1. PROLÓGUS
A szépségnek ára van – tudtuk jól, amikor telefonos segítséggel Badacsony emelkedőin kaptattunk fel és egyre feljebb. Erdei szerpentinen, szekérutakon zötykölődtünk felváltva, nagy port kavarva. Az utat szegélyező növényzet a lehúzott ablakon keresztül becsiklandozott. Kezünk idővel már nem szorította az autó minden lehetséges kapaszkodóját, arcunk kisimult, a kánikula a magaslatokban szelídült. Megérkeztünk. Az alant méltóságteljesen elterülő Balaton ilyen szögből egészen új jelzőkért kiáltott. Festői, drámai? Nem elég pontos, de felütésnek megteszi.
2. CSODAVÁRÁS
Vendéglátónk Heller Zsuzsa és Gábor Áron – művész házaspár, akik az egész évet itt töltik. A tájba Áron szeretett bele, majd nem sokkal ezután jelezte Zsuzsának házvásárlási szándékát, ám nem talált megértő fülekre. Zsuzsa akkor még úgy gondolta, egy balatoni ház kötöttség, nem tudnak majd hódolni kedvenc időtöltésüknek, az utazásnak. Áron ezzel mit sem törődve ingatlanossal rótta a köröket, mert hitt abban, hogy vár rájuk itt valami csoda, ami persze nem adta könnyen magát. Sok félmegoldás után Áron kipiszkálta az ingatlanosból az utolsó címét, amiről a szakember jelezte, kár a fáradságért, mert az a bolondnak sem kell. Talán nem túl váratlan fordulat, hogy – 27 évvel ezelőtt – pont ez lett a befutó.
3. MIRE JÓ A RAJZTUDÁS?
A körvonalazódó döntést persze otthon indokolni kellett. A kép mozaikjai a következők: adott egy néhai bányászfalu, egy bazaltkőből épült háznak nevezett rommal, melyet egy hét-fős bányászkommuna lakott. Mindez a hegy legtetején, amelyet csak úttalan utakon lehetett megközelíteni. Eddig sem túl idillikus a kép, de lehet ezt még fokozni. A bányászat megszűnése után, 1964-ben a házat lakói elhagyták, felütötte fejét az enyészet, majd 1990-ben Áron képében megérkezett a lehetséges új gazda, aki beleszeretett a viharvert épületbe, még inkább a káprázatos panorámába és a rakott bazaltkő támfalakba. Hazaérve napjaink elismert kortárs képzőművésze a legjobb tudását és legszínesebb ceruzáit előszedve emlékezetből lerajzolta a látottakat, ami a feleségét, Zsuzsát is meggyőzte arról, hogy erre bizony elő kell teremteni a pénzt.
4. APRÁNKÉNT
Áron akkor már sikeres művész volt, így egy nagyobb munkája után kapottannyit, hogy az akkor 850 000 Ft-os ingatlan árát két részletben ki tudtaegyenlíteni. Ha őszinték akarunk lenni, a kilátás került ennyibe, mert a házlesújtó állapotban volt, az ezt ábrázoló képeket látva kevesen vállalták volnaa felújítás terheit. Nehezítette a helyzetet, hogy a szakemberek a hegyi munkátcsak felárral vállalták, így a ház rendbehozatalához kellett némi türelem. Akert és az épületegyüttes a mai állapotát 27 év után nyerte el. Minden évnekvolt egy kitűzött célja, amit megvalósított a család, hol szakemberek, holművész alkotótársak segítségével. Először a lakóépület újult meg, utána épültegy kis út a feljutást meg-könnyítendő, később megépült a műteremház, a terasz,a lépcsők, majd Zsuzsa alkotóháza találta meg a helyét, kialakult a kert, tavalyelőttúj tetőt kapott a pince, idén a ház riasztórendszere esett át modernizáción.
5. AZ ÖREG HÁZ
A valaha hét ember által lakott szoba-konyhás, fürdőszobás épületlegfigyelemreméltóbb helyisége a hálószoba. Az ágyból, amely mellett avaskályha áll, csodálatos panoráma tárul a fekvő ember (Áron) elé. A Balatonlátványára ébredni szélesvászonban unikális élmény. A másik ágy, azt hinnénk,kedvezőtlenebb pozícióban van, de a vele szemben elhelyezett tükör Zsuzsának islátni engedi a Balatont, így nincs veszekedés a panorámáért. A reggeli ébredéstházigazdáink nem sietik el, a félórás békés szemlélődés szerintünk is a naplegmegfelelőbb indítása.
