Hogyan válasszunk hűtőszekrényt?

Nyáron szezonálisan megnő a kereslet a hűtőszekrények iránt. A választék szerencsére zavarba ejtően széles, ám sokszor éppen ez az, ami lényeges akadálya lesz a vásárlás sikerének. Szerencsére néhány pontban könnyen összefoglalhatók a választási szempontok.

Milyen típust érdemes venni?

Húsz-harminc éve könnyű volt dönteni: volt 3-4 méretű Lehel (vagy orosz Szaratov) hűtőgép beépített fagyasztórekesszel és fagyasztószekrény kisebb, illetve nagyobb kivitelben. Ma már azonban egy háztartási elektronikai áruház területének jelentős részét foglalják el a konyhagépek. Ám mielőtt a hosszú és ránézésre teljesen egyforma hűtőgépsorok előtt kezdenénk tanácstalanul fel és alá sétálni, nem árt végiggondolni, milyen típusra van szükségünk. A legszebbek talán a konyhabútorban diszkréten megbúvó beépíthető típusok. Ilyeneket azonban csak azok a családok vegyenek, amelyek a következő 10 évben nagy valószínűséggel nem terveznek költözést. Azon túl, hogy mindig a lakás részei maradnak, ezek a modellek általában a legdrágábbak, és nem is mindig a legkorszerűbbek. Ráadásul költözés esetén egyik új tulajdonos sem fogja kifizetni nekünk ezt a drága beruházást. Már modulos rendszerű beépített hűtők is kaphatók, amelyeket 3-4 konyhai nagyfiókra bonthatunk, így a legkülönbözőbb pontokra is szétszórhatunk egy több száz literes gépet – ezek ára azonban szintén magas. Az sem mindegy, hogy milyenek az otthoni étkezési szokásaink. A gourmand-ok számára csak a legkorszerűbb csúcstechnika jöhet szóba, de aki csupán aludni jár haza, és otthonra is pizzát rendel, annak elég lehet egy apróbb modell, ami ráadásul helytakarékos is. Egyedülálló vegetáriánusok sem nagyon tudnak majd mit kezdeni a kombinált (sima hűtő- és fagyasztószekrény egyben) hűtők 90-110 literes mélyhűtő rekeszeivel, hacsak nem akarják tavasszal bespájzolni a teljes nyári fagylalt- és mélyhűtött spenót készletet.

A választék óriási

A méret a lényeg

El is érkeztünk a következő kulcskérdéshez. Szüksége van-e egy fiatal, otthon ritkán étkező párnak az amerikai filmekben látott kétajtós, 4-500 literes monstrumokra? Mondjuk azért aligha, hogy a bulira érkező barátokat elkápráztassák a jégkásakészítő funkcióval vagy akár a hűtőajtóba épített tévékészülékkel, számítógéppel. A szerelők szerint a hazai áramingadozások ez utóbbiakat rendszeresen tönkre szokták tenni, az elektronika cseréje pedig egy vagyonba kerül, ha van egyáltalán alkatrész. Nem is szólva arról, hogy a nagy hűtők fogyasztása havi több ezressel is megemelheti a villanyszámlát, sőt külön vízvezeték is szükséges hozzájuk. Igaz viszont, hogy hűtőgépet nem 1-2 évre vesz az ember, s nem árt számolni a gyarapodó családdal. Azaz egy 120 literes készülék hamar eladósorba kerülhet, ha az anyuka mindennap otthon kell maradjon, és nem csak némi vacsorára valónak kell elférnie a gépben. Magyarán az egészséges kompromisszum megtalálása ezen a területen is elengedhetetlen. Elmondható azonban, hogy egy átlagos, négytagú családnak 190-220 literes hűtőtérnél és 90-110 literes fagyasztótérnél nem is kell több. Különösen, ha a család rendszerető és jól kihasználtak a polcok. Aki persze nagy húsevő, és mondjuk tyúkot, disznót vág, ott nagyobb fagyasztókapacitás kell. Ezt azonban érdemes külön hűtőládával, vagy kis fagyasztószekrénnyel megoldani, mert ha az félig kiürül, érdemes átpakolni, és lekapcsolni az egyik mélyhűtő készüléket. Hasonló megfontolásból érdemes lehet kétkompresszoros kombinált hűtőt venni, amelynél a mélyhűtő nemcsak gyorsabban birkózik meg a fagyasztással, de külön le is kapcsolható, ha nincs rá szükség.

Környezetbe simulva: a beépített hűtő

Milyen márkájút, mennyiért?

Mifelénk a legjellemzőbb hiba, amit a vásárlók elkövetnek, hogy 5-10 ezer forintnyi árelőnyért cserébe képesek félretenni a logikus gondolkodást. Számoljunk csak: egy megbízható, ismert készülék 8-10 évig gond nélkül elmegy, ha megfelelően használják. Egy ismeretlen nevű készülék jellemzően a 2-3 év garancia lejárta után pár héttel adja be az unalmast. A szerelők tanácsai szerint ezekhez (és az egzotikus amerikai, ázsiai típusokhoz) annyira drágák az alkatrészek, hogy inkább cserélni érdemes őket, nem pedig javítani. Ha mondjuk 10 év alatt egy gyengébb típushoz kétszer ki kell hívni a szerelőt, már jóval drágább lesz, mint a pár ezer forinttal drágább ismert márka, még akkor is, ha nem merül fel 40-50 ezres fődarabcsere. Az ismert márkákhoz ráadásul széles körben fellelhető, viszonylag megfizethető alkatrészek érhetők el. Ilyenek például a Bosch, az Electrolux, a Gorenje, a Liebherr, a Philips, a Siemens, a Teka és a Zanussi-Lehel. Ha nincsenek extra igényeink, akkor a fentiek közül az egyszerűbb, kevéssé reklámozott készülékek is ugyanúgy megteszik.

