Így készítsd el otthonod alaprajzát!

A méretarány megtartása – a lakás arányos lekicsinyítése – alapkövetelmény az alaprajzok készítésénél. A lakberendezési alaprajzoknál általában 1:50 vagy 1:100 méretarányt szokás alkalmazni. A 20-szoros kicsinyítés (1:20) akkor célszerű, amikor látványterveket, úgynevezett falnézeteket rajzolunk, ezeken a berendezési tárgyakat jól láthatóan és részleteiben is jól felismerhetően tüntetjük fel. Ha a lakás egy egészen kis részletről készítünk rajzot, ez esetben az 1:1 méretarány is alkalmas lehet. A legegyszerűbb, ha a rajzoláshoz milliméterhálós papírt használunk, így ugyanis könnyebb a méretek léptékarányának ellenőrzése és becslése.

A méretarányok kiszámolása

A legegyszerűbb 1:100 méretarány készítése. Ekkor, ami a valóságban 15 m = 1500 cm, ezt elosztjuk 100-zal, akkor az a rajzon 15 centiméter lesz. 1:50-es méretaránynál 1500-et 50-nel osztunk, az eredmény, 30 cm lesz a rajzon. Vagyis az alaprajzok olvasásánál a méreteket visszafelé számoljuk: ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 1:100 méretaránynál 1 x 100 = 100 cm, vagyis 1 méter. 1:50-es méretaránynál 1x 50, azaz 50 cm, azaz ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 0,5 m.

Hagyományos alaprajz

Falak

Bár nem kell született műszaki rajzolónak lennünk, fontos, hogy az alapszabályokat betartsuk. A falak valóban legyenek párhuzamosak, illetve merőlegesek egymással. A tartófalak általában 38 centiméter vastagok, a válaszfalak pedig 12 centiméteresek, de mivel minden ház különböző, a legjobb, ha a biztonság kedvéért lemérjük ezeket az értékeket.

Falnézetek

Az alaprajz olyan nézetet mutat, mintha a lakást 1 méter magasságban elmetszenék. Az alaprajzok birtokában nekiállhatunk a helyiségek falnézeteinek. A falnézet azt jelenti, hogy a kiválasztott fallal szemben állva, a padló vonalától a mennyezet vonaláig, saroktól sarokig, méretarányosan megrajzoljuk, amit tervezünk. Vagyis jelöljük az ott szereplő ajtók, ablakok, fűtőtestek, villamos kapcsolók, vízmelegítők, csapok, lefolyók helyét, és méreteit, hogy a további tervezés során nehogy véletlenül figyelmen kívül hagyjuk helyigényüket.

Nyílászárók

A rajzokon mindig félkörívvel jelöljük az ajtók és ablakok nyílásirányát. Nyílászáraink lehetnek jobbra, illetve balra nyílók. Az irányok ismerete jól jöhet, amikor kilincset, ajtópántot vagy zárat vásárolunk. Ablakoknál az ablakpárkány magasságát is fel kell tüntetni. Az ablakok szerkezetét annak megfelelően jelöljük, hogy hány rétegű az üveg, és a tokot is mindig célszerű berajzolni.

Színes látványterv

Tájolás

A helyiségek elrendezésénél fontos szempont, hogy ahol hosszabb ideig tartózkodunk, azok minél naposabbak legyenek. A nappali, az étkező, a terasz, a dolgozószoba, a gyerekszoba a napos déli, délkeleti, esetleg délnyugati oldalon legyen. Hálószobának a keleti fekvés az ideális, így reggel a nap sugaraira ébredhetünk, és mivel napközben nem süt be a nap, így hőmérséklete is pár fokkal alacsonyabb marad, mint a nyugati fekvésű szobáké. A lakás északi, északkeleti, illetve északnyugati oldalára tervezzük a konyhát, fürdőszobát és a vécét, mert azok kevesebb fényt igényelnek.

Felosztás

Bár az igények eltérőek lehetnek, a lakásokat általában két részre osztjuk. Egy privát, úgynevezett nyugalmi területre, ide tartozik a hálószoba, gyerekszoba, fürdőszoba, vécé, itt zajlik a lakók magánélete. Ezt akár optikailag, akár más, tartós megoldással el is zárhatjuk a vendégek, látogatók szeme elől. A másik rész a társasági terület, ide sorolhatjuk a konyhát, az étkezőt és a nappalit. Otthonunk akkor lesz harmonikus, ha a nyugalmi és közlekedő területek világosan elkülönülnek. Ha ezek a területek egybemosódnak, nemcsak kényelmetlen, de kinézetre is rendezetlen lesz a lakás.

Berendezési terv

Berendezés

Ha a fentiekkel megvagyunk, kijelölhetjük a berendezési tárgyak, bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, képek és dísztárgyak helyét, illetve összeállíthatjuk az anyag és színharmónia elképzeléseink vázlatait. A bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen megközelíthetőek és maradéktalanul használhatóak legyenek. A pontos tervezéssel elkerülhető, hogy a szekrénynek csak az egyik ajtaját tudjuk kinyitni, mert útban van az asztal, a könyvespolc, netán a virágtartó. Az alábbi számokat érdemes fejben tartani, a malőrök ezek ismeretében könnyedén elkerülhetők.

Átjáró: A minimum szélesség legyen 60 cm, ennyi kell, hogy jól lehessen közlekedni. Ha már többen vannak a lakásban, ez arányosan 120 cm-re nő.

Ajtó: A beltéri ajtó mérete ideális esetben 95 cm széles, így a költözködés nem okoz problémát, ha teljesen ki tudjuk tárni. A kültéri ajtó azonban minimum 100 cm legyen.

Szekrény: A szekrény és az ajtófélfa között legyen 15 cm egy villanykapcsolónak. A nyitott szekrényajtó mögött még hagyjunk 60 cm-t, hogy kényelmesen pakolhassunk bele, ki tudjuk húzni a fiókokat és szabadon mozogjunk előtte. Konyhában 120 cm legyen sütő és hűtő, a pultok között.

Asztal: Az étkezőasztal és a fal között legyen legalább 60 cm, de legjobb, ha 75 cm, hogy kényelmesen lehessen leülni és felállni. Egy embernek az asztalnál ülve ugyancsak 60 cm hely kell az étkezéshez.

Ágy: Az ágy legyen körbejárható, lehetőleg ne sarokba rakjuk, széleinél hagyjunk 50-50 cm-t.

Vécé: 85-90 cm- t hagyjunk a kényelmes használathoz.

3D látványterv

Tippek

• Készítsünk sablont a bútorok körvonalaival, vagy rajzoljuk meg kontúrjaikat krétával. Így még könnyebb elképzelni, hogyan néz majd ki az újjászületett helyiség. Ez abban is segít, hogy elkerüljük a hibát, hogy ami papíron jól mutat, a valóságban esetleg nem kivitelezhető.
• Ne hanyagoljuk el az úgynevezett parapetmagasságot. A padló és az ablakpárkány alja közötti terület remekül hasznosítható.
• Konyhatervezéskor ne felejtsük el, hogy az adott víz- és áramforrások miatt nem mindegy, hová kerül majd a hűtőszekrény, tűzhely vagy a mosogató. n