6. A MŰTEREMHÁZ
A házikó alapját a valahai bazaltkőből épült mellékhelyiség adta, ehhezrajzolta hozzá műteremálmát Áron, majd építette fel kalákában hat hét alatt anagy belmagasságú, galériás alkotóteret. Itt minden adott, amit egy kortársabsztrakt festő kívánhat magának. A sok fény, a minden irányban méretes tér, ateraszról nyíló balatoni
panoráma, a képek kiakasztására alkalmas nagy és függőleges kőfelületek, amunkaállomások, a
pihenősarkok. A fenti rész pihenő, de főleg az unokák bázisa, amikor ittidőznek, ők alszanak a magasban. A műterem helyet biztosít a gyűjteményeknekis, legyen szó szalmakalapokról, régi ajtózárakról vagy bakelitlemezeksokaságáról.
7. ZSUZSA MŰTERME
A kert eldugottabb részén áll, de balatoni panoámával rendelkezikHeller Zsuzsa iparművész, keramikus, tervező műterme, aki korábban használatiedényeket készített, a 80-as évektől porcelánplasztikáin kollázstechnikátalkalmazott: geometrikus formákat ötvözött lágy, amorf elemekkel. 1988 ótaporcelán és pirogránit alapanyagú plasztikai együttesekkel foglalkozik (Bábeltornya-sorozatát lásd a belterekben) ebben az ihletett környezetben. A fábólácsolt pavilon a régi balatoni fürdőházakra emlékeztet, a csipkézettdíszítésektől és az osztottüveg ablakoktól romantikus az összhatás. A bódétökéletes elvonulóhely, a munkavégzés inspiratív terepe, alkotó- és kiállítótéregyben.
8. A KERT
Kezdjük a hátsó kerttel! Itt, Zsuzsa műterme mögött a helyben találtvashulladékból jó néhány installáció került ki Áron kezei közül. A kert aháziak felfogásában kompozíció, amelyet napi másfél órás kertészkedéssel,nyesőollóval a kézben alakítanak kedvükre. Az épületeket körülölelő lepkebarátkert szintén évek alatt nyerte el a mai formáját. Vendégként felmerül a kérdés,vajon hol a legjobb ücsörögni. A teraszon, arccal a panoráma felé, ahonnan
a Balaton, illetve a szépen gondozott virágágyásból kibólogató színes növényekkéredzkednek a látómezőbe? Vagy jó pozíció a lakóház előtti kis padon helyetfoglalni és olvasgatni, ami előhívja Hamvas Béla Babérligetkönyvének sorait.„Többször elbóbiskoltam néhány percre, aztán ismét felnéztem. Csábított azalvás, de a szépség, amit láttam, nem eresztett. Nem tudtam választani az álomés az ébrenlét között. A déli napfény, a tenger felől jövő puha szél, a fűszereslevegő inkább volt álom, mint amit álmodni tudtam volna.”
9. ARS POETICA
Egy ilyen teremtett paradicsom rengeteg munka! – kiáltanak fel sokan, akik ezt meglátják. „Sok, de nem szabad félni az alkotástól, a munkától. Nekünk ez az életünk – mondja Áron. – A műteremben alkotunk, de a kertre szintén az alkotás terepeként tekintünk. Ha ez nem lenne, nem élnénk, nekünk az ittlét az összes halott sejtünket kicseréli. Itt tudunk elégedettek lenni. Egy művészember anyagi kereteiből felépítettünk egy olyan álomkulisszát, ami a korlátok nélküli alkotás terepe. Ez a ház a szabadság szimbóluma, mert lehetővé teszi számunkra
a teljes szellemi és művészi függetlenséget, ezért volt és lesz is életünk kulcshelyszíne.”
Galéria / 18 kép
A teljes cikk az Otthonok&Megoldások magazin 2017/03-as számában jelent meg.
