A világon egymástól eltérő kerítésépítési szokások, kultúrák léteznek. Észak-Amerikában a kertvárosokban az elhatárolás jelképes, ott, vélhetően a rendelkezésre álló nagy terület miatt, gyakran csupán néhány bokrot ültetnek be. Térségünkben ezzel szemben kedvelt dolog a telekhatárok pontos és látványos kijelölése. A kerítés funkciója a mi kultúránkban az, hogy megálljt parancsoljon az illetékteleneknek és a vadon élő négylábúaknak. A legtöbben az utolsó pillanatban, a ház elkészülte után, már az építkezéstől megfáradtan, kevés odafigyeléssel, illetve nem kellő körültekintéssel választanak kerítést. Pedig a döntés során az épület és az utcafront stílusát, a környezet arányait és jellegét is figyelembe kellene venni. Sőt, aki előnyben részesíti a helyi termékeket, a kerítés építésekor a tájra jellemző, helyben megtalálható építőanyagot használja.
Vadháló
A vadvédelmi kerítések elsősorban az erdőket védik a vadkároktól, de ennek a fajta tekercses, horganyzott kerítésnek több felhasználási területe ismert. Alkalmazzák szőlők, gyümölcsösök, hobbikertek állatokkal szembeni védelmére, nagyobb telkek, családi házak nem utcafronti határának lezárására, valamint vadasparkok, utak, autópályák, iparterületek kerítéseként. A háló visszatartja a nem kívánatos négylábúakat a birtokháborítástól, amennyiben azt a négyzetrácsot választjuk, amelyen nem férnek át az életünket megkeserítő bestiák. A megfelelő vadháló kiválasztásakor érdemes a fonat feszítettségére is nagyobb hangsúlyt fordítani. Funkcionalitását tekintve az akácoszlopok közé kihúzott vadháló egyébként hasonló a drótfonatéhoz, mégis népszerűbb. Ennek oka a gyors telepíthetőség, a tartós kivitel és a fajlagosan alacsony ár. (Ár: 1300-1500 Ft/fm.)
A vadhálót gyakran alkalmazzák nagyobb területek védelmére
Sövény
Egy valódi kertész számára ez a leginkább környezetbarát megoldás. Megköti a port, felfogja a szelet és növeli a levegő páratartalmát. Aki zajfogóként is ültetné, jó, ha tudja, a zajt érdemben az 5-10 méter vastag sövény szűri meg. Amennyiben frissen telepítünk sövényt – ez tavasszal időszerű –, megoldás lehet, ha drótkerítéssel határoljuk el a kertet, és közvetlenül mellette kezdjük el a növények nevelését. Amivel számolni lehet, az az, hogy még a gyorsan fejlődő növények esetén is minimum 2-3 év, amíg kerítésmagasságú sövény fejlődik az elültetett tövekből (igaz, fejlettebb, tehát magasabb töveket is vásárolhat az, aki hamarabb célt érne). Ha már a kívánt méretű a sövény, le is bontható a drótkerítés. A növényekkel kapcsolatosan az örökzöld fák beszerzését javasoljuk a lombhullató fákkal ellenében, mivel az előbbiek egész évben lombosak maradnak. Örökzöldnek megteszi a smaragd oszloptuja, a tiszafa, az eukaliptusz vagy a Cryptomeria, igaz, ezek drágábbak lombhullató társaiknál. A töveket érdemes erdészetektől vásárolni, mert ott mindig olcsóbbak. (Ár: 1200 Ft/tő/60-80 cm-es smaragd tuja.)
A sövény a leginkább környezetbarát megoldás
Fakerítés
Természetes, jól megmunkálható, számos formában, színben érhető el, a karbantartási igénye viszont nagy. A fakerítések anyaga általában fenyő- vagy a drágább akácfa. Az akác a legkeményebb és legtartósabb fafajtánk. Kerítésnek kiváló, főleg, ha szélezetlen deszkaként kívánjuk alkalmazni, ellenkező esetben ugyanis a megmunkálása jelentősen növeli a költségeket. A fenyő mellett az ár, a könnyű megmunkálhatóság és a színezhetőség hozható fel érvként, jó hír továbbá, hogy megfelelő kezelés esetén élettartama jelentősen meghosszabbítható. Legyen szó akácról vagy fenyőről, lehetőleg minél vastagabb fából, illetve keményfából készült elemeket válasszunk, és ügyeljünk a gondos felületkezelésre, az összeszerelési technikára. A csavarozott vagy csapolt megoldással készültek mindig jóval tartósabbak, és ellenállóbbak az időjárás változásaival szemben, mint a szegeltek. A fakerítés építésénél figyelembe kell venni az oszlopok rögzítési módját is a talajban: érdemes azokat minden esetben betonágyba helyezni. (Ár: 6000 Ft/fm/160 cm-es akáckerítés.)
