Magyarországon a lakáscélú ingatlanok állománya meglehetősen öreg. Több tanulmány vizsgálta az ingatlanállomány összetételét. Nehéz pontosan megmondani, de több, mint valószínű, hogy a magyar ingatlanok átlagos kora meghaladja az 50 évet. Természetesen ezek időközben így-úgy megújulnak, egy új családdal új életet is kezdenek, azonban elmondható, hogy egy ilyen korú építménynél előbb-utóbb felmerül a tetőcsere vagy felújítás igénye.
Néhány évtizeddel ezelőtt a cserepek még nem rendelkeztek azokkal a víz és fagyálló képességekkel, amikkel a maiak. A mai cserepekre a gyártók több évtizedes (akár 50 év, amit egyes esetekben további évtizedekkel is bővíthető) garanciát vállalnak. A korábbi cserepek viszont korántsem voltak ennyire időtállóak. A szakemberek álláspontja szerint az 1950-60-as években épült házakra került cserepek élettartama 20 év, aminek lejártával időszerűvé válik a tetőcsere.
Miből vehetjük észre, hogy cserére érett a tetőnk?
- Laikus szem számára is látható probléma, ha a cserép kopott, töredezett, repedezett, felhajlások vannak a szélein. A probléma lehet lokális és visszafordítható, de a vizsgálat mindenképpen szükséges.
- A beázás mindenképpen gyanakvásra adhat okot, alapos vizsgálat és a beázás mielőbbi megszüntetése szükséges.
- Problémára utal az is, ha a cserép foltosodik vagy erősen mohásodik. Ez nagy baj, hiszen a moha magába szívja a vizet, azaz megtartja a bevizesedett állapotot. Ez továbbá a cserép súlyát is növeli, ami a szerkezetnek nagyobb megterhelést jelent.
Kérdés persze az, hogy csak a cserepek sérültek-e, vagy komolyabb a probléma, és szerkezetileg is felújításra szorul a tető. Ha a cserepek rossz állapotban vannak, az legtöbbször az ácsolt tetőszerkezet részbeni cseréjét is jelenti, hiszen a repedezett, törött cserepek között a csapadék könnyen utat talál magának, amit a faszerkezet (a vízzáró réteg hiánya/sérülése és a megfelelő gombásodás elleni védelem hiányában) magába szív, és megindul a korhadás folyamata. Ez a folyamat évtizedek alatt komoly problémát is okozhat. Kérdés, hogy ez milyen mértékű. Elegendő-e esetleg csak a rothadó keresztléceket (illetve a páraáteresztő fóliát) cserélni, vagy a szarufákat és tartógerendákat is cserélni kell. Ezek statikai megvizsgálásában mindenképpen kérjük szakember segítségét, aki pontosan meg tudja mondani azt, hogy mekkora költség lesz mindez.
Ha a tetőhöz szerkezetileg hozzá kell nyúlni, érdemes elgondolkodni a nyílászárók, a szigetelés, illetve a kémény cseréjén is – elkerülendő a munkák későbbi újrakezdését. Fontos tudnunk, hogy a helyi településképre vonatkozó rendelet milyen előírásokat tartalmaz a tetővel kapcsolatban. Ezeket mindenképpen vegyük figyelembe a tetőcsere során, ha nem akarunk visszabontani vagy fennmaradási engedélyek után rohangálni. Végül ne feledjük el azt sem, hogy a lebontott azbesztcementből készült fedés veszélyes hulladéknak minősül, így annak megfelelő kezeléséről gondoskodni kell.
