– Az elektromos tervezés fogalma mennyire ismert a lakosság körében?

– Kevesen tudják, hogy mennyire fontos az előzetes tervezés és milyen lényeges, hogy a villanyszerelő időben kapcsolódjon be a munkába. Lakásátalakításoknál már a tervezési szakaszban be kell lépnem, új építések esetén pedig a villanyszerelő az első, aki megjelenik az építkezésen. Az ideiglenes mérőhelyet – ami nem más, mint egy szabadtéri egység konnektorokkal, mérőórákkal – nekünk, villanyszerelőknek kell kialakítanunk. Ehhez az ideiglenes állomáshoz csatlakozva indulhat a munka.

– A tervezésnél mennyire felkészültek az átalakítás előtt állók?

– Az elképzelések az első találkozásunkkor még meglehetősen szimplák. Azt nagyjából tudják, hová szeretnének kapcsolót és konnektort, illetve hová kerül majd a tévé. Az első konzultáción derítem fel a valós igényeket úgy, hogy vázolom a további lehetőségeket és a kényelmi szolgáltatásokat. Megtudom, szeretnének-e modern világítástechnikát, álmennyezetet rejtett világítással, süllyesztett lámpákkal. A megrendelők ezekre általában nem gondolnak. Miután ismertetem a lehetőségeket, végigmegyünk a lakás helyiségein, átbeszéljük a berendezést és az ott használandó, árammal működő tárgyakat. Ezután tervezem, illetve csinálom meg a gyakorlatban az elektromos rendszert.

– Ez az ideális helyzet, de mi van akkor, ha a felújítás után fordulnak önhöz?

– Az a problémásabb eset, pláne, ha elvonultak a szakemberek, és a lakás le van burkolva, ki van festve. Ilyenkor derülnek ki a bajok, például, hogy elöregedett a falakban az elektromos vezeték. Persze ez nem nekem, hanem a megrendelőnek baj, de ha hozzájárul ahhoz, hogy szétverjem a falat a vezetékek cseréjéhez, szemrebbenés nélkül megteszem. Ezzel együtt szívesebben szakértek a felújítás elején.

– Mikor van szükség elektromos vezetékek cseréjére a falban?

– A vezeték anyaga, keresztmetszete és kora egyaránt fontos. A panelben 25–40 év alatt öregednek el az alumíniumvezetékek. A rézvezetőknek – ezek kerültek a ’80-as, ’90-es években épült lakásokba – már magasabb, 50 év fölötti az élettartamuk.

– Érdemes időnként akkor is átnézetni az elektromos hálózatot, ha nem áll szándékunkban ingatlant venni vagy eladni?

– Mindenképpen, mert vannak leterheltebb helyiségek. Ilyen a konyha, ahol sok gépet használunk, így ott 3-5 évente szoktam javasolni az ellenőrzést. Azokban a lakásokban is erősen indokolt, amelynek a környékén villamos, troli jár, mert ott az állandó rezonancia miatt könnyen kilazultak a hálózatban lévő kábelek csavarkötései. Lakásvételi szándéknál érdemes kiemelten érdeklődni a háború után épült házak elektromos hálózatai iránt. A szép kapcsolók ne tévesszenek meg senkit, mert az ilyen lakásokban könnyen érhetik meglepetések az embert.

– Mikor lehet gyanakodni, hogy baj van?

– Ha a lámpa sűrűn hunyorog, az lehet biztosítékhiba, de a szikrázó konnektor a közhiedelemmel ellentétben nem erre utaló jel. A probléma megszüntetésére azt szoktam javasolni, kapcsoljuk ki az aktuálisan használt gépet, és ne működés közben tépjük ki az eszközt a konnektorból, ebben az esetben ugyanis nem fog ívet húzni az áram.

– Ha már a konnektoroknál tartunk, hálás vitatéma, hogy hány kell belőle a lakásba. Ön szerint mennyi?

– A hálóba 6-8, a gyerekszobába és a hálóba ugyanennyi. Azokba a helyiségekbe, ahol van tévé, mindig néggyel több szükséges. A fürdőbe 2-4 biztosan kell a mosdó környékén. A konyhába egy átlag munkapultra pedig 8-12 konnektorral tervezek.

– Ennyi konnektor hatalmas kábeldzsungelt eredményez. Erre tud megoldást?

