A manzárd egy tetőtípus, melyet törött tetőnek is neveznek. Definíció szerint olyan tört síkú nyeregtető, amely fölfelé 45 foknál nagyobb (általában 70-80 fokos) dőlésszög után lapos, 10-20 százalékos dőlésre vált, így a hagyományos tetőtérnél sokkal nagyobb teret hoz létre a padláson. A manzárdtető lényege a külső megjelenésen túl, hogy a meredekebb tetősíkot egy alacsony hajlásszögű tető követi. Azért tervezték ilyenre, hogy könnyebb legyen a tetőtér otthonná alakítása. A manzárd tehát olyan lakás, illetve lakrész, amely az ilyen tetőszerkezet alatt a padlástérben helyezkedik el.

Félreértés

A félreértés általában abból adódik, hogy sokan azt hiszik, minden beépített tetőtér manzárd, de nem, hiszen a beépíthetőség százaléka különböző. Pár példa: kontyolt nyeregtető és sátortető esetén a legkisebb arányú hasznosítás jöhet szóba. Nyeregtető és félnyeregtető esetén jelentősebb alapterület hasznosítható, pláne, ha a tető hajlásszöge 35 foknál nagyobb. Manzárdtető építése esetén akár a teljes tetőtéri alapterület is hasznosítható. Itt viszont az építménymagasság betartásával adódhat gond, a 45 foknál meredekebb tető beleszámít a ugyanis a homlokzatmagasságba, erre érdemes tehát odafigyelni.

A Montmartre gyöngyszeme

Egy kis történelem

A manzárdtető mint forma Franciaországból származik. A Louvre építésze, Pierre Lescot találta ki a helykihasználás e nagyszerű módját, de François Mansart francia építész és unokaöccse, Jules Hardouin-Mansart vitte sikerre. Előbbi Mansart a király, XIV. Lajos építésze volt, utóbbi Versailles megépítéséből is jócskán kivette a részét. Noha Mansarték a kastélyépítészetben jeleskedtek, érdekes ellentmondás, hogy a manzárdot gyakran művésztetőnek, valamint szegények tetejének is hívják. A hagyomány szerint Párizsban a művészek és a szegények csak a padlástérben kialakított szobákat tudták bérbe venni, ezzel együtt a kastélyok is manzárdtetővel épültek. Aki tehát ilyenre vágyik, a kastélyok hangulatát és a művészlakok egyszerűségét egyaránt a magáénak érezheti.

A Louvre manzárdtetője (Fotó: Szilágyi Árpád)

A manzárd előnye és hátránya

Előny:

• lakótérbővítés, extra tér kialakítása hozzáépítés nélkül
• franciás/kastélyszerű, romantikus hangulat
• a tető kialakítása után utólagos beépítés is lehetséges
• nincs ferde tetőablak, és behúzott fejjel járkálás, hiszen a manzárdban kényelmesen ki lehet egyenesedni

Hátrány:

• a lapos felület probléma lehet ott, ahol a jég, a hó általánosak, így nagyon cudar időjárási viszonyok közé nem javasolt
• körültekintőbb vízszigetelést igényel
• dobozszerűvé teszi az épület szerkezetét n