Fontos, hogy a garázsfelhajtód télen is biztonságos legyen
Tudtad-e, hogy…
- a fűtött rámpa megléte a háznál az ingatlan értéknövelő tényezője?
- a fűtés alatti hőszigetelést kár kispórolni, mert annak hiánya megdobhatja a villanyszámlát?
- a kültéri fűtés a garázslejárókon túl járdák, lépcsők alá is beépíthető?
A balesetek megelőzése, a környezetbarát működés (sózás elkerülése) és a kényelem rögtön három érv, ami a garázsfeljárók fűtése mellett szól. Ellene talán csak a plusz energiafogyasztást hozhatjuk fel, de cserébe megfelelő ellenszolgáltatást kapunk.
Le a tévhitekkel!
A fűtött rámpákkal kapcsolatos tévhitek egyike, hogy a kényelem arra is kiterjed, hogy innentől többé nem kell majd havat lapátolnunk. De kell, így is, hiszen a rendszer csak a jegesedést akadályozza meg. Ha sok hó esik rá, segítheted a munkáját azzal, hogy eltakarítod róla a több centiméter szilárd csapadékot, mert akkor hatékonyabban tud működni. Tévhit továbbá, hogy ez luxusberuházás. Nem az, olykor nem is lehet eltekinteni tőle, a hatósági előírások ma már nem nagyon engednek társasházi mélygarázs-lehajtót rámpafűtés nélkül megépíteni.
Beépülés
Az elektromos fűtőkábel kígyóvonalban a beton alá kerül, amelyet egy nedvesség- és hőérzékelő automatika vezérel. Ez nem kapcsol be automatikusan és fölöslegesen, csak ha fagypont alatti a hőmérsékletet és csapadékot jelez a műszer. Ilyenkor a fűtőkábelek leolvasztják a fel- és lehajtóról a havat/jeget, majd kikapcsolnak. Az 1 m2-re eső fűtési elektromos teljesítmény a nagy felület hőveszteségéből adódóan minimum 250-300 W kell hogy legyen. A nagyobb beépített teljesítmény gyorsabb és biztonságosabb leolvasztást eredményez. Ez főleg akkor hálája meg magát, ha a fűtés több mint 10 cm-es térkővel van burkolva. Érdemes a rendszert szakemberrel megterveztetni és kiviteleztetni, mert a betonba vagy térkő alá rejtett fűtés ekkor kínál megnyugtató megoldást a téli időjárás okozta kellemetlenségekre.
Elég csak a nyomsávot fűteni?
A lejtős fel-, illetve lehajtóknál gyakran felmerül, hogy költségmegtakarítás miatt csak a nyomsáv legyen fűtve. Ez nem jó ötlet, csak akkor, ha túl hosszú az út a kaputól a garázsig. Hogy mi a baj ezzel a megoldással? A fűtetlen területen a hó – a napsütés hatására – elkezd olvadni, és a nedvesség eléri az érzékelőt, majd beindul a fűtés. Ekkor feleslegesen dolgozik a rendszer, és használja az áramot. De probléma lehet, hogy a nedvesség elkerüli az érzékelőt, hiszen korábban a fűtés felszárította a felületet, és este újra lefagy a megolvadt hó. Ilyenkor az érzékelő nem érzékeli veszélyesnek a helyzetet – mivel csak a hideget észleli, a nedvességet nem – nem indul be a fűtés és máris kész a baj. n
A hólapátolást így sem úszhatod meg
