növényi környezetben kellemes a pihenés, olvasás, ugyanakkor a munkavégzés is. Nagyobb alapterületen lehetőség nyílik medence-, illetve uszodatér kialakítására.

A homlokzat anyaga

  • Fa: A célnak csakis jó minőségű, rétegragasztott, gondosan felületkezelt fa alapanyag felel meg.

Előny: Jó hőszigetelő képesség, természet közeli anyag.

Hátrány: A fa folyamatos tágulása és zsugorodása, illetve a természeti erőknek való kitettsége miatt károsodik a felületkezelést, így folyamatos karbantartást igényel. A legköltségesebb választás.

  • Acélvázas műanyag: Belül erős zártszelvény, kívül pedig selymes fényű műanyag borítás hordozza a télikert súlyát.

Előny: Költségkímélőbb megoldás. A műanyag nem csak fehér lehet.

Hátrány: Robusztusabb az összhatás.

  • Alumínium: Tartóssága megegyezik a műanyagéval, ára a felhasznált anyag miatt drágább, mint a műanyag télikert.Alumínium rendszerből viszonylag nagyméretű télikertek, különálló pavilonok, családi uszodafedések is építhetők.

Előny: Az időjárási hatásokra érzéketlen, nincs korrózió, nincs alakváltozás, nincs öregedés, nem kell utólagosan felületkezelni. Könnyű, jó szilárdságú anyag. Formailag és szín tekintetében is remekül variálható.

Hátrány: Az acél segédszerkezet korrózióra hajlamos lehet.

A tetőszerkezet anyaga

A télikertek tetőszerkezetét legtöbbször fa- vagy alumíniumgerendázat alkotja, erre kerül a tető. A tető anyagai közül a leginkább tartós és exkluzív a négy évszakos biztonsági üveg. Ennek kiváló a hőszigetelése, nyáron pedig enyhíti a nap sugarait, ezért a négy évszakos üveggel fedett télikertek sokkal kevésbé forrósodnak fel.  A szakemberek szerint olcsóbb alternatíva a sima biztonsági üveg beszerelése, ez ugyancsak kiválóan hőszigetel, viszont a nyári időszakban ez esetben gondoskodni kell az árnyékolásról. Az üvegnél kedvezőbb árú alternatíva a polikarbonát lapok alkalmazása a télikert fedéséhez. Ennek hőszigetelése kiváló, nyáron azonban ez is túlmelegedhet, ha nincs megfelelő árnyékolás vagy szellőztetés a télikertben.

Télikert és hőtechnika

A lakó télikertek hőszigetelő képességét nagyrészt az alkalmazott héjalás befolyásolja. A legfontosabb héjaló anyag a kétrétegű hőszigetelő üveg. Ezt a helyiség funkciójának megfelelően kell kiválasztani. Az üveg merevebb tartószerkezetet igényel, amilyen a polikarbonát előtető. A megfelelő üveg kiválasztásánál variációs lehetőségeket biztosítanak a különféle reflexiós üvegek, illetve ezek kombinációi, amelyekkel szabályozható a belső légtér hőmérséklete. Az üveg két fő jellemzője az Ug és a G-érték. Az Ug-érték a hőszigetelést jellemzi. Normál kétrétegű hőszigetelő üveg esetén az Ug=2,9W/m2k. Az Ug érték csökkentésével az üveg hőszigetelése javul. Fokozottan hőszigetelő (lágybevonatos) üvegszerkezet esetén Ug=1,3, gáztöltéssel Ug=1,1. A G-érték a fényáteresztést jellemzi. Minél magasabb, annál több fény jut át az adott üvegszerkezeten. Télikert esetén alacsony Ug-érték és magas G- érték az optimális.

Árnyékolás-szellőztetés

Az üvegházhatás eredményeként az üvegház hőmérséklete, főleg déli tájolás esetén, akár 60-70 °C-ra is felmelegedhet. Ez ellen külső vagy belső árnyékolással, de védekezni kell. A kívül elhelyezett árnyékolás problémája, hogy ki van téve az időjárás viszontagságainak, több karbantartási munkát igényel. Előnye viszont, hogy a napsugarak már az üvegházon kívül tükröződnek és felszívódnak. A belül elhelyezkedő árnyékolás az időjárás viszontagságaitól védve van, ezért hosszabb az élettartama. Hátránya, hogy a napsugarak áthatolnak az üvegen, így az üveg és az árnyékolás között hőpárna keletkezik, amit ki kell iktatni, mondjuk szellőztetéssel. Természetes szellőzésnél kiömlőnyílásokat helyezünk el a télikert legmagasabb pontján, így a felfelé emelkedő meleg levegő könnyen el tud távozni. A beömlőnyílásokat viszont minél mélyebben kell elhelyezni. Ha a kiömlőnyílások nagyobbak, mint a beömlőnyílások, akkor a szellőzés hatékonyságát a télikertben fellépő nyomáscsökkenés javítja.

Az élettér meghosszabbítása

Az élettér meghosszabbítása

A télikert jótékony hatásai

  • Az üvegfelületekkel elérhető magas fényhozam jelentős mértékben hozzájárul kellemes közérzetünkhöz.
  • A közvetlen napfény szabályozza élettanilag fontos hormonjaink termelését, amelyek szellemi és fizikai aktivitásunkat befolyásolják.
  • Felfogja a szelet és összegyűjti a nap melegét, így megfelelő tájolás esetén csökkenti a fűtés költségét, mert hőcsapdaként működik – túl azon, hogy a kedvenc növényeknek biztosítja a tél átvészeléséhez szükséges védettséget.

Virágegyüttesek

A lakásban kialakított télikertek közkedvelt lakói a forró égövi és mediterrán növények. A kisebb nagyobb pálmák, húsos levelű liánok és tarka füvek alig pár darabja is egy mini őserdőt varázsol környezetünkbe. Jó ötlet ugyanakkor ide a kivi, az avokádó, a füge, a citrom, a narancs, a babér vagy a vízipálma.

Télikertárak

Egy télikert árát a leginkább mérete és az anyaga befolyásolja. A télikert kivitelezési ára megegyezik egy átlagos négyzetméterárral, tehát nem érdemes fészeráron számolni vele, hiszen ez a lakás meghosszabbítása, ami az esetek többségében teljes értékű lakótérként funkcionál. n

Virágokkal még szemet gyönyörködtetőbb!

Virágokkal még szemet gyönyörködtetőbb!

Iratkozz fel hírlevelünkre!
Hozzájárulok, hogy a Fundamenta-Lakáskassza Kft. és a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. hírlevel(ek)et (reklám) küldjön számomra az Adatvédelmi Tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően.