A modern cukrászvonal és nem a „végy egy kocka margarint” iskola híve Márk Szonja, aki annak idején gondolt egy merészet, és korábbi, jól menő munkáját hátrahagyva, felnőtt fejjel kitanult egy számára teljesen új szakmát. A bölcsészdiplomái mellé szerzett egy szakmunkás bizonyítványt, és beállt cukrásznak, 2009-ben pedig a saját fejlődését dokumentálandó, blogolni kezdett. Remek stílusérzéke mellé kitűnő vizuális látásmód társult. Ma már szerencsére nem csak online lehet vele találkozni, saját cukrászdával büszkélkedhet. Az újságíróból lett szakemberrel az Édesem megnyitóján beszélgettünk.
– Cukrászdád nem a negédeskedő stílust hozza. Te hogy definiálnád?
– Modernül otthonos. Kifejezett törekvésünk volt, hogy ebben az alig 27 m2-s helyiségben olyan érzése legyen a vendégnek, hogy ez a hely legalább olyan meleg és illatos, akárcsak a nagyi konyhája volt annak idején. Persze az üzlet belsejét modernizáltuk, lazítottunk a hangulaton, alapdarabokkal és egyszerű megoldásokkal tettük olyanná, amilyennek most látod: fiatalosnak.
– Mi a modern megjelenés fő letéteményese?
Leginkább a pult, ami nem hivalkodó, belesimul a térbe, mégis érdekes, hogy az előlapját képező rusztikusan megmunkált falécek különböző színűre vannak pácolva, mindezek közepén pedig megjelenik egy tejszínhab-megfolyásra emlékeztető csík. Ez szerintem jól harmonizál a betonfestékkel kezelt szürke hajópadlóval.
– A cukrászda alacsony költségvetéssel készült, amiben akad sajátkezű munka. Ez a lámpa lenne?
– Nem, a konzervdobozra emlékeztető lámpát – noha DIY-darabnak látszik – nem mi csináltunk. Sok időt töltök a Pinteresten és az Etsyn, ezek a fő inspirációs forrásaim. Utóbbin találtam, és Alicantéból rendeltem meg. Érdekessége, hogy újrahasznosított anyagból készült a bura és a fali lámpák faszerkezete egyaránt. Szeretem, mert egyszerűségében is roppant mutatós, ugyanakkor profi kivitelezéssel készült.
– A tapéta ötlete honnan jött?
– Na, az viszont DIY-megoldás! Amikor azon gondolkoztam, milyen legyen a vendégtér, eszembe jutott, hogy gyerekkoromban milyen szívesen lapozgattam a legendás Magyar-franczia szakácskönyvet. Ebben nemcsak az illusztrációk, a szövegek is lenyűgöztek. Volt belőle két példányom, vettem még egyet, kitépkedtük belőle a lapokat és azokkal tapétáztunk. Az ötletet egy skandináv lakberendezési blogon láttam, ahol valaki a szobája falát egy madárhatározó lapjaival dekorálta.
– Az őzike mint a cukrászda védelmezője és ikonikus állata honnan jött?
– Az is gyerekkori élmény. Emlékszem, annak idején minden születésnapi tortát egy marcipán Bambi díszített. Ez is beugrott, amikor a koncepciót raktuk össze. Aztán az őzike rákerült a logónkra, a csomagolópapírra, ami Hitka Viktória munkáját dicséri. Erre nagyon büszke vagyok, friss és más, akárcsak a színeim. Míg korábban e helyett a karakteresebb kék helyett türkizt használtam, le kellett cserélnem, mert időközben sajnos nagyon elcsépelt lett.
– Milyen sütikkel találkozhat, aki eljön, hogy belekóstoljon a világodba?
– Igazi megszállott vagyok, mindig tanulni akarok, gyűjtöm a témába vágó nemzetközi magazinokat és könyveket, ha kell, éjjel is nekiállok egy-egy új recept kipróbálásának. A modern, házias süteményeket szeretem, amelyekből árad az otthon melege. Folyamatosan kísérletezem, így a kínálat is mindig megújul. Egyszerre hatféle sütemény, többféle pohárkrém, keksz, illetve sós ropogtatnivaló kapható majd az üzletben. A sütiket minőségi alapanyagokból készítem, a kispórolt hozzávalók nem az én műfajom.
Ellesendő ötletek
- Könyvlapokkal tapétázni. Ha a lapokon grafika is van, képeket sem kell aggatni a falra.
- A hullámos oldalú konzervdobozok lefestve lámpaburának is megteszik.
- A nippek, megidézve ezzel a nagyszülők világát, a modern enteriőrben is jól mutatnak. n
