Fotó: Böjtös Kinga
1. Ami működik, maradhat
Számomra izgalmas tervezői folyamat, melynek során a régi struktúra megújul, a kommerszből egyéni, a meguntból stílusos végeredmény lesz. Felújítási munkáknál – amikor az adott keretek közé csöppenve saját ötleteink segítségével próbáljuk kihozni a maximumot a meglévőből – érdemes random leltárt készíteni. Biztos, hogy kiszórjuk a teljes berendezést, ahelyett hogy költségkímélő módon átalakítanánk? Így hoztam meg a döntést arról, hogy bár hidegrázást kapok a modern konyháktól, mégsem költök el félmillió forintot arra, hogy teljesen lecseréljem. Inkább rugalmasan átlépem határaimat, és rusztikus konyháim után nyitok az újra. Lassan összemelegszem ezzel a fémes szürke, „pöccre gördülő” fiókos bútorhalmazzal, melyből majd elveszek és hozzáadok mindaddig, míg meg nem találom saját ízlésemet benne!
2. Felszabadult felületek
A szememnek nyomasztó mennyiségű felső szekrények egy részét leszereltem, így szabad falfelületet nyertem. Ide lebegő polcok, rájuk tetszetős teásdobozok kerültek. A króm páraelszívó dekoratív elemmé lépett elő, rokonságban a matt ezüst bútorfogantyúkkal. Mivel a szobából is jól látható a konyha, a háztartási gépeket – sütő, mikró, kávéfőző – plafonig érő gipszkarton pengefallal takartam el, mely a krétafesték jóvoltából folyton változó kreatív felületként is funkcionál.
3. A szürke mint stílus
A bútor szürke színéhez illeszkedve a falszínnek is ezt a divatos, alkalmazkodó színt választottam, némi árnyalatkülönbséggel. A néhai fehér csempék megfelelő alapozás után fekete krétafestéket kaptak, akárcsak a tértagoló fal felülete és a polcok. Ehhez a monokróm hangulathoz szinte maguktól csatlakoztak az enyhén indusztriális kiegészítők: a rozsdás távtartón függő bádoglámpák, a szabadon futó textilkábelek, az ezüstös konyhai eszközök. Ugyanakkor a meleg színű textíliák, a zöld növények, a nosztalgikus tárgyak és művészi alkotások „szobásítva” ellensúlyozzák a fémes jelleget. Ilyen ellenpont a porcelántányérokat felvonultató gyűjteményem, a megörökölt romantikus akvarellek antik keretezésben, a kortárs betonszobrok, a kézműves teáskészletek vagy a konyha fehér járólapjára terített antik perzsaszőnyeg.
4. Kérem a zongorát!
Mióta egy fiatalos dizájnerlakásban egy páncéltőkés zongorából átalakított szobabútort láttam, azóta vágytam hasonlóra. Eljött az idő. A szűk térbe zsúfolt ülőbútorok helyett egy ajándékba kapott csembaló teteje lett az asztalom. A szobát elválasztó keskeny pultra rögzítettük a restauráláson átesett hangszertetőt, melynek a konyha felőli íves oldala köré kovácsoltvas bárszékeket helyeztünk. A másik, kottatartós oldal egy hosszanti zsanérral nagyobb létszám esetén fel-le hajtható vendégasztalként üzemel. Nyugalmi helyzetben a nappali dísze, vagy alkalmi íróasztalként is használható. Felette régi fotógyűjtemény sorakozik a családi legendáriumból.
Galéria / 7 kép
A képek és a teljes cikk a 2017/01-es Otthonok&Megoldások magazinban jelent meg.
Fotók: Böjtös Kinga
