Az art deco gyűjtőnév az 1960-as években született. Kellett ugyanis találni egy összefoglaló nevet az 1920-as, 30-as években felbukkanó újfajta ötletek összegzésére. A név egészen pontosan 1966-ra tehető, amikor egy párizsi múzeumi tárlat az 1925-ös párizsi világkiállítást kívánta bemutatni. A kifejezés a „díszítő művészetek” francia megfelelőjének (arts décoratifs) első szótagjaiból származik, ugyanis a nagyhatású, 1925-ös esemény elnevezése Exposition Internationale des Arts Décoratifs et Industriels Modernes volt. A kiállításon 34 ország és számos független tervező volt jelen. A hagyományostól az avantgárdon, a modernizmuson, a kubizmuson keresztül a bauhaus, a futurista, az art nouveau stílusig bezárólag minden műfaj és irányzat képviseltette magát. Az art deco pontosan e rendkívüli sokszínűség összefoglaló neveként jött létre. A közös szándék a modernségre való törekvés volt, amit egy olyan nemzedéknek kellett befogadnia, amelynek a szülei még a viktoriánus kor merevségében éltek. A változást jól érzékelteti, hogy a tárgykultúrára nagy hatást gyakorolt például a Machine Age (a járművek kora, lásd: automobil, zeppelin, repülőgép), amelynek következtében a tárgyak áramvonalasak lettek, megszabadultak a fölösleges díszítményektől, funkcionálissá váltak, az ipari gyárthatóság miatt racionalizálták őket, így alkalmasak lettek a tömeggyártásra.

Art deco hangulatú szoba

Hatások

A párizsi orosz balett lobbantotta fel az art deco szikráját. Az 1900-as évek első éveiben már javában tombolt a felfedezések és ásatások mentén kialakult keletmánia, a század régészeti szenzációja 1922-ben volt, amikor is feltárták Tutanhamon sírját. Paul Poiret nyomán az orosz balettben megjelenő ruhák, a díszletek, a látványvilág, az erős színek, az Ezeregyéjszaka színpadi látványa volt az art deco előfutára. Később jöttek a gyarmati hatások, amely az olyan egzotikus alapanyagok használatán nyilvánult meg, mint az ébenfa, a cápabőr vagy az elefántcsont. Afrika mind népszerűbb lett, hódítottak a színes bőrű dzsesszmuzsikusok, ikonná lett Josephine Baker. A geometriai formák hatalomátvétele a neoklasszicizmus és a viktoriánus túlburjánzására adott válasz volt. A legnépszerűbb stilizált motívum ekkoriban a megfagyott szökőkút volt. A stílus, noha Párizsból indult és 1925-ben érte el a csúcspontját, eljutott a világ számos szegletébe, a legnagyobb hatást mégis Európában és Amerikában gyakorolta.

Leegyszerűsített formák

Kiknek a stílusa?

Az art deco az elit modernizmusa, a stílus, a luxus és az elegancia egyik kifejezője lett. Kedvelői a társadalom kiváltságosai közül kerültek ki, az ő otthonukat jellemezte a fényűzés, a csillogás, a pompa. Az art deco stílusában készített bútorok kiemelkedő darabjai luxuscikkek voltak, az elit megrendelésére készültek. Olyan mestermunkák voltak ezek, amelyek nagy szakértelemmel, kézi munkával készültek, drága, egzotikus anyagok – ébenfa, indiai rózsafa, diógyökér – felhasználásával, díszítésükhöz gyöngyházat, elefántcsontot, aranyat, ezüstöt használtak. E formatervezett bútorok elterjedését a tömegtermelés, az olcsóbb anyagok felhasználása tette lehetővé, a bútorok, a lakáskiegészítők idővel megfizethetővé váltak, a polgári otthonok díszei lettek.