– El kell menni egy villanyszerelő szakboltba – feleannyiba kerül, mint a barkácsáruházakban –, és venni kell egy úgynevezett csatornát. A konnektor kábelének kivezetéséhez lukakat kell fúrni rá, majd rápattintani a csatornatetőt, a csatornát a falhoz rögzíteni, és meg is van oldva a probléma.

– Van még ilyen egyszerű trükkje, amit szívesen megoszt velünk?

– Azt mindig elmondom, hogy a szoba villanykapcsolója alá vagy mellé érdemes konnektort szerelni, mégpedig azért, mert kapcsoló elé sosem tolunk bútort, így egy konnektor mindig kéznél lehet. Az sem mindegy, hogy a konnektor milyen magasan van. Harmincévesen könnyen hajolgat az ember 35 cm-re, de a későbbiekre is gondolva azt javaslom, kerüljön 45-50 cm-es magasságba.

– Megfontolandó. Mit gondol, melyek azok a munkák, amit egy barkácsszenvedéllyel megáldott férfi el tud látni otthon, illetve mi az, ami már szakembert kíván?

– Maximum az izzó beszerelését, de egy rosszul elkötött földelés ebben az esetben is áramütést okozhat, ezért bármikor, ha az elektromos hálózathoz nyúlunk, előtte áramtalanítsunk!

– Miért fontos, hogy minden egyebet szakember végezzen?

– A villanyszerelők lapjában mindig van néhány tanmese a házilagos, sufnituning megoldásokról és azok veszélyeiről. Nem egyszer láttam itt, hogy valaki gumicsizmában a pocsolyában állva javította az áramot, ami az érintésvédelmi szabályoknak egyáltalán nem felel meg. Hivatalosan ahhoz, hogy valaki szerelési szándékkal konnektorhoz nyúljon, le kell tennie a feszültség alatti munkavégzés vizsgát, és azt kétévente meg kellene újítania. És akkor még nem beszéltem az érintésvédelemre, villámvédelemre, túlfeszültségvédelemre vonatkozó szakvizsgákról.

– Ezekre a vizsgákra, gondolom, nincs tömeges túljelentkezés…

– Nincs, de a házi barkácsolókedv ennek hiányában is megmarad. Az ezermesterek előszeretettel toldozzák-foldozzák saját elöregedett rendszerüket, alumíniumkábelt rézzel kötnek össze, nem megfelelő kötőelemmel dolgoznak, ami akár lakástüzet is okozhat. A munkákat szakemberrel végeztessük, olyannal, aki vállalkozó, tehát utolérhető, munkája pedig garanciális.

– Tegyük fel, valaki vesz egy felújítandó, 50 m²-es lakást. Milyen villanyszerelési munkadíjjal kalkulálhat?

– Hatezer Ft/m², ami a falba kerülő anyagokat és a munkadíjat tartalmazza, erre jönnek rá a kapcsolók, a konnektorok és a lámpák. Új építésnél drágább, hiszen ott ki kell alakítani a mérőhelyet a villanyórának. Létre kell hozni a gyenge- és erősáramú központot, földelni kell, villámhárítót szerelni. Ott elektromos munkaként a m² bekerülési költségének öt százalékával lehet számolni.

– Említette, hogy léteznek extra, illetve kényelmi megoldások a lakásokba. Mik ezek pontosan?

– Egy csillagos égbolt a hálóban az ágy fölött, jó néz ki, akárcsak a lépcsővilágítás, ahol a lépcső fokai surlófényt kapnak, ily módon hangulatvilágításnak is megfelelnek. Újabban kedvelt a konyhalábazatnál a rejtett világítást, ami színes, illetve hasonlóan kellemes vizuális élmény a gipszkartonból megépített bortartó polc, amelyet hátulról egy színes LED-szalag világít meg. Népszerű emellett az unyx-fal, amely egy alulról, oldalról megvilágítható átlátszó márványlap.

– Az olyan egyszerű dolgokat, mint energiatakarékos világítást, szívesen választják az emberek?

– Próbálom javasolni mind az energiatakarékos izzót, mind a LED-et. Az energiatakarékos izzó ár/érték aránya jobb. Spotba nem raknék energiatakarékos izzót, oda már csak LED-est javaslok, mert ott fontos, hogy gyorsan teljes világosságot adjon. Ezt a LED tudja, míg az energiatakarékos izzó 60 százalékon kapcsol be. Utóbbi reggel jó lehet a mellékhelyiségben, ahol sincs szükségünk vakító fényre, de egyébként nem javaslom.

