Nem egy olyan történetet és szóbeszédet lehet hallani, hogy a növényekre pozitív hatással van az, ha az ember beszél hozzájuk vagy ha szól a zene a közelükben. Ha most csak legyint és úgy gondolja, ekkora badarságot már régen hallott, azt kell mondjam, van esély arra, hogy téved! Persze nem arról van szó, hogy a kertészetemben folyamatosan zenét játszok a növényeimnek vagy a több száz tétel mindegyikéhez lenne egy jó szavam a nap folyamán, azonban számos kutatás és tény bizonyítja, hogy a virágok, a cserjék és a fák is meghálálják, ha számukra kedves dallamok szólnak vagy kedvesen szólunk hozzájuk.

Jómagam kertészként hiszek abban, hogy a növények képesek meghálálni a törődést és biztos vagyok abban, hogy a kertünk lakói csak akkor mutatkoznak teljes pompájukban, ha megfelelő körülményeket biztosítunk a számukra. Pontosan ezért találom nagyon érdekesnek a zene és a növények kapcsolatát, hiszen elképesztő, mennyire érzékenyek a feléjük érkező rezgésekre és milyen apró dolog elég ahhoz, hogy aktívabbá váljon egy növény.

Nem azt mondom, hogy folyamatosan biztosítani kell számukra a zenét, mint ahogy a lenti kísérletekben is tették, viszont ha kedve szottyan Önnek is a lágy dallamokhoz, biztosan nem hátrány, ha egy kicsit feltekeri a hangerőt. Hiszen ahogy a fényre képesek reagálni, úgy minden bizonnyal a zene által keltett rezgések is hatással vannak rájuk.

Már Darwint is érdekelte, „hallanak-e” a növények

Ha azt gondolta, hogy ez az elképzelés biztos a modern világ hozománya, téved, ugyanis annak idején még az evolúciós elmélet atyja, Charles Darwin is folytatott ezzel kapcsolatban kísérleteket, amelyhez még a fagott tudását is bevetette. Bár a nebáncsvirág, amelyet alávetett a próbatételnek nem reagált a fúvós hangszer hívó szavára, mégis utána számos tudós és kutató foglalkozott a témával.

Bár hosszú évtizedek teltek el eredménytelenül, 1962-ben végül egy amerikai kutató, Singh mégis sikerrel járt. A kísérletei során feljegyezte, hogy mind a haszonnövények, mind pedig a dísznövények 60%-kal gyorsabban növekedtek, mint azok, amelyeket csend övezte.

Tizenegy évvel ezután egy hölgy is belemerült a tudomány ezen részében, ám Dorothy Retallack egy egészen másik oldalról közelítette meg a jelenséget. Kísérlete során ugyanis három egyforma növénycsoportot alkotott, amelyeket egymástól alaposan elkülönített, azonban tökéletesen egyforma körülményeket biztosított számukra, egyetlen kivétellel. Az első csoport számára nyolc órás idősávokban játszott le egy-egy hosszú F hangot, míg a második csoportosításnál ugyanezt tette három órás periódusokban. A harmadik csoportban levő növényeket mindezzel szemben semmilyen hanghatás nem érte. Érdekes módon az utóbbi csoportosításban levők bizonyultak a legegészségesebbnek, míg a második csapatba került növények két hét alatt teljesen elpusztultak, ami pont az ellenkezőjét bizonyította be, mint amit a kutató az elején hipotézisében megfogalmazott.

Egészen más volt a helyzet azonban, amikor Ratallack egy tanítványa Beethoven-t és Brahms-t játszott le növények számára, ugyanis láthatóan összefonódtak és abba az irányba kezdtek el mozdulni, amerről a zenét hallották. Viszont amikor Led Zeppelin vagy Jimmy Hendrix került a repertoárba egy másik csoportnál, az üvegház falára tapadtak a növények, mintha csak menekülnének a zaj elől.

Persze a kísérletekre a mezőgazdaság is felfigyelt, olyannyira, hogy a hatvanas években a kanadai mezőgazdasági minisztérium is beszállt annak a kutatásnak a finanszírozásába, amely a zene kártevőkre való hatását hivatott igazolni.

Ugyanebben az időben Oroszországban az árpa és a napraforgó viselkedését figyelték meg zene mellett és megállapították, hogy megdöbbentő volt a növekedés üteme.

A növények egyébként olyannyira érzékenyek a körülöttük levő zajokra, hogy még a hernyók rágására is reagálnak. Heidi Appel kutató néhány évvel ezelőtt a New York Times-nak mesélt ezzel kapcsolatos megfigyeléseiről. Elmondta, hogy a hernyók „csámcsogásának” hangjára úgy reagálnak a növények, hogy megnöveli annak az anyagnak a termelését, amely a szervezetbe kerülve életveszélyessé válhat a károkozók számára.

Mégis hogyan hatnának a hangok a növényekre, ha nem hallják azt?

Bár a növényeknek nincs fülük, hogy úgy hallgassák a zajokat vagy a dalokat, ahogy mi, viszont a hanghullámokat érzékelik, amely által képesek befogadni ezeket a pozitív ingereket.

A különböző megfigyelések alapján a helyzet úgy fest, hogy a zene által keltett rezgések olyan hatással vannak a sejtalkotó plazmák mozgására, amelyek stimulálják a növény komplett rendszerét, beleérve például az ásványi anyag tartalmat is, amely az egészséges fejlődés egyik fontos alapja.

