A családi hátteret vizsgálva kiderül, nem voltak művészek a Krizsán családban. Zoltán volt a legkisebb gyerek. „Valahol ki kellett törnöm, a rajzolás ilyen univerzum volt már 4-5 éves koromtól. Nyolcévesen pedig elhatároztam, hogy ez lesz a hivatásom, végül festő lettem.” 2005-ben diplomázott a pesti Képzőn. Egy ideig akadémista technikával festett, az impresszionizmus előtti festészeti hagyományok mentén, az ún. lazúrfestészet szerint, amelyet a sötét-világos színek jellemeznek, s amely Rembrandtnak is a sajátja volt. A vászonnak azonban hamar hátat fordított, egészen pontosan akkor, amikor rájött, a festék átkerülhet az üvegre is.

Arccal az üveg felé

Médiumaként tehát az üveget választotta, amely minden más anyagnál különbül bánik a fénnyel, és transzparenciájának köszönhetően festés után a térhatás és a színek intenzitása fokozottabban alakítja ki a mű egyedi világát. A különleges technika, amellyel dolgozik, többrétegű, speciális üvegre kerül fel, amely nem színezi meg a fényt. A fény játékára támaszkodó technika az olajfestészet áttetsző lazúrrétegeiből eredeztethető, esetében áttetsző, festett üvegrétegekből álló nagy mélységélményt adó, új eljárásról beszélhetünk. Krizsán Zoltán műtermében a vásznat tehát felváltotta az üveg, a sötét színeket pedig a világos. E képzőművészeti technikánál a színek által megfestett fény a festékréteg vastagságának és fényáteresztő képességének függvényében szabályozottan változik, jut át a következő rétegre, vagy verődik vissza újra a retinánkra. Ennek köszönhetően változékony, élő, interaktív a mű, a képeknek tere, plaszticitása lesz. Az ilyen technikával készült alkotások további előnye, hogy megfizethetők. Míg régen a festmény az épület részét képezte, mára annyira felgyorsult az építészet, hogy kikopott belőle. Ezzel a technikával azonban a képzőművészet esélyt kap arra, hogy visszakerüljön otthonainkba. A festett és rétegelt 3D-s üvegre kerülő műalkotások 80 ezer Ft-tól indulnak.

Megfestheted saját képed!

Festmény és térelem

Az anyagból nem csak kép, hanem beltéri elem is készülhet, miután az építőipar is felfedezte a 3D üvegben rejlő lehetőségeket. Most már akár burkolat is lehet a rétegelt üveglapokból, mivel a hatóságoktól megkapta az építőipari minősítést. Krizsán Zoltán ezen felbuzdulva céget alapított. Saját fejlesztésű 3D üveglapjai teljesen új lehetőséget nyújtanak azok számára, akik szeretik az élő, szabad tereket épített környezetükben. Szerinte az áttetsző és a fénnyel élő játékot folytató festett üvegfelületek a technológia kibontakoztatásával több területen is lehetőséget nyújtanak a korábban átláthatóság, mélység nélküli síképítészeti, belsőépítészeti felületek helyén, legyen szó falról, ajtóról, zuhanykabinról vagy lámpáról. De kiváló térélményt teremt, ha padlók, bútorlapok síkfelületeit mélységgel rendelkező üveglapokkal helyettesítjük. Emellett használhatjuk térelválasztó elemként, bútorlapként, vizes, párás helyiségekben, valamint megjelenhetnek világító falak formájában is. Az anyag ráadásul saját tervezésre is lehetőséget ad. Krizsán Zoltán nyitott, újlipótvárosi stúdiójában bárki megalkothatja saját 3D fényburkolatát, így az egyedi lesz, a szomszédoknál biztosan nem köszönnek majd vissza az egyébként 20-30 évre tervezett üveglapok, amelyek bonthatók, szerelhetők, költözés esetén magunkkal vihetők. Már ahol lehet. Egy megrendelő például a sötét lakásában fények továbbítására használja a falba épített 3D üveglapokat, amelyek így nyilván nem mozgathatók.

3D a 4-es metróban

„Nem célom a művészet presztízsszerűségének hangsúlyozása, annál inkább fontosnak tartom, hogy bárki, tényleg bárki, aki megszereti, hozzájuthasson a korlátozott példányszámú mélyrétegfestett üvegnyomatok valamelyikéhez vagy ezzel a technikával rendeljen magának a lakásába  burkolatot. Vissza lehet hozni a művészetet a mindennapokba, ki lehet szakítani a galériákból, hogy a művészet ne csak a felső rétegek kiváltsága legyen” – véli az alkotó. Ezt Amerikában, ahol a kortárs művészeteknek komoly piaca van, inkább értik, mint idehaza. Sokat rendelnek tőle a tengerentúlra, és ezen felbátorodva Budapest után Manhattanben is bemutatóterme nyílik a művésznek, akinek cége jelenleg egy virginiai bárba gyárt válaszfalakat.

Aki itthon csodálná meg alkotásait, a 4-es metró hamarosan átadandó állomásain lehet része az élményben a Rákóczi tér, a Tétényi út és a Keleti pályaudvar állomásokon, ahová a 3D üveglap mint térelválasztó elem épült be. Az építész kiválasztott egy kőzetstruktúrát, az került rá a rétegelt üveglapra. Krizsán Zoltán szerint akkor igazán szép a látvány, ha a szemlélő felől jön a fény, mert létrejön az a hatás, amely az olajfestménynél is. Megkapja a térhatást, de a színhatás változik, ha mindig máshonnan nézzük. A 3D üvegfelület olyan, mint a borostyán, mélysége van, a mélység gyönyörködtet, azt pedig a fény is szereti, emiatt olyan jó ránézni ezekre az alkotásokra. Az élmény a legegyszerűbben megfogalmazva olyan, mintha sima mozi helyett 3D-s filmet néznénk.

Az újlipótvárosi stúdió

Az üveg festésének menete

1. Zoltán a fára megfesti olajjal a képet.
2. A fára festett képet digitalizálja, méghozzá Ausztriában, ettől lesz festményszerű a kép.
3. Kiszűri azokat a tartományokat, amelyekre nincs szükség. Az információ 60 százaléka válik ekkor feleslegessé, a többiből fel lehet építeni a gyártmánytervet.
4. A Rákosi Üvegipari Vállalat szabja, csiszolja az üveget.
5. Ezután festőgéppel viszik fel a rétegeket az üvegekre, négy színből dolgoznak, rétegenként kétmillió színárnyalatot tudnak létrehozni.
6. Egymás elé téve a lapokat sokkal élőbb réteg születik. Mindegyik rétegen megvan a teljes kompozíció, de másképp van tördelve, más színek vannak felerősítve a különböző rétegeken. A rétegek száma elérheti a százat is. Zoltán a műtárgyak esetén 2-5, építészeti téma esetén 2-3 réteggel dolgozik. n