– Mekkora összeg spórolható meg az energiatakarékos izzókkal?

– A világítás a villanyszámla 20 százalékát teszi ki. Aki energiatakarékos vagy LED-es izzót használ, az ezt a negyedére, öt százalékra csökkentheti. Itt érdemes megjegyezni, hogy az energiatakarékos izzó élettartama 5-7, a LED-é pedig 20 év, azaz négyszer addig használjuk, miközben dupla áron vesszük. Az első beruházás fájdalmas, de az a városi legenda már nem tartja magát, hogy a LED nagyon drága lenne. Néhány év alatt a felére esett az ára. Én otthon ezt a kettőt kombinálom.

– Ha már a fényforrásoknál tartunk, eltűntek a meleg fényű izzók vagy csak én emelek le mindig rossz dobozt a polcokról?

– A dobozon a színhőmérsékleti mutatót kell nézni, ami Kelvinben van megadva. A 2700–2900 Kelvin közötti érték a meleg fényt jelöli (warm white), a hideg fény (cool white) 5000, míg a semleges 4000 Kelvin. Érdekes adat, hogy az idősebbek a sárga, a fiatalabb korosztály a kékes színű világítótesteket keresi.

– A közműszámlák tízszázalékos csökkenése az áramszámlákat is érint. Ön üdvözli ezt a lépést?

– Igen. Szükséges lépésnek tartom, Nyugat-Európában ugyanis olcsóbb az áram, mint nálunk, miközben ugyanonnan vesszük, ráadásul Paks is segíti a hazai háztartások áramellátását.

– Aki tovább faragna a költségeken, hogyan teheti ezt meg?

– Villanybojlert használóknak érdemes figyelniük, hogy elhasználja-e a meleg vizet vagy fűti. Ha a hő esik egy-két fokot, ráfűt a rendszer, ily módon a villanybojler tud nagyfogyasztó lenni. Érdemes mindig korszerűsíteni, vagy éjjeli áramról használni, mert az 30 százalékkal alacsonyabb, mint a nappali tarifa. A mosógép, a hűtő is nagy fogyasztó, ezért ezekből vásároljuk az A, az A+ és az A++ kategóriát.

– Az áramlopás ellen hogyan érdemes védekezni?

– A szolgáltatónál igényelhető előre fizető villanyóra, ami olyan, mint egy feltöltőkártyás telefon. A kódot be kell ütni a billentyűzettel ellátott villanyórába, és addig használjuk az áramot, ameddig kitart a fedezet. Ezzel elkerülhető a nyaralókban, bérbe adott lakásokban, garázsokban a túlontúl magas és nem rendezett villanyszámla.

– Intelligens ház kivitelezésében vett már részt?

– Elszántnak kell lennie, aki ilyet akar építeni, mert háromszoros a szorzó. Az intelligens otthonokban minden árammal és gyengeárammal működik, csak speciális kivitelezői kör foglalkozik a megépítésével. Nagy rutin és komoly referenciák kellenek hozzá. Egy-két high-tech gondolkodású ember szereti az ilyet, de a legtöbben megelégszenek azzal, hogy okostelefonnal kapcsolgatják a távolból a fűtést vagy a világítást.

Bónusztippek a szakembertől

1. Ne áramszolgáltatónál dolgozó szakember tervezzen meg egy elektromos rendszert, mert miután az nem tervez nap mint nap, kisebb benne a rutinja.
2. Az érintésvédelmi relék, amelyek a biztosítótáblában vannak, megvédenek az áramütéstől, de csak akkor, ha havonta teszteljük azokat, mert ezáltal „tanul” a rendszer. Harmincnaponta érdemes a tesztgombot le-föl kapcsolni. Így ha valaki, ne adj’ isten, működés közben beejtené a hajszárítót egy kád vízbe, védelmet élvez az áramütéssel szemben.
3. Villany-alapszerelésnél mindig csináljuk meg a riasztó kiállását. Ha nem is használjuk azonnal, legyen kialakítva a helye, mert utólag már nem kivitelezhető. (Egy 50 m²-es lakásnál ez kb. 50 000 Ft-os költség.) n