Forrás: Getty

Az adventi koszorú története – Avagy hogyan lett pár gyertyából és fenyőágból jelkép?

Az adventi időszak elképzelhetetlen koszorú nélkül. Sokan azonban nem tudják, mi is az adventi koszorú története, pedig ha ismerjük az eredetét, az csak tovább erősíti a meghitt összhatást. Ennek jártunk most utána.

Hogyan is hangzik az adventi koszorú története?

A kereszténység előtti időszak

Már a pogány emberek is készítettek koszorúkat és hasonló díszeket a tél folyamán, igaz, abban az időszakban még a tavasz eljövetelét várták ezekkel. A kereszténység elterjedésekor pedig az ágaknak vallásos jelentőséget kezdtek tulajdonítani – így alakulhatott ki a koszorú alapgondolata.

Olvasd el ezt is!#Karácsonyi készülődés 3. – 6 egyszerű, de mutatós ünnepi DIY dekoráció

Az adventi koszorú története

Biztosan sokan hiszik azt, hogy a kereszténység születésétől kezdve készítenek az emberek adventi koszorúkat. Pedig az adventi koszorú története sokkal később, csak a 19. század folyamán kezdődött el, méghozzá az evangélikusok körében egy gyermekotthonban. Eleinte még koszorú nélkül álltak a gyertyák, amiből 24 darab volt – 20 fehér és 4 piros. A gyerekeknek minden nap meg kellett gyújtaniuk egyet, hétköznap fehéret, vasárnap pedig az egyik pirosat. Az ezt követő években alakult ki az a szokás, hogy a gyertyákat egy nagy, örökzöld ágakból készített koszorúra helyezik el.

Olvasd el ezt is!10 év, 10 emlék – Karácsony akkor és most

Adventi koszorú a 20. században

Az evangélikus fiatalok életben tartották ezt a szokást, majd az első világháború után a katolikusok körében is egyre jobban elterjedt. A harmincas években kapta aztán igazán fel a világ, mivel a virágkötők jó üzletet csináltak belőle. Ezzel egyidőben egy kicsit egyszerűsítették is, már csak 4 gyertya maradt a vasárnapokra, így sokkal olcsóbb volt, mintha 24 kellett volna rá.

A gyertyák színeinek jelentése

Kevesen tudják, mit is képviselnek pontosan a gyertyák, pedig a jelentéssel együtt érthető meg igazán advent üzenete. Az első gyertya a hitet jelképezi, a második a reményt, a harmadik az örömöt, az utolsó pedig a szeretetet. Az evangélikus koszorún a gyertyák továbbra is pirosak, a katolikus világban viszont a harmadik vasárnapot képviselő gyertya különböző színű. A gyertyákon kívül az örökzöld ágak régi jelentés is megmaradt, a reményt és az életet képviselik.