Energiahatékonyság

Már a méretnél is említhettük volna, bár eléggé nyilvánvaló: egy jól kihasznált kisebb készülék jóval kevesebb áramot fogyaszt, mint egy 250-350 literes nagydarab hűtőgép. Persze csak teljesen azonos körülmények között, teljesen azonos energetikai besorolással. Ma már nem érdemes (és nem is igen lehet kapni) A osztályúnál rosszabb besorolású hűtőket, ám tanácsos az A+ vagy az A++ címkét keresni. Ezután meg kell nézni pontosan az éves energiafogyasztási értéket: a hűtő belső címkéjén vagy az árcéduláján már az eladótérben ellenőrizhetjük ezt. Bár a vételárkülönbség néha soknak tűnik, nem árt tudni, hogy a hűtőgép a lakás egyik legtöbbet fogyasztó készüléke. Ha nem árammal fűtünk és villanybojlerünk sincsen, akkor a hűtő lesz a legnagyobb áramfogyasztónk. Persze csak akkor, ha nem másfél méter átmérőjű plazmatévét nézünk mindennap, napi 8-10 órát… Nem árt tehát számolni: egy A+-os, összesen 300 liter körüli kombikészülék jellemzően 340 kilowattot fogyaszt évente, ami közel 17 ezer forint. Egy hasonló A++-os, sokkal jobban szigetelt hűtő viszont csak 210-220 kilowattot fogyaszt évente, ami 10,5-11 ezer forint. A 20-30 ezer forintos ártöbbletet tehát az A++-os hűtő 3-5 év alatt behozza, és még a környezetet is kíméljük! Vigyázat, a 10-15 éve, vagy régebben vásárolt hűtők fogyasztása a fent említettek duplája is lehet! Az is tény, hogy a fenti értékeket steril körülmények között mérik, az elhelyezéstől, a használat módjától és a leolvasztások gyakoriságától is sok függ, de erre még visszatérünk.

Fontos, hogy a jeget időszakonként leolvasszuk

Extra funkciók

A legismertebb és a leginkább elterjedt pluszfunkció az önleolvasztás, vagy no frost rendszer. Nem kell csodatechnológiára gondolni, mindössze egy pluszventilátor, illetve -szellőző biztosítja, hogy a jégszekrény belsejében alacsony legyen a páratartalom. Az elvezetett pára egy a hűtő mögötti tálcába gyűlik víz formájában, és onnan párolog el. A szerelő tanácsai alapján ezeket a hűtőket 4-5 évente egy teljes hétre le kell állítani, hogy a páravezető csövekből a kis jégcseppek kiolvadjanak, ellenkező esetben nagyon megnő a gép fogyasztása.
A jégkocka- és jégkásakészítés látványos, de ritkán használt funkció, hiszen egy egyszerű, filléres jégkockatartó pótolja a több tízezres beruházást. Ehhez hasonlóan, egy konyhai tévé is helyettesítheti az ajtóba épített, látványos, de drága és érzékeny LCD kijelzőt.
Alapos háziasszonyoknak vagy sokat főző férfiaknak hasznos viszont a többzónás hűtő, ahol elkülönített hőmérsékletet állíthatunk be a zöldségeknek, a gyümölcsöknek, az italoknak vagy épp a készételeknek, így hűtési energiát spórolhatunk, és a különböző illatok, szagok sem keverednek.

További tanácsok a hűtők olcsó üzemeltetéséhez

• Válasszunk elterjedt márkákat, mert ezek olcsón javíttathatók. Senki sem szeretné a garancia lejárta után kidobni „öreg”, 2-3 éves hűtőjét, csak mert 30-50 ezer forint lenne a javíttatása.
• Kisebb, 20-30 ezer forintos árkülönbség esetén már megéri A++-os készüléket választani, mert az 3-5 év alatt behozza az árát.
• Óvakodjunk a használt (nyugatról tucatszám behozott) és súlyosan szállítási sérült hűtők vásárlásától, mert legtöbbjük csak pár hónapot bír ki. Ha nincs pénzünk új gépre, inkább megbízható magánszemélytől vegyünk csere-, vagy költözés miatt eladósorba került, szép állapotban tartott, újszerű gépet.
• A háromcsillagos (–18 fokon üzemelő) fagyasztókat 3-6 havonta egyszer le kell olvasztani, mert áramfaló a vastag jégréteg. A jeget ne kaparjuk, fémeszközökkel különösen ne, mert megsérthetjük a hűtőcsöveket, sok tízezres pluszkiadást okozva ezzel.
• A gyorsfagyasztás gombot csak ritkán, maximum 1-2 órára kapcsoljuk be, mert egy-két nap alatt tönkre mehet a motor.
• A modern készülékek 15 fokos lakáshőmérséklet alatt automatikusan kikapcsolnak, hogy ne fogyasszák feleslegesen az áramot. Ilyenkor ne hívjunk szerelőt!
• Fogadjuk meg nagyszüleink, szüleink tanácsát is, akik sokszor ránk szóltak, ha folyton nyitogattuk a hűtőajtót, vagy „órákig” álldogáltunk a nyitott ajtó előtt.
• Tartsunk rendet a hűtőben! Az esztétika mellett a keresgélés idejére feleslegesen áll nyitva az ajtó, hiszen addig is kiengedjük a drága hideget. n

Kis háztartás? Kicsi hűtő