Szögletes kávékészlet

Alapvető stílusjegyek

Formák: Áramvonalas, elegáns, modern formák. A szecesszió organikus és hullámzó, kígyózó motívumaival ellentétben az art deco stílusát egyenes vonalak, geometriai tervezés jellemzi. Az egyedi termékekről a tömegtermelés vívmányaira tevődött át a hangsúly. A stílust merész, leegyszerűsített vonalvezetés, erős, tiszta színvilág, a korszakban újnak számító anyagok, új ötvözetek, a fényezett króm és a tükörfényesre csiszolható bakelit jellemzik.
Bútorok: Formájukat tekintve lendületesek, geometrikusak, leegyszerűsítettek, lépcsőzetesek, színhasználatuk élénk, jellemzők a kellemes, bársonyos bézses árnyalatok, a sápadtzöld például a hálóban, a nappaliban divat, ugyanakkor felbukkan a fekete is. Gyakori látványelemek beltéren a fémesen csillogós felületek, az ezüst, az arany, a bronz, az elefántcsont, a csiszolt kövek, a színezett üvegek, az egzotikus anyagok. A berendezési tárgyak immár nem díszesek, gyakoriak a legömbölyített sarkok, éles kontúrvonalak, a padló általában fényezett parketta.
Textíliák: A szőnyegeken, kárpitokon absztrakt vagy mértani, afrikai, dél-amerikai művészet és ornamentika ihlette minták találhatók, de az egyszerűbb virágminták is kedveltek. Népszerű a bársony, a selyem, a bőr – színezett bőr és bőrszövet. A szőnyegek általában gyapjúból vannak, a függönyözésre jellemző a sűrűn rojtozódó, húzott kivitel, és a sötétítő vagy dekorfüggöny is kötelező elem.
Üvegtárgyak: A kor kedvelt üveg dísztárgyai rétegeltek és festettek, az irizáló és az opálüveg szintén divatos ekkoriban. Kedvelt minták az egyiptomi motívumok, a stilizált flóra és fauna. Gyakori a nőábrázolás, közkedveltek a mértani formák. A kor, amelyben az üvegnek kiemelt helye volt, megannyi díszes parfümösüveget és koktélos-szettet adott a világnak.
Kerámiák: A kerámiák esetén is jellemző a geometrikus forma. A nippek előszeretettel ábrázolják az állatvilág nemes példányait, szarvasokat, gazellákat, de a kerámiaszobrok jellegzetes alakja a nő is, mondjuk egy agarat sétáltatva. A keramikusok jellemző témája a nő meztelenül vagy tánc közben, esetleg csak nyaktól fölfelé. Az efféle ábrázolások kiválóan visszaadják a kor hangulatát. Erőre kapnak a falra akasztható álarcok, szemből vagy profilból láttatva az alanyt, aki – talán nem meglepő módon – általában nő. Kedvelt használati tárgyak ugyanakkor a kancsók, a kiöntők, könyvtámaszok és a teásszettek is.
Ezüst- és fémtárgyak: A stílus új anyaga a rozsdamentes acél, a króm és az alumínium. Egyszerű, szögletes, áramvonalas darabok készülnek ekkor, de a stilizált, figurális állatábrázolás is jellemző. Szögletes falitükrök, kovácsoltvas kapuk, ajtókeretek, ezüst gyertyatartó, kovácsoltvas állványú állólámpák, koktélshakerek, kávésszettek, hűtőrácsok készülnek minden mennyiségben, amiért a gyűjtők, akárcsak eredeti tulajdonosaik, komoly összegeket adnak.
Műanyag: A műanyag az art deco forradalmian új alapanyaga. A tárgyak ekkor bakelitből – egyfajta korai műanyagtípusból – készültek. Olcsók voltak, így a kevésbé tehetősekhez is jutott belőlük. Ma a gyűjtők a bakelitbevonatú rádiókat, órákat, piknikszetteket, telefonokat keresik leginkább az art deco idejéből, ha műanyag tapintására vágynak.
Plakátok: A plakátok a két világháború közt trendeket, divathullámokat, úti célokat jelenítettek meg, népszerűsítették a szórakozást, a sportokat, bizonyos árucikkeket. Jellemzőik a stilizált formák, a ragyogó színek és a szögletes betűk voltak. Számos remek darab újranyomott változata ma is elérhető.

A felhőkarcolók a haladás eszményét hirdették

A filmgyártásra is hatással volt

A rádió aranykora

Tamara de Lempicka önarcképe

Az art deco napjainkban

A lakberendezésben az art deco létjogosultsága ma annak is köszönhető, hogy a klasszikus és a modern enteriőrökbe is tökéletesen illeszkedik. Az art deco kiváló időutazás mindazoknak, akik a múlt század első évtizedeinek hangulatát idéznék meg otthonukban. A lakberendezők is szívesen dolgoznak vele, egyszerű vonalvezetése és a modern építészettel mutatott rokonsága miatt az ebben a stílusban készült tervek meglehetősen könnyen átláthatók, ezért a megrendelők is szeretik. Jó hír, hogy az art deco bútorok számos magas színvonalú reprodukciója ma is elérhető. A helyesen megválasztott kiegészítőkkel, amilyen egy a harmincas éveket idéző bőr klubszék, vagy egy szép, lakkozott bárszekrény, esetleg pár üvegtárgy a röviditalok tárolására, könnyedén megadja egy art deco témájú szoba alaphangulatát. n