A kastély klasszicista stílusban épült
Ki volt a kastély építtetője?
Gróf Károlyi György (1802-1877), Széchenyi István gróf egyik legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója.
A kastély falai 1844-ben épültek Károlyi György megbízásából vidéki rezidenciának. A tervező a bécsi Heinrich Koch, akit Magyarországon Ybl Miklós képviselt. A ház klasszicista stílusban emelkedik, közepén franciakerttel, míg az épületet egy angolkert jellegű, ősfákkal teli díszes park övezi. A kastély fénykorát az 1910-es évektől élte. A leszármazottak elmondása szerint a belterek roskadoztak a festményektől, míves bútoroktól, a Zsolnay-porcelántól, illetve az ezüsttől.
A franciaparkot mértanilag precíz kialakítás jellemzi
Hogy volt…
A kastély jelentős hanyatlása a II. világháborúban kezdődött, amikor az épület német vezérkari szálláshely, hadikórház és laktanya volt, majd a szovjetek kezére került, akik komoly pusztítást végeztek benne. A berendezés ekkor ment tönkre és tűnt el. A II. világháború végén a kastélyt a birtokkal együtt elvették a családtól és kártérítés nélkül államosították. Azóta volt üdülő, görög gyerekek menekültotthona, magyar gyerekek intézete. 1979-ben az épületet leromlott állapota miatt kiürítették. A rendszerváltás után a kastély állami tulajdonban maradt. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi Alapítvány szerződést kötött az állammal a kastély közös felújítására és hasznosítására.
Dicső jelen
Az épület 2011-re 462 millió forintból épült újjá a hozzá tartozó 50 hektáros parkkal, a múlt század eleji állapotok alapján. A munkák során a kulcslyukaktól a mellékhelyiség fajanszain keresztül, a zsalugáterekig bezárólag mindent tökéletes minőségben újítottak fel a renováláson dolgozó magyar szakemberek. A kastély vezetett túra keretében látogatható, annak során megismerhető története. A régmúltból maradt tárgyak száma kevés, de a kiállítás anyaga kifejező erejű. A kastély egyik szobájában csupán egy próbababa, rajta kabát és néhány bőrönd emlékeztet a kitelepítésre és arra a napra, amikor a családtagoknak el kellett hagyniuk az épületet. A tárgyi emlékek száma ezen kívül egyetlen székre, egy hiányos étkészletre, néhány, a felújítás során talált és összetört porcelánra, egy írógépre és pár fotóra szorítkozik, ami képet ad pusztításról. A bútorok, a kárpitok, a burkolatok, a nyílászárók maiak, de tökéletesen idézik meg a kor hangulatát.
Családi emlékek a fénykorból
Könyvtárszoba
Ami nagyjából átvészelte a nehéz időket, az az ovális alakú könyvtárszoba. A bejárat melletti könyvespolc eredeti. A mahagóni elem egyik szárnya titkos ajtó, mögötte acél csigalépcső vezet a galéria szintre, ahol kovácsoltvas pálcaelemes, sárgaréz díszítésű, filigrán korlát húzódik. Innen letekintve jól látszik, hogy a helyiség padlózata egyszerű osztású, látványos parketta mindenféle dagályoskodó felhang nélkül. Ha fölnézünk, építészettörténeti kuriózumot látunk. A teret fedő vékony vasbetonhéjjal készült kazettás kupola a legelső vasbeton-szerkezeti megoldás hazánk építészetében. Jelenleg a könyvtár Vajay Szabolcs értékes geológia, heraldikai, családtörténeti és történelmi hagyatékát őrzi, de a kastély értékét emeli Fejtő Ferenc könyvtára is.
A könyvtár kovácsoltvas korlátja eleganciát kölcsönöz a térnek
Csipketerasz
Angolpark vagy franciapark?
Az angolpark természetes hatású, a virágágyak szabálytalan körvonalúak, vegyesen ültetettek, az utak kacskaringóznak, itt minden szabados és rendszertelen. A franciapark geometriai elrendezésű, a növények formára nyírtak, a virágágyak mértaniak, a sétautak vonalzóval tervezettek.
A kastélyban sok-sok szerethető részlet van, a Csipketerasz minden látogató kedvence. Nevét onnan kapta, hogy a 19. század vége felé kialakított, korai öntöttvas szerkezet oszlopainak tetején csipkehatású szalagdísz fut végig. Ez a kulissza szolgált háttérként az itt forgatott Vörös grófnő című film egyes jeleneteihez. Aki elkalandozna ebbe a korba, vagy egy rövid időre szeretné grófnak, vagy grófnőnek képzelni magát, egy kastélybeli látogatás remek segítséget ad ehhez.
Csipketerasz – a Vörös grófnő egyes jeleneteit itt forgatták
Mi emelhető át egy mai otthonba?
- A hagyománytisztelet, az ősök tisztelete, a falakat portrék, családi emlékek, metszetek díszítik.
- A kevesebb több, a bútorok száma csekély, a szobákra a levegősség jellemző.
- A parketta igényességével kevés járólap vetekszik, az minden esetben elegáns, fényűző hatást kölcsönöz az otthonnak. n
Gróf Károlyi Gyula
Az első vasbetonszerkezetes megoldás hazánkban
A családnak az államosításkor el kellett hagynia a kastélyt
Pár darab a kastély több ezer kötetes gyűjteményéből
A tér kevés tárggyal is elegáns
Az ovális könyvtárszoba
