Búvóhely márpedig kell
Jókai regényeiben kiemelt figyelmet fordít az élettempó ábrázolására. A nyugalom egyfajta szentség, ennek jelképe Az arany emberben leírt Senki szigete is. Jókai úgy vélte, hogy egy ehhez hasonló búvóhely mindenkinek jár, aki kiégett az üzlet, a hatalom, a státus megszerzése közben. Neki olyan sziget nem jutott, de a béke balatonfüredi szigetével is messzemenően elégedett volt.
A nemzeti ünnep alkalmával Jókai Mórhoz látogatunk, de nem a lánglelkű forradalmár budapesti otthonába, amit a szabadságharc idején Petőfivel és nejével osztott meg. Utunk Balatonfüredre vezet, hogy megtudjuk, hogy a már beérkezett író hol írta meg máig legnépszerűbb regényét, Az arany embert.
Kulcs a lábtörlő alatt
Jókai villája remek kirándulás mind térben, mind időben. Időben azért, mert az enteriőr jellegű kiállításon képet kapunk a kiegyezés időszakáról és annak polgári életmódjáról, díszleteiről, lakberendezéséről, a klasszicista, empire és a biedermeier stílusból építkező eklektikáról. Az élettér a helyszínen oly módon kerül bemutatásra, mintha Jókai és felesége, az ünnepelt színésznő Laborfalvi Róza délutáni kuglófuzsonnájuk után lementek volna sétálni a mólóra, a kulcsot pedig a lábtörlő alatt hagyták, hogy mi is megtekinthessük, hogyan éltek a villában.
Békebeli hangulat
A szerelem is forradalmi
Szerelmük a legenda szerint 1848. március 15-én a Nemzeti Színházban szökkent szárba, ahol Laborfalvi a Bánk Bánban Gertrudist alakította. Az előadás a forradalom napján félbeszakadt, Jókai a színpadon beszédet mondott, közben az ünnepelt tragika kokárdát tűzött az író kabátjára. Innentől jó húsz évnek kellett eltelnie, amíg a villát Jókai 1867-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásának évében orvos sógora rábeszélésére megvásárolta. A telekre maga az író tervezte az épületet, ami 3 évvel később – megépülése után – kora legjelentősebb ingatlanjának számított Füreden.
Hobbik
A mesebeli környezetben 2 ihletett évtizedet töltött az írófejedelem, aki kora tavasztól késő őszig élvezte a villa kényelmét családjával és állatseregletével, madaraival, szarkájával, új-funlandi kutyáival. Itt Jókai a hobbijának is átadhatta magát. A kertben és a verandán saját növényeket gondozott és oltotta a rózsáit, az előtérben lévő távcsővel az éjszakai égboltot kémlelte, míg a Laborfalvi a móló büszke járókelőinek öltözetét kémlelte a messzelátóval.
A háló a színésznő színpadi sikereire emlékeztet
Szalon
A házban nem volt fűtés, a csípősebb napokat a szalonban lévő cserépkályha segített átvészelni. A szalon a társasági élet fő színtereként komoly kártyacsatáknak is helyet adott. Itt hajópadlót látunk, ami a kornak megfelelő burkolóanyag volt, a tehetősebb családok ezt szőnyeggel borították. A szoba érdekessége a zenélő órával szerelt festmény, amely Buda visszafoglalását ábrázolja. Ugyanitt figyelemreméltó darab Laborfalvi Róza íróasztala titkos rekeszekkel, mely a pénz és az ékszerek tárolását is megoldotta. Ebben a helyiségben felbukkannak a biedermeier, támla nélküli székek is, amelyek a rajta ülő jelentőségét azzal fejezték ki, hogy a személy egész alakját láttatták.
A kis Róza, a későbbi Feszty Árpádné szobája
Hálószobatitkok
A kor jellegzetessége az egymásból nyíló szobák sokasága. A szalontól jobbra a hálóba érünk, ahol méretes ágy, ágymelegítő palackok, éjjeliedények látványa tárul elénk, vécé a házban nincs, és folyóvíz sem, a tisztálkodás lavórban zajlott. Felbukkan itt a biedermeier stílus tipikus szekrénytípusa, a vitrin, amely akkoriban számos családi emléket rejtett. Szembeötlik ugyanakkor az is, hogy a háló nagy, így többfunkciós. Teret ad a szépítkezésnek, illetve annak is, hogy visszaidézze az ekkor már nem aktív színésznő sikereit, miközben a ruhatárából is láttat néhány darabot.
Jókai kedvence
Laborfalvi nemcsak a színpadon alkotott maradandót, a konyhában is. Komoly háztartást vezetett, napi ötször adott ételt férje elé. Jókai értékelte a ház konyháját, és sok időt szentelt a gasztronómiai élvezeteknek. Kedvence a nagy szemű babból, füstölt malackörömből készült leves, ami később Jókai-bablevesként vált híressé. A leányszobát Laborfalvi Róza unokája, a kis Róza lakta, aki később Feszty Árpád felesége lett. A szobában már nyomokban fellelhető a lány festői tehetsége, érdekes látni a női életre készülődés tárgyi emlékeit, a babákat, az apró porcelán teáskészletet.
Árnyékolás korabeli látképpel
Húsz évnyi ihlet
Jókai termékeny író lévén rengeteget időzött dolgozószobájában, ahol tárgyi emlékei segítették az írásban. Az író hajnalban kelt, kertészkedett, majd az étkezéseket leszámítva estig dolgozott, olvasgatott, kis pasziánszszünetekkel frissítette magát. Így volt ez egészen 1889-ig. Felesége halála után eladta a villát, amely 1954 óta emlékmúzeumként üzemel, betekintést engedve egy korabeli polgári nyaraló mindennapjaiba. (További információ a villáról és a nyitvatartásról: www.furedkult.hu)
Ma is alkalmazható ötletek a Jókai-villából
- a szalonban látható falfestés sablon vagy díszítőhengerek alkalmazásával
- izgalmas bútorok beszerzése, például egy titkos tárolóhellyel ellátott íróasztalka
- teret adni egy vagy több hobbinak a lakásban
- télikert akár egy sarok átalakításával, amelyben a növényeké a főszerep
- római roló alkalmazása, amely bántó napsütésben is sejtetni engedi a kilátást
- a fésülködőasztal, mint régen elfeledett tárgy beemelése az élettérbe. n
