Miért jó, ha komposztálok?
A komposztálás az ökotudatos emberek választása. A legtermészetesebb humuszforrás, előnye az, hogy se pénzbe nem kerül, se szállítani nem kell, visszaforgatja a természetbe a háztartási hulladékot. A természet saját újrahasznosítását segítjük elő, amennyiben a komposztálásra szavazunk.
Milyen gondolat mentén kezdünk el komposztálni?
A megtermelt zöldségek tápanyagot vesznek magukhoz a talajból, a felelős kertész pedig tudja, hogy ezt pótolnia kell. Ehhez leginkább a szerves trágya volna alkalmas, így adja magát az istállótrágya vásárlása, de azt egyre nehezebb beszerezni. Ilyenkor érdemes a kertben megtalálható és a háztartásból visszamaradt szerves hulladékra támaszkodni.
Mi a komposzt pontosan?
Morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú képződmény, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, optimális nedvességtartalom) mellett.
Mi a lebomlás folyamata?
A komposztálás során a természet saját magát hasznosítja újra. A szerves anyagok lebomlásában két fő élőlénycsoport vesz részt. Az első a lebontó élőlények: a rovarok, bogarak, atkák és giliszták csapata. Ők mindent elfogyasztanak, felaprítanak, majd átadják munkájukat a kisebb mikroorganizmusoknak, a baktériumoknak, gombáknak, amelyek a lebontás második, illetve a folyamat befejező szereplői.
Mi a jó komposzt titka?
A jó komposzthoz több dolog kell. Szerves anyagok, azaz háztartási szemét, kerti hulladék. Mikroorganizmusok és állatok, ezekkel van a legegyszerűbb dolgunk, hiszen azokat készen kapjuk a talajban. Szükség van vízre, cél az 50 százalékos nedvességtartalom elérése, amely a mikroorganizmusok fejlődéséhez kell. Ugyanakkor szükséges levegő is, miután a jó szellőzöttség a jó komposzt alapja. És nem utolsósorban szükség van forgatásra is, ez biztosítja az oxigén bekerülését a komposztba.
Mit komposztálhatunk?
Konyhai hulladékokat: gyümölcsöt, zöldséget, kávézaccot, teafüvet (tasakkal együtt), tojáshéjat összetörve. Háztartási hulladékok közül a kezeletlen papírt, pamutrongyot. A kerti hulladékok csoportjából gallyakat, faleveleket, füvet, sövényeket, bokrok nyírásából származó nyesedékeket (apróra vágva), egyes gyomnövényeket (amennyiben még nem hoztak magot). Egyéb, ház körüli hulladékok közül megfelelő a kartonpapír, a fahamu, az elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), a megunt növények, növényevő állatok ürüléke (a kellemetlen szagok elkerülése érdekében javasolt szénával vagy hasonlóval elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni).
A háztartási hulladék is jó a komposztba
Miben komposztáljunk?
Barkácslelkületűek maguk is előállíthatják a komposztálás helyét azonos hosszúságú lécekből, helyet biztosítva az ácsolt szerkezeten a levegő ki- és beáramlásának. Barkácsolni kevésbé szeretők válasszák a komposztálóedényt (10–40 000 Ft), amely újrahasznosított műanyagból készül, aljzat nélkül, a levegőáramlás szabályozása érdekében a tetején zárható fedéllel. Az oldalsó ajtók a kész komposzt kivételét szolgálják, a falakon megtalálható lyukak pedig az anyagok szellőzését.
Kell-e gödröt ásni a komposztunknak?
Nem, mert a korhadás oxigén jelenlétében folyik le, a gödörben viszont nem jut az anyaghoz elég levegő, ezért nem korhadási, hanem rothadási folyamat következik be.
Hol komposztáljunk?
A komposzthalom nem éppen szemet gyönyörködtető látvány. A szerves anyagok érlelésére a kert egyik félreeső, félárnyékos helyét válasszuk. Az árnyékos terület azért nem jó, mert megakadályozza a komposzt kiszáradását a meleg nyári hónapokban.
Mekkora komposztálóedényre lesz szükségünk?
Kalkuláljunk azzal, hogy egy évben egy főre 100 kg komposztálható szerves anyag jut. Kiskerti viszonylatban egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges.
