Óriási terület vagy kert köré védelmet vonni sokszor drága mulatság. Vannak, akik nem emiatt, hanem a korlátnélküliség miatt választanak alternatív megoldást.
Télen valószínűbb
A betörési statisztikák nem javulnak, ezért érdemes résen lenni. Kutatások szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a bűnelkövetők valamelyik téli hónap utolsó harmadában kora reggel vagy a délelőtti órákban lendülnek akcióba!
1. Infrasorompók: Az infrasorompók láthatatlan fénysugarakkal védik a területet. Úgy képzeld el, mintha kifeszítenénk egy kötelet. Általában 2 vagy 4 sugaras kialakítás a jellemző, hogy se a kialakított védelmi vonal alatt, se között, se fölött ne lehessen észrevétlenül átjutni. A terület megsértését a rendszer észleli, amit riasztás követ. Az infrasorompó fizikálisan egyébként nem foglal nagy helyet, egy vagy több adó-vevő párból áll. Az adó által kibocsátott láthatatlan infrafényt a vevő érzékeli, és amíg érzékeli, addig a riasztórendszert nyugalomban tartja. Érdemes az egységeket térd- és mellmagasságban felhelyezni, a legjobb oszlopra vagy falra szerelni, majd a terepviszonyoknak megfelelően finomhangolni. Jó hír, hogy kisebb testű kutyás házaknál ez a védelmi vonal bátran kialakítható.
2. Mikrohullámú sorompó: Ahol az infrasorompó nem nyújt elegendő védelmet, ott lép a színre a radarsorompó. A mikrohullámú sorompó működési elve hasonló az infrasorompóéhoz, de ez az infravörös sugár helyett mikrohullámú (kb. 9-10 Ghz frekvenciájú) jelet bocsát ki, és ennek a jelnek a vételéből állapítják meg az érzékelési tartományban történő mozgást. A mikrohullámú jeleket nagymértékben a fém- és víztartalmú anyagok verik vissza, az emberi testet víztartalma miatt jól tudja azonosítani az eszköz. A rendszer két egységből épül fel: egy adóból és egy vevőből, melyek egymásra optikai rálátással kell, hogy rendelkezzenek. A védhető távolság 30-200 m. Kétségtelen előnye, hogy működésére sokkal kevésbé hatnak az időjárási viszonyok, mint az infrasorompóéra. Érzékelési zónája térben kiterjedő, szemben az infrasorompó könnyebben kijátszható vonalas érzékelésével. Működése valós mozgásérzékelésen alapszik, ezért érzékeny a növényzet (bokrok, fák) és a kóbor állatok mozgására.
3. Kültéri mozgásérzékelők: A kültéri mozgásérzékelő eszközök alapja a beltéren alkalmazott mozgásérzékelőkben is használt érzékelő. Ezek a látóterükben fellépő hőmérsékletváltozás révén érzékelik a mozgást, a melegvérű élőlények hőkisugárzása és a környezeti hőmérséklet közti különbséget felhasználva. Megtalálhatók köztük a csak passzív, infravörös érzékelőket tartalmazó és a mikrohullámú érzékelőkkel kombinált kivitelű eszközök is. Felhasználásuk jellemzően épületek közötti, épületfalakkal legalább részben védett helyeken ajánlott, így például teraszokon. Hatótávolságuk általában 20-25 méter. Működésük közben számolni kell azzal, hogy melegvérű állatokra, a növényzet szél miatti mozgására, az esetleges széllökésekre és az erős napsugárzás is jeleznek. n
