Forrás: Getty
A kávézacc nem oldódik fel a vízben, ezért könnyen összetapad és felhalmozódik a csövek mélyebb pontjain. Mivel sűrűbb a víznél, gyorsan lesüllyed, megtapad és elzáródást okozhat, különösen, ha rendszeresen nagyobb mennyiség kerül a lefolyóba. A könyökökben, kanyarokban lerakódva dugulást, lassú vízlefolyást és kellemetlen szagokat eredményez.
További gondot jelent, hogy a kávézacc keveredik a zsírral, a szappanmaradékokkal és ételdarabokkal. Ezek együtt sűrű, ragacsos masszát alkotnak, amely a cső falára tapadva tovább rontja a víz áramlását. Ilyenkor a dugulás esélye jelentősen megnő, és akár teljes csődugulás is kialakulhat.
Mit csinálj a kávézaccal?
Érdemes a lefolyó helyett más megoldást keresni. A legegyszerűbb, ha a kávézaccot a szemetesbe dobod, vagy ha van komposztálód, inkább abba teszed, ahol értékes nitrogénforrásként hasznosul. Arra viszont ügyelj, hogy a zacc mennyisége ne haladja meg a komposzt 25%-át.
A kávézaccot akár közvetlenül is hozzáadhatod a növények földjéhez. Javítja a talaj szerkezetét, növeli annak szervesanyag-tartalmát, mulcsként pedig elnyomja a gyomokat és elriasztja a kártevőket. A konyhában is bevetheted: kiszórva segít távol tartani a hangyákat.
