A bányászok a kő kitermelésekor tudatosan alakították úgy a teret, hogy a kitermelés „negatívja” alkalmassá tegye azokat a lakhatásra. Az így kialakult barlanglakások különleges látnivalót kínálnak Bükkalján, ahol tucatnál több településen találkozhatsz ezekkel a létesítményekkel. Cikkünk most a noszvaji otthonokra koncentrál.

BARLANGBAN ÉLNI

Láthatatlanok a barlanglakások, mert azoknak csak a teteje látszik, és az is növényzettel borított terep. Beleolvadnak a földek végtelenjébe, belőlük sokszor csak a kivájt udvar észlelhető, amelyen keresztül levegőt, illetve fényt kapnak a lakások. Előnyük nem csak ebben áll. Építéskor nincs szükség drága építőanyagra, a falak megfelelően szigetelnek, a belterek télen melegek, nyáron hűvösek, vízzáró tulajdonságuk jó, fenntartási költségük alacsony, megépítésükhöz nem szakítunk ki újabb területet a természetből, biztonságot, meghittséget sugallnak, hovatovább páratlan panorámát biztosítanak. Természetes hang-, hő- és vízszigetelő képességük mellett tökéletes védelem, betörés elleni biztonság, olcsó fenntartási költségek jellemzik őket.

Noszvaji otthon

TERMÉSZET ÉS EMBER KOOPERÁCIÓJA

Nem a természet hozta létre ezeket a lakásokat, hanem az ember kaparta ki a hegyoldalakból. Az emberek megélhetéséhez ezen a vidéken mindig hozzátartozott a kő kitermeléséből, faragásából adódó kereseti lehetőség. A barlanglakásoknak alkalmas megmunkálható kő ritka. Keménynek kell lennie, hogy össze ne omoljon, de nem annyira, hogy ne lehessen faragni. A mesterséges barlanglakások kiképzésére leginkább a vulkanikus eredetű kőzetek felelnek meg, többnyire tufából vagy hasonló, könnyen megmunkálható kőből csákányozzák ki őket. A barlanglakások terei a tufa előrelátó kitermelése során, a kőzet helyein, „negatívjaiban” alakultak ki. A domboldal bányaként művelt platóin a tájolást is figyelembe véve vájták ki az itt élők az egyterű, később több helyiségből álló lakásaikat a gazdasági helyiségekkel együtt.

Konyha kőből

KIALAKÍTÁS

A lakások homlokzatát meszeléssel védték, számos helyen megfigyelhető a fa- vagy kőoszlopokkal alátámasztott, cseréppel fedett eresz nyoma. A módosabb gazdák később tornácos kiképzésű lakásokat vágattak maguknak. A családi hajlékul szolgáló barlanglakásokat szokványosan bebútorozták, a bányászok, gyári munkások tömegszállásául szolgálókban pedig a tároló- és fekvőalkalmatosságokat is a kőzetből faragták ki. Noszvajon a szabadkéményes konyha az általános, később megjelentek a takaréktűzhelyek. Fűtésre, sütésre a kemencét használták, ami fokozatosan kikerült a szobából a külső térbe. A villany bevezetésén kívül szinte alig volt változás a barlangok területén. A hagyományos értékrend felbomlásával, az életforma megváltozásával ezek a lakások elvesztették lakótérfunkcióikat. A falusiak 1997 környékén főleg gazdasági céllal (terménytárolás, borospince, szerszámos műhely) használták barlanglakásaikat. A legtöbben ekkor már szabadultak barlanglakásaikból. A szegénység elfeledett, eltemetett helye lassanként enyészetnek indult, a kőkultúra nyomai, emlékei idővel korszerűtlenné váltak.

Kemence a föld alatt

Tudtad-e, hogy…

• 1862-ben 64 pincelakásban laktak családok, 1930-ban 70 barlanglakásban 249-en húzódtak meg, 1970-ben pedig 40 pinceházban 159 ember lakott?
• volt olyan időszak, amikor Noszvaj lakosságának 30 százaléka ilyen barlanglakásokban élt?
• bár a barlanglakók túlnyomó többsége a szegény rétegből kerül ki, a Bükkalján nem egy településen módosabb emberek is használták a föld alatti építményeket?
• a barlanglakások berendezése nem különbözött a vidék „rendes” házainak berendezésétől?
• ma a barlanglakások jórészt lakatlanok, azokban alkotótelep működik?
• az épületeknek van helyrajzi számuk, a felújítási munkálatokat a szakhatóság engedélyezte, sok barlanglakás pedig már közművesített? n