Illeték – Ez alaphelyzetben a lakóingatlan vételi árának 4 százaléka. 1 milliárd forintos vételár felett azonban az afeletti rész után 2%-ot kell fizetni, viszont a fizetendő illeték maximum 200 millió forint lehet. De ha az új lakás vásárlása előtt vagy után egy évvel adod el a meglevő ingatlanodat, akkor a két lakás különbözete után kell csak fizetni a 4 százalékos illetéket. Illetve ha a lakást, vagy a házat egyenes ági rokontól, netán házastárstól vesszük, akkor a tranzakció illetékmentes. Akárcsak telekvásárlásnál, de abban az esetben, ha a vevő 4 éven belül lakóházat épít az előírt szabályok betartásával. Újépítésű vagy például tetőtér-beépítéssel bővített, maximum 15 millió forint értékű ingatlan vásárlása után sem kell illetéket fizetni. Ezeken felül fontos még megjegyezni, hogy 50 százalék kedvezményt kap az a lakásvásárló, aki első lakását veszi és 35 évnél fiatalabb vevők, de csak abban az esetben, ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Jó hír viszont, hogy a másik 50 százalékra 12 havi részletfizetési kedvezményt lehet kérni.

Tulajdoni lap – 1.000-6.250 forintig terjedhet ennek az ára. Az elektronikus tulajdoni lap 1.000 és 3.000 forint között van, míg a Földhivataltól beszerezhető teljes tulajdoni lap másolata 6.250 forintba kerül.

Ügyvédi díj – Ügyvédet a vevőnek kell biztosítania, így fizetnie is. Egységára nincs, általában az ingatlan értékének 0,5-1 százalékát szokták elkérni. De 50.000 forintnál olcsóbban nem úszod meg. A szerződés bonyolultságától függően növekedhet az ügyvédi díj.

Földhivatali eljárási díj – Ez 6.600 forint, amit általában az adásvételi szerződést író ügyvédnek kell kifizetni, aki ezt egy az egyben befizeti a Földhivatalnak, az ügyfél nevére kiállított számláért cserébe. Emellé viszont majd tulajdoni lapot kell igényelni, amely (ahogy már fentebb írtuk 1.000-6.250 forint között mozoghat.