– Hogyan kell elképzelni a passzívházakat?
– Külső megjelenésben talán csak annyiban szokatlanok, hogy ezeknek a házaknak nincs kéményük. Ezt leszámítva ugyanolyan családi házak, irodaépületek, társasházak lehetnek, mint bármelyik hagyományos értelemben épített épület. Abban mások, hogy az építés során különleges figyelmet kell fordítani a minőségi munkára, a légtömör és hőhídmentes szerkezet kialakítására. Ezekben az épületekben nagyon alacsony a fűtési igény, mert a kontrollált szellőztetés során távozó használt levegővel melegítik fel a bejövő friss levegőt. A falak és az ablakok hőszigetelése kiváló, ennek köszönhetően a hőveszteség minimális.
– Hogyan tervezik ezeket a házakat, hogy télen nem hűlnek le, nyáron pedig nem forrósodnak föl?
– Amikor megkeres bennünket a megrendelő, elmondja, hogy mekkora alapterületű épületet szeretne építtetni, abban hányan laknak majd, milyen háztartási gépeket terveznek, ugyanis az ideális hőmérséklet kialakítása szempontjából ez mind-mind számít. A kívánt hőmérséklet érdekében figyelembe vesszük a tájolást, a napsütéses órák számát, de akár a szél erősségét is. Mindez nagyon gondos számítást, alapos tervezést igényel.
– Az építéshez nyilvánvalóan különleges építőanyagokra van szükség.
– Az egészben az a legjobb, hogy nem kellenek speciális építőanyagok, a vakolat is ugyanolyan, mint bármely más ház esetében. Az építés módjában van különbség, éppen ezért nem is mindenki vállalja el a minősített passzívházak kivitelezését, hiszen – ahogy már említettem – a légtömörség, a hőhídmentes építés nagy gondosságot igényel a kivitelezőktől.
– Mit takar a minősített kifejezés?
– A passzívházakat erre szakosodott intézet minősíti, ami azt jelenti, hogy csak akkor használhatja az épület a passzívház megnevezést, ha az az előírás szerint meghatározott értékeket biztosítja. Hogy egy ház a minősítéshez szükséges adatoknak megfelelően funkcionálhasson, sokszor az építés közben is változtatunk a terveken. Előfordulhat, hogy bármilyen körültekintően is jártunk el a tervezéskor, valamilyen adatot, például a széljárást nem vettük számításba, de arra is akar példa, hogy az építtető meggondolja magát és az eredeti 20 fokra beállított értéket 24 fokra emelné. Végigkísérjük a ház születését az első vonalaktól kezdve a kulcsok átadásáig. A minősítés egyébként külön-külön is vonatkozhat a tervre és az elkészült épületre. Az előbbi alapján a tervekből megépíthető a minősített passzívház, míg az utóbbinál a kivitelezés minőségét ellenőrzik.
– Minden épületet meg tudnának tervezni passzívháznak?
– Megépíthető, de nem minden esetben lenne gazdaságos, mert nem mindegy, hol fekszik a telek, és az sem, mennyi napfény éri a házat, mennyire szeles a környék. Attól, hogy egy épület nem minősített passzívház, még működhet nagyon takarékosan, ez is ugyanúgy a tervezéstől és a kivitelezéstől függ. Sosem árulunk zsákbamacskát, ha úgy látjuk, hogy az adott helyen gazdaságosan nem, vagy csak túl hosszú megtérüléssel építhető passzívház, akkor más lehetőséget ajánlunk a megrendelőnek.
– Mennyivel drágább a passzívházak építése?
– Csak úgy lehet összehasonlítani, ha két teljesen azonos házat építenénk ugyanazokból az alapanyagokból. Ebben az esetben hozzávetőlegesen 15-20 százalékkal drágábbak a passzívházak. A kivitelezés kerül többe, illetve a kifejezetten erre a célra gyártott ablakok is jóval drágábbak a hagyományos üvegezéshez képest. Mégis azt gondolom, ha valaki hosszútávra tervez, akkor érdemes passzívházban gondolkodnia, mert a többletbefektetése átlagosan tíz év alatt megtérül. Nemcsak az energiatakarékosság miatt előnyösek ezek az épületek, a komfortra is hangsúlyt fektetünk. A levegő minősége a házakban mindenkor kiváló, szén-dioxid nem halmozódik fel, a hőérzet valamennyi helyiségben egyenletes, és a huzathatást is kiküszöböljük. A házakat mindig úgy tervezzük, ha oda valaki belép, azt érezze, hogy jó ott lenni, abban az épületben hosszú távon is kellemes élni.
– Mit tanácsolnál azoknak, akik spórolni szeretnének a fűtési költségeken?
– A legfontosabb az épület megfelelő szigetelése, amihez mindenképpen tanácsos szakember véleményét kikérni. Az biztos, hogy a legtöbb hő a födémen keresztül távozik, ezt érdemes szigeteltetni, és persze az sem hátrány, ha az ablakok jól záródnak.
– Miért éppen passzívházakat tervezel?
– Elsősorban azért, mert fontosnak érzem, hogy óvjuk a környezetünket, hogy gondoljunk a jövőnkre. A világ energiafelhasználásának 40 százaléka a házépítésből és használatból ered, ezért is fontos kérdés, hogy mit és hogyan építünk. A passzívházaknak szinte egyáltalán nincs károsanyag-kibocsátásuk, hiszen a fűtési igényük télen elenyésző, nyáron pedig a túlmelegedés ellen védenek. Ez a jövő iránya, és nagyon bízom abban, hogy egyre több ilyen ház épülhet. Tervezőként példaértékű a számomra, hogy a XIII. kerületi Önkormányzat bérlakás programjában százlakásos passzívházat építtet. n