A fakerítés természetes és jól megmunkálható
Kovácsoltvas
A kovácsoltvas kerítések strapabírók, időtállók, minőséget, eleganciát, erőt, szilárdságot, gazdagságot üzennek, ebből kifolyólag drágák. Ma már jellemzően nagyüzemi rendszerben készült, vasművekben öntött, húzott, hengerelt, majd összehegesztett – jellegüknél fogva uniformizált – elemeket lehet beszerezni. Ha mégis kézzel készülnek, úgy egyedivé tehetők, saját ízlésünkre formálhatók. Amennyiben nem túlzó a kovácsoltvas kerítés megjelenése, úgy izgalmas karaktert ad a háznak, viszont nem árt, ha ugyanebből készül a lépcsőfeljáró és a ház terasza is. A színe általában fekete, ennek hagyománya a múltba nyúlik vissza, amikor még nem álltak rendelkezésre különféle színes felületkezelő anyagok, így a vasat a tartósság érdekében szurokba mártották. Szakértők szerint a kovácsoltvas megtérülő befektetés, növeli a ház egészének értékét. Sajnos jó hívó szó a betörőknek is, mert gazdagságot demonstrál, ezért nem árt egyből biztonsági kamerát is felszerelni a kapuhoz. A kovácsoltvas kerítések erénye továbbá, hogy hosszú időn át szolgálnak, és borításuk nem igényel cserét. Az idő múltával természetesen rozsdásodás jelentkezik a felületen, de a kerítés egy egyszerű festéssel újjávarázsolható. (Ár: kézi munka esetén a bonyolultabb kivitelezés, komolyabb díszítésekkel 30–50 000 Ft/m.)
A kovácsoltvas kerítések nagyon tartósak
Kőkerítés
Ki ne látott volna horvátországi nyaralásai alkalmával szépen rakott kőkerítést? Ha valamiből, hát kőből Horvátországban rengeteg van. Vidéki házak esetén Magyarországon is ideális választás lehet kőből építeni a kerítést. Van, aki a mesterséges, és van, aki a természetes köveket részesíti előnyben. Ha az utóbbi mellett döntünk, mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk, de cserébe időtálló és rendkívül látványos műremeket kapunk, a megépítés azonban hosszan tartó folyamat. A terméskő előnye, hogy könnyen megmunkálható, nagy szilárdságú és kopásálló, rusztikus megjelenésű, színvilága mediterrán hangulatot kölcsönöz az otthonnak. A hosszan tartó esztétikus megjelenés érdekében azonban nagyon fontos kezelni a terméskövet. A különböző impregnáló szerek jelentősen meghosszabbítják terméskő burkolatunk élettartamát, ugyanakkor jó tudni azt is, hogy az impregnált terméskő könnyebben tisztítható. (Ár: 4–6000 Ft/m2 a terméskő.)
A kő rusztikus megjelenésű, mediterrán hangulatú
Beton
Manapság ez a legelterjedtebb megoldás, ami kedvező árával és gyors kivitelezésével magyarázható. Ellenáll az időjárás szeszélyeinek, könnyen kezelhető, tisztítható, akár festhető is, így egyszerűbben idomul a lakórészhez és a nyílászárókhoz. Nem igényel alapozást, viszont az elemenként legyártott, díszített betonelemek igen súlyosak. Kialakításuk elsősorban telkek, szántóföldek, udvarok, ipartelepek, gyümölcsösök, raktárak, telephelyek, üzemek, gazdaságok, tanyák, nyaralók, lakóházak köré javasolt. (4–8000 Ft/m az elemes megoldások esetén.)
A beton a legelterjedtebb anyag manapság
Kerítésszabályok
- A kerítés nem kötelező. Ha van, akkor sem engedélyköteles, csak műemléki környezetben.
- A kerítés kialakítását a helyi építési szabályzat határozhatja meg.
- Sok helyen előírják, hogy nem építhető tömör kerítés, csak olyan, amelyik egy meghatározott (általában 40-50) százalékban áttört. A lakóövezetekben általában a kerítés nem lehet magasabb 2,5 méternél.
- A hátsó, illetve oldalsó kerítésekre már más szabályok vonatkoznak. Ezek a kerítések, amelyeket a szomszédok általában közösen építenek, legtöbb esetben a közös telekhatárra esnek, azaz a kerítés vastagsága mindkét telekből egyenlően elvehet.
- Az ingatlanok között tömör kerítés legfeljebb 2,5 m-es magas lehet.
- A kerítésnek minden esetben az ingatlan saját területén kell állnia, és a kapukat is úgy kell kialakítani, hogy nem nyílhatnak a közterület felé, mert az balesetveszélyesnek minősül. n
