A gyertya advent idején is szerephez jut
A – Alapanyagok: Klasszikus a méhviasz, a faggyú és a paraffin, de sztearinból és zseléből is készítenek gyertyákat.
Á – Ádventi gyertyák színei: Az ádventi koszorún az első, második, és negyedik vasárnapon lila, a harmadik vasárnapon pedig rózsaszínű gyertya ég. A lila a bűnbánat, a rózsaszín az öröm színe.
D – Díszítés: Decoupage technikával egyedivé varázsolhatjuk az ünnepi gyertyát: a szalvétából kivágott motívumot decoupage ragasztóval óvatosan felvisszük a gyertyára. A száradási idő elteltével az elkészült gyertyát dekorálhatjuk még díszítő tollal, illetve glitterporral is.
E – Energia: A feng shui szerint a gyertyák tűzelem-energiával töltik fel a teret, mely a szenvedélyt, a kifejezőkészséget erősíti, és segít felkelteni a figyelmet. A gyertya lángjába nézve könnyebben jönnek az új ötletek, illetve a láng közelében bensőségesebbé lehet tenni a kapcsolatot. A fehér gyertyák kapcsolata a legszorosabb a lánggal, érdemes ezeket választani. A tanok szerint a gyertyák elhelyezésére alkalmas hely a lakás keleti, délkeleti, déli, délnyugati, középponti és északkeleti része.
GY – Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe: Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után a jeruzsálemi templomban – a hagyományokat követve – bemutatta a gyermekét. A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek világosságának nevezte. Innen ered a február 2-i gyertyaszentelés szokása.
I – Illatos gyertya: A boltokban különleges illatgyertyák közül válogathatunk, de magunk is készíthetünk egyet-egyet kedvenc illóolajunkkal. A teendőnk csak annyi, hogy a megolvasztott viaszhoz pár csepp illóolajat adunk, és már önthetjük is az öntőformába a masszát.
K – Kanóc: A kanóc az égést segítő anyaggal átitatott, összefont pamut. Házi gyertyakészítéskor az öntőformánál kb. 15 cm-rel hosszabb kanócot vágjunk! Egyik végét tekerjük egy hurkapálca közepére. Ezt ráfektethetjük az öntőforma tetejére, így amíg a viasz megszilárdul, a kanóc mozdulatlanul függhet benne. Ha a gyertya megkeményedett, vágjuk le a kanóc fölösleges részét. Lehet kapni fémtalppal ellátott kanócokat, azokkal könnyebb dolgozni.
M – Méhviasz gyertya készítése: A méhviasz különböző nagyságú lapokban kapható. Ahhoz, hogy dolgozni tudjunk vele, meg kell puhítani fűtőtest közelében vagy hajszárítóval. Tekerés előtt ne felejtsük el beletenni a kanócot, tekerés közben pedig a rétegeket kissé nyomjuk össze, majd az alját simítsuk egyenesre, hogy gyertyatartó nélkül is megálljon a talpán.
R – Romantika: Az esküvői vacsora után a násznép körülállja a táncteret, a menyasszony és a vőlegény pedig eljárja házasságuk első közös táncát – ez a gyertyafény-keringő, mely az eddigi különálló élet elbúcsúztatását és a közös élet megkezdését szimbolizálja.
S – Saját gyertya: Gyertyaöntés, mártogatás vagy méhviasz-tekerés – többféle technikával is készíthetünk gyertyát. Egyik sem igényel különleges szakértelmet, csak odafigyelést és óvatosságot. Az öntéshez és a mártogatáshoz felhasználhatunk megmaradt, apró gyertyacsonkokat, a hobbiboltokban pedig minden további kiegészítő beszerezhető.
SZ – Szóelemzés: Gyortya, gyercsa, dzsercsa, gyertya – ez mind használatos volt a kis világító testecske megnevezésére. A szó eredetileg nyelvünk ótörök eredetű jövevényszavai közé tartozik, a „fénylik” jelentésre vezethető vissza.
T – Történet: Az ókortól ismerjük a gyertyát, a középkortól a huszadik század elejéig szinte a legtöbb háztartásban ezt használták világításként, már akinek módjában állt. Persze még a jómódúak is takarékosan bántak vele. Gyakoribb használatát elősegítette a gyári előállítású sztearin gyertyák tömegtermelése.
V – Verbunk: A gyertyás verbunk egy ugrós táncfajta mutatványos változata: egy vagy több földre helyezett égő gyertya között járták el. n
Nem mai találmány…
