A kúria jellegű, módos, 100 év körüli parasztház kiragyog a környékbeli ingatlanok sorából. Decens, mégis nagyvonalú. Építői tudták, hogy a belmagasság fontos életminőség-javító tényező, így jelentősen megnövelték azt, ráadásul a tetőteret is úgy alakították ki, hogy abban kiegyenesedve lehessen közlekedni, így ha az élet úgy hozza, beépítésre is alkalmas. Ez csupán két apróság, mégis elég ahhoz, hogy az ingatlan elemelkedjen a klasszikus parasztház kategóriától. A ház báját fokozzák az osztott üvegezésű ablakok, a nyílászárók egyedi színe, a terasszá bővített tornác, a fölé ácsolt szaletli, illetve az arra felfutóban lévő vadszőlő, továbbá a szépen öregedő tetőcserepek.
100 + 100
Az ilyen békebeli hangulatot árasztó otthon népszerű az ingatlanpiacon, de a ház nem eladó, 1992 óta egyetlen család lakja, csinosítja és őrzi értékeit. Vendéglátóink szerencsésnek mondhatják magukat. Amikor az önkormányzati lakásokat meg lehetett vásárolni, épp rendelkezésükre állt az összeg. Nem sokkal ezután a felfutóban lévő ingatlanpiacon tovább értékesítették immár a saját tulajdonukat képező budapesti otthonukat, később ez tette lehetővé, hogy minimális banki kölcsön felvétele után megvegyék ezt a 240 m2-es házat. A tippet, hogy mi eladó a faluban egy helyi erő adta, aki jó időben jó helyen:a játszótéren ücsörgött. A család rögtön beleszeretett az épületbe, de megvárta az építész beleegyezését is, aki elmondta, hogy ugyan lesz a házzal tennivaló bőséggel, de a tető jó, a ház kibírt száz évet, a vályogfalakban pedig legalább még egyszer ennyi benne van.
HÁROM FELVONÁS
A tulajdonosok 6 évig nomád körülmények között éltek az épületben, majd több felvonásban láttak neki a felújításnak. Az első körben a legszükségesebb tatarozási munkák jöttek, ami lehetővé tette, hogy elkezdjenek a ház elejéből a vége felé terjeszkedni. (Eleinte az épület eleje – a Hangya Szövetkezet utcafronti boltrészlege – volt csupán lakható.) A felújítás második felvonásához a tőkeinjekciót egy öröklés adta, a harmadik nekilendülés Rebeka hazatérése után vált esedékessé, aki két gyermekét is hazahozta a szülői házba. Rebeka kislányaival önálló lakrészt kapott, így vált két-, illetve háromgenerációssá az épület, melyet a szülők, a háromból két gyermekük és az unokák laknak.
SZÜLŐK
Az otthon központi része az étkezővel kombinált konyha. Gabi textiltervező, emellett remekül főz, gasztrotapasztalatainak a Rakottkert blogban állít írásos emléket (rakottkert.blogspot.com). A konyha tulajdonképpen az ő territóriuma, az étkező pedig az a hely, ahol a családok és a barátok részesülnek az örömfőzésből. Gabi férje, Máté karmester, az ő energiái a nappaliban vannak jelen erőteljesen, ahol a zene iránti vonzódását a zongora jelzi. A szoba ülőgarnitúrája és alsó könyvespolcai a nagyi hagyatékából valók, a hangulatában hasonló fölső polcokat a karantén ideje alatt Máté készítette. A teraszon lévő asztal szintén az ő keze munkája, ahogy a franciaágyat is ő barkácsolta cseresznyefából. A ház egyik sarkában egy fedett kültéri szakaszon apró barkácsműhely segíti hobbija kiteljesedésében. Ottjártunkkor épp a ház oszlopaira telepített támasztékot, hogy a vadszőlő könnyebben befussa a ház homlokzatát és tartóelemeit.
A LÁNYGYERMEK ÉS AZ UNOKÁK
Rebeka kortárs hangulatú lakrésze a közelmúltban készült el. Ezt ő is a magáénak érzi, hiszen alaposan kivette a részét a könnyebb munkákból, mint a vakolás vagy a festés. Az önálló lakrész figyelemre méltó eleme az üveges veranda, amely előtér és a nyuszi lakhelye. Sem elrendezésben, sem kialakításban nem kommersz a konyha, melyet kétszárnyú üveg tolóajtó választ el a nappalitól. Rebeka örül a hazaköltözésnek, már csak azért is, mert az együttéléssel az ő szülei és gyerekei között minőségi nagyszülő-unoka kapcsolat jöhet létre. A karantén ideje számára az otthoncsinosítással telt, kialakította a teraszt és gyerekeinek a téglakerítés mellé egy kis babaházat épített.
BIZTOS FALAK
A ház áldás volt a vírus idején. A kert a három terasszal mindenkinek elvonulási lehetőséget, a zöldségeskert élelmet, az együttlét pedig biztonságot adott. Amikor időről időre felmerül az eladás gondolata, mert egy ekkora házat karbantartani nehezebb, mint annak idején az újlipótvárosi otthont volt, rendre lekerül a napirendről a kérdés. Abban ugyanis mindenki egyetért, hogy a családi bázis nem eladható, már csak azért sem, mert tökéletesen idomult a família életszakaszaihoz, mindig követve az éppen aktuális igényeket.
Galéria / 14 kép
Hangya-lak – Három generáció egy fedél alatt
1 / 14
2 / 14
3 / 14
4 / 14
5 / 14
6 / 14
7 / 14
8 / 14
9 / 14
10 / 14
11 / 14
12 / 14
13 / 14
14 / 14
Hangya Szövetkezet
1898-ban jött létre Magyarország legrégibb fogyasztási szövetkezete, a Hangya. (A most bemutatott ház eredetileg egy Hangya szövetkezeti központ és bolt volt). A XIX. század végi agrárválság nyomán a termelők érdekeik védelmére a külföldön már bevált szövetkezést választották. A szövetkezetek kezdetben csak élelmiszerek szétosztásával foglalkoztak, később egyéb gazdasági cikkek, háztartási áruk, majd ruházati termékek, kulturális cikkek értékesítésére is vállalkoztak. A Hangya azért lett vonzó, mert képes volt a nagybani beszerzés és értékesítés összes előnyét biztosítani tagjai számára: mivel igen nagyban vásárolt árut, 20-30, sőt olykor 50 százalékkal olcsóbb árat tudott elérni.A mozgalomnak a II. világháború előtt 2000 tagszövetkezete, 4000 boltja és 80 termelőüzeme volt. A Hangya 1945 után elsorvadt, a mozgalom 1989 őszén szerveződött újjá.
A teljes cikk az Otthonok&Megoldások magazin 2020/03-as számában jelent meg.