Mi a teendő, mielőtt nekiállunk?
Csökkentsük az anyag méretét. A felaprított szerves hulladék nagyobb felületen érintkezik a levegővel, ezért a lebomlási folyamat gyorsabban zajlik le, a komposzt előbb érik meg. A zúzásra most már különböző teljesítményű elektromos eszközök állnak rendelkezésre.
Hogyan komposztáljunk?
Tegyük fel, saját magunk ácsoltuk meg a komposztálónkat. Kezdjük a komposzthalmot a földre gyűjteni, ez lehetővé teszi ugyanis a férgek és más jótékony szervezetek bejutását a kerti komposztba. Adjunk a kerti komposzthoz rétegezve száraz (fahamu, szalma, levelek) és nedves (élelmiszer-maradványok, filteres tea) anyagokat. A hamut vékony rétegben szórjuk a kerti komposztra. Adjunk zöldtrágyát a kerti komposzthoz lóhere, vagy hajdina (ez nitrogénforrás) formájában, amely aktiválja a kerti komposzthalmot, és felgyorsítja a komposztálási folyamatot. Fontos, hogy tartsuk nedvesen a kerti komposztot. A kerti komposztnak nedvesnek kell lennie, de nem szabad állnia a saját levében. Ha letakarjuk a komposztálót, a nedvességet és a hőt is megtarthatjuk, ezért fedjük le fa-, műanyag-, esetleg szőnyegmaradékkal.
A komposzt szellőztetve jó
Mi az egészséges egyensúly titka?
Az egészséges kerti komposzthalom titka egyszerű. Fent kell tartani egy működő egyensúlyt két elem, a szén és nitrogén között. Szénben gazdag anyagok: növényi szár, szárított levelek, hámló fadarab, fakéreg por, fűrészpor, barna papírzacskó, kávézacc, elszáradt tűlevél, tojáshéj, széna, tőzegmoha, fahamu. Nitrogénben és fehérjékben gazdag anyagok: trágya, élelmiszer-maradékok, leveles anyagok: pázsit és zöld levelek.
Mi az, amiről sosem szabad megfeledkezni?
Az anyagok bomlása és átalakulása következtében a komposzt térfogata csökken, összetömörödik. Ennek következtében a komposzt belsejéből kiszorulhat a levegő, kedvező feltételt teremtve a rothadási folyamatoknak. Ezek a komposztálást károsan befolyásolják. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, legalább egyszer, de a 9–12 hónap alatt legalább 2-3-szor ajánlatos vasvillával/lapáttal átforgatni az érlelődő komposztot.
Mikor van kész a komposzt?
Három–tizenkét hónap alatt érik meg a komposzt. A folyamatot úgy tehetjük gyorsabbá, hogy gyakrabban forgatjuk át a komposztot, és közben rendszeresen rutinellenőrzéseket végzünk. Ha szagmintát veszünk, jó, ha tudjuk: nem szabad, hogy rothadt szaga legyen, az az igazi, ha szagtalan. Kézbe véve, optimális esetben az anyag olyan, mint egy nedves szivacs, laza, sötétbarnás színű, amelyben giliszták és apró rovarok tevékenykednek.
Hol használhatom fel a komposztot?
A kertben a fák, a bokrok és a veteményeskert ágyásaiban, de a balkonládákban, szobanövények cserepeiben is. Fontos tudni, hogy három hónap alatt friss komposzt keletkezik. Kb. 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk. A friss komposzt még nem teljesen stabil, így az érzékenyebb növények (zöldségfélék, szobanövények stb.) földjébe ezeket ne, csak érett komposztot tegyünk!
Mi a teendő a kész komposzttal?
Át kell rostálni. A nagyobb, fennakadó részeket adjuk hozzá újra a komposzthoz, vagy a frissen készítendőhöz. A kész komposztot tavasszal, nem sokkal a vetés előtt célszerű kijuttatni, és a felszínen eldolgozni. Ne ássuk mélyre a komposztot. 10 m2-nyi területre 5-10 liter komposztot szórjunk ki, ez nagyjából 2 mm vastag komposztréteget jelent. A szobanövények cserepébe 1–3:1 arányban érdemes elkeverni a komposztot. n