2011-ben egyébként pontosan ezekre a tényekre alapozva egy igazán különleges koncertet adtak a brit királyi filharmonikusok kizárólag növények számára. Így ezen a nem hétköznapi délutánon Londonban 33 zenész muzsikált több mint száz növénynek, köztük évelőknek, muskátliknak és egyéb fajtáknak. A zenészek azt mondták, először kicsit furcsa volt, hogy a közönség soraiba nem emberek ülnek, ám hozzátették, ilyen illatos nézőközönségük azelőtt még sosem volt.

Számít, milyen zenét „hallgat” a növény?

Amikor először olvastam ezekről a kutatásokról, őszintén nekem is eszembe jutott, hogy vajon klasszikus zenét, popzenét vagy kemény rockot hallgatnak szívesebben a növények. Most biztos felkacagott, pedig higgye el, ez is számít, sőt a megfigyelések is ezt bizonyítják. Hiszen míg például egy hangszerek által generált komolyzene vagy egy könnyű jazz lágy hullámokat intéz a növény felé, addig a kemény rock úgy hat rájuk, mintha például egy nagyobb szélvihar csapott volna le a területre.

Sokan mondják azt is, hogy hasonló hatással van a szép szó, a beszélgetés és a becézgetés is a cseperedő növényekre. Ezt egyébként egy volt CIA ügynök tesztelte is egy hazugságvizsgáló segítségével. A poligráfot rákötötte a szobanövényekre és figyelte a reakciókat, amelyek őt is meglepték. Elmondása szerint ha valaki olyan közelített a növényekhez, aki veszélyt jelentett rájuk, például letépte a leveleiket, ezt jelezte a szerkezet, míg ha gondoskodó kezek vették körül, minden nyugodt maradt. A volt ügynök úgy fogalmazott, olyan volt, mintha egy-egy segélykiáltást látna a hazugságvizsgálón, amikor „ellenség” közeledett a szobanövények felé.

Az emberre is van hatása a klasszikus zenének

Persze túlzás azt állítani, hogy igaz az a szóbeszéd, hogy ha a gyermek sok Mozartot hallgat, akkor okosabb lesz, ám tény, hogy van valamilyen alapja. Például bizonyított tény, hogy ha reggel komolyzene hallgatásával indítja a napot, akkor hamar éberebbé válhat. Mindemellett ráadásul különböző tesztek segítségével azt is bizonyították, hogy azok a tanulók, akik Vivaldit hallgattak dolgozatírás közben, jobb eredményt értek el és pontosabban dolgoztak mint azok, akiknél csend volt a tanteremben.

Mindazonáltal a klasszikus dallamok gyógyírt nyújtanak a lelki problémákra is, nem beszélve arról, hogy abban is segít, ha nehezen alszik el vagy nyugtalannak érzi magát. Nem csoda tehát, hogy ha az emberre ilyen hatással van a zene, a növényeket sem hagyja hidegen néhány kellemes taktus.

Azt kérdezi, én hiszek-e a növények és a zene kapcsolatában?

Ahogy mindig hangsúlyozom, számomra ugyanolyan fontosak a kis kertek, mint a közterületeken található zöld felületek. Bár nagyon sokrétű munkát végzek a kertészetben, mégis a legjobban azt szeretem, amikor kinn lehetek a kertben, érezhetem a virágok illatát, beleharaphatok az éppen érő gyümölcsökbe és élvezhetem a növények által teremtett atmoszférát. Ha pedig annak, aki a kertben élvezi a munkája gyümölcsét vagy a szobában gyönyörködik az élettel teli növényeiben jól esik egy kis klasszikus zenehallgatás, akkor miért ne tehetné meg?

Természetesen nem arra buzdítom, hogy azonnal vásároljon hatalmas hangfalakat a birtokára, hiszen a szomszédok minden bizonnyal nem díjaznák az ötletet. Azonban megtalálva az aranyközéputat néha Önnek és a növényeinek is lehet egy kellemes délutánja, klasszikus dallamokkal fűszerezve. Veszíteni valója nincs a dologgal, hiszen Ön biztosan feltöltődik majd a zenével feldobott kerti munka közben.

Természetesen nem csak zenére van szüksége a növényeknek

A kertben levő növényeknek természetesen nem csak arra van szükségük, hogy zenét hallgassanak. Ha kedvet kapott ahhoz, hogy kipróbálja a különböző dallamok hatásait, mindenekelőtt egészséges növényekre van szüksége, amelyek alapvetően jól érzik magukat a helyükön. Tehát az öntözést, a gyomok eltávolítását, a metszést semmiképpen nem szabad elhanyagolnia, hiszen a klasszikus dallamok ilyenkor jó eséllyel semmit sem érnek majd. Viszont egy olyan birtokon, ahol megfelelően gondozott növények élnek, biztosan lesz hatása a zenének.

Természetesen mindebből mindenkinek saját magának kell levonni a tanulságot, azonban az tény, hogy a növények sokkal többet érzékelnek a külvilágból, mint amit első gondolnánk. Hiszen a fény, a víz és az egyéb körülmények hatásai mind megfigyelhetők a kert lakóin. Így néhány kedves szó vagy egy kellemes dallam biztosan nem tesz rosszat sem a kerti, sem pedig a szobanövényeknek.

További kertészeti tippekért és tanácsokért látogassatok el Megyeri Szabolcs blogjára!