Egy ősfás telek különleges adottságai inspirálták azt a házat, amelyben a megszokott térkapcsolatok teljesen felborultak. A négytagú család otthonában a nappali-konyha-étkező együttese került az emeletre, hogy a közösségi térből zavartalanul élvezhető legyen a környező hegyvonulatok és erdők látványa. A földszinti szobák ezzel szemben közvetlen kertkapcsolatot kaptak: tolóajtókon át nyílnak a teraszokra és a sűrű növényzetű kertre. Így a természet nem csak háttér, hanem a mindennapi élet része.”A ház tájolása is rendhagyó: a klasszikus déli orientáció helyett a főhomlokzat nyugat felé fordul, így a délutáni órákban természetes fény tölti meg az otthonunkat” – mesélik a tulajdonosok, Ági és Tamás.
A táj lett a legfontosabb enteriőrelem
A ház egyik legmeghatározóbb elemei a nagyméretű üvegfelületek, amelyek nemcsak a természetes fényt engedik mélyen a belső terekbe, hanem vizuálisan is kitágítják azokat. “A viszonylag kompakt alapterület ellenére a terek meglepően nagyvonalúnak hatnak, hiszen a tekintet folyamatosan a táj felé vezetődik. A lineárisan szervezett közösségi tér, a tetőterasz és a tetőkert tovább erősíti ezt az élményt, miközben a külső és belső határa szinte teljesen eltűnik” – osztják meg tapasztalataikat a büszke lakók.
A nappali az emeletre került, mert ezt a panorámát szerették volna a legtöbbet használni a mindennapokban. Az üvegfelületek energetikai szempontból is tudatos döntést jelentenek. Télen passzív hőnyereséget biztosítanak, nyáron pedig a motoros roletták, a napvédő üvegezés, a növényzet és a tetőterasz árnyékolása gondoskodik a kellemes belső klímáról úgy, hogy közben a panoráma végig zavartalan marad.
Költséghatékonyság kompromisszumok nélkül
A projekt egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a 170 négyzetméteres, prémium gépészettel felszerelt villa költségszintje egy budapesti új építésű lakás árával vetekszik. A megtakarítás kulcsa a tudatos egyszerűsítés volt: nem épült pince és külön gépészeti helyiség, a hagyományos garázst pedig fedett gépkocsibeálló váltotta fel.
A ház számos szerkezeti és anyaghasználati döntése is a racionalitást szolgálta. A sorozatgyártott üvegfalak, a beltéri edzett üvegek használata, az előregyártott szerkezetek, az árban kedvezőbb, ecsetelt felületkezelésű fenyő nyílászárók vagy a bitumenes lapostető mind költséghatékony, mégis karakteres megoldások. A részletekben is következetes szemlélet érvényesült: az üvegtáblák méretei például a leggazdaságosabb technológiai határokhoz igazodnak.
A ház működését teljes egészében a fenntarthatóság határozza meg. A tetőre helyezett napelemek nemcsak a háztartás energiaigényét fedezik, hanem a levegő-víz hőszivattyú működését is biztosítják. A kellemes klímáról padlófűtés és mennyezethűtés gondoskodik, a rendszert pedig esővízhasznosítás egészíti ki.
Letisztult terek és mértéktartás
Az enteriőrök ugyanazt a visszafogott szemléletet követik, mint az épület külső megjelenése. Nincsenek öncélú dekorációk vagy látványos burkolatok, a figyelem mindenhol kifelé, a természet felé irányul. “A kültéri faburkolat anyaghasználata a belső térben natúr tölgy parkettában folytatódik, így a ház vizuálisan is összekapcsolja a kertet az enteriőrrel. Mértéktartás és egyszerűség jellemzi a lakásvilágítást és a bútorozást is – a kevés szép formálású és kényelmes bútordarab miatt a terek szellősebb, tágasabb hatást keltenek” – teszik hozzá a tulajdonosok.
Galéria / 21 kép
Építész, belsőépítész: Takács S. Sándor
Fotó: Darabos György
