Lehet az ember abban a szerencsés helyzetben, hogy megválaszthatja, hol szeretné leélni hátralevő éveit, könnyű helyzetben akkor sem lesz: melyiket válasszuk az egyre népszerűbb vályogház, dombház, szalmaház közül? Melyik miből épül?

Fő a tudatosság

Magyarországon ugyan még várat magára, hogy igazán elterjedjenek az alternatív módszerek, technikák, mégis – amennyiben van lehetőség rá -, érdemes tudatosan választani.  Nézzük azokat a szempontokat, melyekre érdemes figyelnünk a házépítéskor:

• Az építkezés legyen olcsó.
• Az új otthon legyen tágas és világos, de kényelmes és komfortos is!
• Az új ház ne terhelje a természetet, sőt illeszkedjen a környezetébe, használja fel a terület természeti adottságait.
• Épüljön minél több természetes anyag felhasználásával, melyekhez nem köthető környezetszennyezés.
• Az új lak fenntartása legyen gazdaságos és környezetkímélő.

Ház környezetbarát építőanyagból

Többfajta környezetbarát anyagot is használhatunk az építkezéshez, ám ezek mindegyike egyedi eljárásokat kíván és sokszor még bizonyos korlátokat is állít. De szerencsére a fenti fontos szempontoknak mindegyik megfelel, így a választás leginkább a saját vonzódáson múlik.

1. Vályogházak, földházak
A legrégebben ezzel az építőanyaggal készítettek házakat az emberek, melynek újabb változata az úgynevezett szupervályog vagy földzsákos építkezés.  Ez az építési mód ugyanis ötvözi a hagyományos vályogépítési módszert a legmodernebb ismeretekkel, de kiküszöböli annak hátrányait. Ráadásul egy új, környezetbarát építési lehetőséget is nyújt számunkra. Így a hagyományos vályogépítésre jellemző, jó hőgazdálkodást és lélegző fal-tulajdonságot kombinálja a nagy szilárdsággal. De konstrukciójának köszönhetően ellenáll a földrengésnek, a szélsőséges időjárásnak és a víznek is. Sőt, ez az építési technológia olcsó és egyszerű, ezért ezzel gyorsan és könnyedén építhetünk az elképzeléseinknek messzemenően megfelelő küllemű, környezetbarát házat, akár saját kezűleg! A technológia elsajátításához pedig már akár tanfolyamot is végezhetünk. Ám a legújabb szabályozások szerint jelenleg hazánkban csak vályogtéglából épülhet vályogház, mert az építési szabályozások a tradicionális megoldásokat még nem támogatják.

Felújított vályogház

2. Dombházak
Ez az Izlandon és Észak-Amerikában oly elterjedt építési forma Magyarországon is ismert. A Mátra-vidék agyagos-márgás löszhátságain szép számmal fellelhetők ezek a néprajzi szakirodalom által partlakásoknak nevezett dombházak. Ezeknek a házaknak az anyagát a környezet nyújtja tálcán, nem mi választjuk. De azért mégsem olyan különlegesek, hogy vissza kellene tőlük riadni attól való félelmünkben, hogy nem tudjuk megépíteni, csak viszonylag körülményes az ehhez szükséges legkülönfélébb építési engedélyek beszerzése. Ráadásul nagy előnyük, hogy a dombház-technológia lehetővé teszi az újrahasznosított építőanyagok felhasználását amellett, hogy ötvözhető a szupervályog-technológiával.

Egy békéscsabai dombház

3. Szalma- és szalmabála házak
Ilyen építmény is akad már jó néhány hazánkban. Az ilyen alapanyagból épült házak magukon hordozzák egyrészt a könnyűszerkezetes, másrészt a vályogházak főbb jellemzőit. A lakás vázát egy faszerkezet adja, míg a szalmabálák a vázszerkezet kitöltését biztosítják amellett, hogy hőszigetelő feladatokat is ellátnak. A ház külsejét és belsejét agyagvakolat teszi ellenállóvá az időjárással és a tűzzel szemben. A mezőgazdasági termelés mellékeként létrejövő szalmaházak természetbarátok, pláne, ha a felhasználás helyszínéhez közel termett, mert így az építőanyag szállítása lényegesen kisebb környezetterheléssel járnak. Az építési technológiája is igen egyszerű, több munkafázist is elvégezhetünk mi magunk is. A módszer lényege, hogy az alapozásra felépítjük a ház favázát, majd a vázat kitöltjük a kötésben felfalazott szalmabálákkal, persze a nyílászárók helyét kihagyva. S ugyan az egyes szalmabálákat méretre kell szabni, de ezt is elvégezhetjük mi magunk is. A munkafolyamat lezárásaként végül a falat mindkét oldaláról úgynevezett rabichálóval borítjuk, és több rétegben vályoggal, valamint sárral bevakoljuk.

Szalmaház építése

Jó tudni!

• A fenti technológiákkal nem csupán lakóház, nyaraló, de raktár, sőt gazdasági- és közösségi épületek is építhetők.
• Bármelyik megoldás segítségével megvalósítható bizonyos mértékű leválás a víz-, a csatorna-, az áram-, a gáz-, és a távfűtés szolgáltatórendszeréről. Ez nagyon jól jöhet például egy önfenntartó tanyán, ahol közművek sincsenek. Ilyen helyen már rendszerint keletkezik annyi mezőgazdasági hulladék, ami egy energiatakarékos ház kifűtését bőven fedezi.
• Ezen házak mindegyike építhető közösségben, egymást segítve, ami igazán költséghatékony megoldás.  Ráadásul, ha több házat épít együtt a közösség az energiaellátó rendszerrel együtt, akkor az arányosan szétosztva már jóval kevesebbe kerül.
• A természetes építőanyagokból készült épületek későbbi elbontása is kevesebb energiát igényel: a felhasznált faanyag újrahasznosítható, a vályog visszaforgatható a földbe, a szalma elfűthető, vagy komposztálható. n

Forrás: eptar.hu, elohazak.com, szalmaepitok.hu